Mi befolyásolja a gyermekvállalási kedvet Magyarországon?
A válaszadók jellemzői
Legnagyobb részük (67,9%) 26-35 éves, házas, és többségük felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik (57,5%). 97,4%-ának legalább egy gyermeke van, legtöbben egy- és kétgyermekesek, 0-2 éves legfiatalabb gyermekük.
Tervek és valóság: több vagy kevesebb gyermek?
A válaszadók közül sokan eltértek eredeti terveiktől. Egyesek kevesebb gyermeket vállaltak, mint amennyit eredetileg szerettek volna (57,2%), míg mások több gyermeket nevelnek, mint ahogyan azt korábban elképzelték (9,9%). A változás mögött legyakrabban anyagi okok (52,9%), munkahelyi problémák (43,8°%) vagy a segítség hiánya (32,2%) állnak.
A szülésélmény hatása a további gyermekvállalásra
A kutatás kimutatta, hogy a szülésélmény nem meghatározó tényező. A válaszadók 57 %-át nem befolyásolta negatívan a további gyermekvállalási kedvében. 10,7% nyilatkozott arról, hogy teljes mértékben elvette kedvét a korábbi (feltehetően negatív) szülésélmény és 14,6 %-ot is inkább negatívan befolyásolt az élményt. Ez arra a tényre hívja fel újra a figyelmet, hogy a pozitív élmények ösztönözhetik a további gyermekvállalást, míg a negatív tapasztalatok elvehetik a kedvet.
„Bár a többséget ez az élmény nem befolyásolja, azért mégis csak ki kell hangosítani, hogy a kitöltők negyedének a szülésélménye volt olyan hatással, hogy nem vállal több gyermeket. Amíg folyamatosan zárnak be a szülészetek és amíg, egy nő nem döntheti el, hogy ki legyen mellette a szülés során és amíg előfordul olyan, hogy senkit nem lehet vele a vajúdása és szülése során, addig nem meglepőek ezek a számok. Az elfáradt és kiégett szülésznők és nőgyógyászok miatt, sok kismama már a lelküket beleadó orvossal és szülésznővel szemben is bizalmatlan, noha azok mindent meg is tesznek, tennének…- a konfliktus és a szakadék egyre mélyebb, ezt érzem a social felületeinken is. – egészíti Jansik C. Aisha, az Anyafalva Kismama Applikáció tulajdonosa.
Társadalmi támogatás és anyagi biztonság: elegendő ez ma Magyarországon?
A résztvevők többsége közepesen stabilnak értékelte a társadalmi támogató rendszert — például a bölcsődék, óvodák elérhetőségét vagy az oktatás minőségét. Az állami egészségügy megítélése szintén vegyes, sokan kritikus tapasztalatokról számoltak be.
-50,6% szerint a jelenlegi támogatási rendszer nem elégséges.
-27,8% érez bizonytalanságot a gyereknevelési támogatások folytonossága miatt.
-20,6% szerint viszont a családtámogatások segítik a gyermekvállalást.
Az anyagi biztonság kérdése is központi szerepet kapott. A válaszadók jelentős része bizonytalan a jelenlegi helyzet fenntarthatóságát illetően. A legnagyobb anyagi kihívások között szerepelnek:
-Élelmiszer- és szolgáltatási árak emelkedése (63%)
-Egészségügyi ellátás (53,7%)
-Gyermeknevelés költségei (51,1%)
-Intézmények költségei (46,6%)
-Lakhatási költségek (36,1%)
-Az egészségügyi ellátásról bővebben
A skálán az 1-es (nem nyújt biztonságos érzést) kapta a legtöbb szavazatot (26,8%). Ezt követi a 3-as értékelés (14,9%), majd a 2-es (12,4%). A magasabb elégedettséget jelző értékek felé haladva egyre kevesebb válasz érkezett, a 10-es legjobb értékelést mindössze 2,3% adta. Az eredmények alapján megállapítható, hogy az anyák többsége nem érzi megfelelőnek a családjuk és gyermekük állami egészségügyi ellátását.
Társadalmi nyomás és szociális támogatások feltételei
A válaszadóknak összesen 31,9%-a az, aki nem érez nyomást, hogy több gyermeket vállaljon, míg a többség érzi, illetve a szociális támogatások feltételei miatt 19,4% érez erős különbséget.
Mi változtathatja meg a döntéseket?
A kutatás egyik legérdekesebb eredménye, hogy sokan még nem hoztak végleges döntést a gyermekvállalás lezárásáról. A válaszadók közül a legtöbben azt jelezték, hogy a következő tényezők változtathatnának a terveiken:
-Jobb anyagi helyzet (46,6%)
-Rugalmasabb munkalehetőségek (39,3%)
-Jobb egészségi állapot (30,4%)
-Több segítség (27,8%)
-A döntések véglegessége
A válaszadók többsége (52,2%) biztos eddigi gyermekvállalással kapcsolatban tett döntéseiben. 31,4% nem véglegesítené még.
