Mi a teendő víz- és árvízkár esetén?

A rendkívüli időjárási eseményekre való felkészülés biztosítási szempontból is kiemelten fontos, elsősorban a kármegelőzés szempontjából. Ez a kérdés elsősorban a lakás- és cascobizosításokat érinti, és ilyen helyzetekben általában megugrik a megkötött biztosítások száma - derül ki a Netrisk összeállításából.

A Boris névre keresztelt ciklon és az Európát, azon belül a közép-kelet-európai térséget sújtó árvizek miatt fokozódott a kereslet a lakásbiztosítások iránt. A Netrisknél szeptember második hetében 42 százalékkal több lakásbiztosítás kötöttek, mint a hónap első nyolc napjában. Ezen belül a családi házakra kötött biztosítások kerültek fölénybe: szeptember második hetében a megkötött lakásbiztosítások 59 százaléka szólt ilyen ingatlanokra, szemben az egy héttel korábbi 54 százalékkal, míg a lakásoké ezzel párhuzamosan 37 százalékról 32 százalékra csökkent. 

Milyen veszélyekkel lehet számolni? 

„Definíciószerűen az árvíz a nyílt vízfelületek – például folyók és tavak – vízszintjének jelentős megemelkedése miatt bekövetkező elöntést jelenti, amely a gátakkal védett területeken károkat okoz. Azokat az embereket, akiknek otthonát ez a nagy mennyiségű víz sújtja, árvízkárosultaknak nevezzük. Fontos megjegyezni, hogy nem minden vízkár minősül árvízkárnak. Az árterületen – tehát gáttal nem védett területeken – keletkezett károk, valamint a talajvíz vagy belvíz okozta károk általában nem tartoznak ebbe a kategóriába” - mondta Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója. Fontos tisztában lenni azzal is, hogy az ártérben épült vagyontárgyakra, valamint a belvízkárokra a biztosítók jellemzően nem nyújtanak fedezetet. 

Az árvízhez kapcsolódó káresemények több formában is előfordulhatnak. A leggyakoribbak közé tartozik a beázás, amely heves esőzések során történik, és az épület szerkezeti részeinek átnedvesedéséhez vezethet. Az árvíz okozta közvetlen vízkárok szintén komoly anyagi terheket jelentenek, csakúgy, mint egy esetleges csőtörésből eredő káresemények. Az árvíz következtében áramkimaradások is előfordulhatnak, amelyek további károkat okozhatnak, például a fagyasztók vagy egyéb elektromos berendezések meghibásodása révén. 

Besnyő Márton hozzátette, hogy az ingatlanbiztosítások alapfedezete jellemzően tartalmazza az árvízkárokra vonatkozó fedezetet, de célszerű további kiegészítő biztosításokat is kötni. Például egy ingóságbiztosítás kiterjedhet az épületben található személyes tárgyak védelmére is, hiszen árvíz esetén nem csak az épület szerkezete, hanem az ingóságok is jelentős károkat szenvedhetnek. A lakásbiztosítások egy része például eleve fedezetet nyújt az áramkimaradásból származó károkra, például a fagyasztóban lévő, az áramszünet miatt megromló élelmiszerek pótlására, de vannak olyan biztosítók, ahol erre külön kiegészítő biztosítás kell kötni.

Érdemes megnézni, mire szól a mostani lakásbiztosítás

A biztosítás megkötésekor figyelni kell az úgynevezett várakozási időre is, amely bizonyos esetekben, például árvíz esetén, akár 15-30 nap is lehet, mielőtt a biztosítás érvénybe lép és fedezetet nyújtana a károkra.

Lényeges az is, hogy a tulajdonosoknak kármegelőzési kötelezettségük is van, amely azt jelenti, hogy minden lehetséges intézkedést meg kell tenniük a károk minimalizálása érdekében. A szakember közölte azt is, hogy érdemes időről időre megnézni, hogy a lakásbiztosításban milyen ingatlanérték szerepel, mert egy régen, mondjuk 5-10 évvel ezelőtt megkötött biztosításban könnyen lehet, hogy a valósnál alacsonyabb értékre szól a szerződés, ez pedig problémát jelenthet a kárrendezésnél.