Mi kerül egy zacskó salátában ennyibe?

A jégsalátával kezdődött minden. A magyar átlagfogyasztó először a McDonald’s hamburgereiben kóstolt először ilyet, a 90-es évek elején. A svájci érdekeltségű Eisberg szállította a legnagyobb gyorsétteremláncnak a szendvicsekbe kerülő leveleket. Ez adta a vállalat forgalmának legnagyobb részét, a kiskereskedelemben csak lassan emelkedett az eladás.  

- A friss saláta dresszinggel, valamilyen öntettel fogyasztva nem volt annyira ismert itthon egészen a 90-es évekig – mondja Szalai Judit, az Eisberg Hungary Kft. kereskedelmi vezetője.

Mára megfordult a trend, az éttermeknek eladott mennyiség a forgalmuknak kevesebb, mint ötödét teszi ki, a többi friss termék a családok asztalára kerül. Most már 26 millió tasak salátát adnak el egy év alatt.

A saláta rögös útja

Az Eisberg Hungary Kft. 40-45 féle salátát és más zöldségfélét, például répát, káposztát, céklát használ fel a különböző keverékekhez. Tavasztól őszig amit csak lehet, magyar termelőktől szereznek be. Itthon évek óta nyolc stratégiai partner szállítja az alapanyagok nagy részét. Mindegyikük szigorú minőségbiztosítási tanúsítvánnyal rendelkezik, ami garantálja az állandó, magas minőséget. Csakhogy a kiváló minőség szinten tartása egyre többe kerül.

- A Covid kapcsán brutálisan elszálltak a költségek, - mondja Tóth Gergely, az Eisberg beszerzője, aki állandó kapcsolatban van a beszállítókkal.

Példaként említi a műtrágyát, amiért most háromszor annyit kell fizetni, mint egy éve, a fő alapanyagként szolgáló földgáz folyamatos drágulása miatt. A műtrágya hiánycikk, aki nem vásárolt be időben, annak veszélybe kerülhet a jövő évi termése. Október végére soha nem látott szintre emelkedett a benzin és a gázolaj ára. Ez, és a folyamatosan dráguló energia is alaposan megemelik a gazdálkodók költségeit.  A másik nagy próbatétel a termelők számára az egyre szélsőségesebbé váló időjárás, amire a salátafélék különösen érzékenyek.

- A növénynek komoly stresszt jelent a szélsőséges időjárás, például mikor hosszú hőség után jön egy vihar, és 15 fokot esik a hőmérséklet - magyarázza Tóth Gergely.- Ilyenkor a saláta szerkezete nem tud megfelelően fejlődni és meggyengül.

A gazdálkodóknak öt évvel ezelőtt még csak egy-két időjárási krízist kellett elszenvedniük egy-egy szezonban, most szinte havonta éri valamilyen természeti csapás az ültetvényeket. Az aszály, az árvíz, az özönvízszerű esőzés vagy a jégverés idén is rengeteg kárt okozott. Az időjárás-változás negatív hatásait éppen a jégsaláta példája mutatja legjobban: az egyre forróbb nyarak miatt itthon szinte lehetetlen megtermelni, mondja Pál Gyula, az Eisberg stratégiai beszerzője.

- 10 és 30 fok között érzi jól magát a saláta, 25 fok az ideális. Amikor ettől eltérő az időjárás, akkor minőségi problémák következnek be. Emiatt például Magyarországon nyáron már nem lehet jégsalátát termelni. Nincs olyan beszállító, aki tartósan minőséget tudna előállítani, ez a növény ki is szorult az országból.

A kényes salátafélék leszedése kétkezi munkát igényel, csakhogy ehhez egyre nehezebb embert találni. Azok az idénymunkások, akik korábban Kelet-Európából jöttek, ma már nem állnak meg Magyarországon, inkább odébb állnak és euróért szedik a zöldséget nyugaton. A stabil, megbízható munkaerőt rendesen meg kell fizetni, ami tovább növeli a gazdálkodók kiadásait. Márpedig a cél az, hogy mindenkinek megérje a közös munka, mondja Pál Gyula.

- Mi, az Eisberg szeretnénk olyan partnerek lenni, akik érzékenyek a beszállítók problémáira, és itt van egy elég magas egymásra utaltság. Akik speciális salátát termelnek, azok nem fogják tudni másnak eladni ilyen mennyiségben, mi pedig nem tudnánk máshonnan beszerezni.  Ezek a beszállítók számunkra kincset érnek, mi szeretnénk, hogy ők hosszú távú partnerek legyenek, a legtöbbjükkel 20-25 éve együtt dolgozunk. Mi nagyon hiszünk abban, hogy megtaláljuk azt a közös árszintet, ami nekik is megfelelő és elfogadható.

Messziről jött rukkola

Ahhoz, hogy egész évben elérhetőek legyenek az Eisberg friss salátái, ősztől tavaszig külföldről kell behozni az alapanyagok többségét, ezekért euróban kell fizetni. A gyenge forint is alaposan drágítja az importárut, nem beszélve az extrém módon emelkedő üzemanyagköltségekről.  

- Spanyolországból 2500 kilométerről kell behoznunk a salátát, ekkora távolságnál már akár több száz eurós pluszköltséget jelenthetnek az üzemanyag és útdíj emelések a transport cégek számára. Mivel a hosszútávú együttműködésben hiszünk, felelős cégként nekünk is részt kell vállalnunk ezekből a költségekből. - avat be Tóth Gergely.

A magyarok egyik kedvence, a rukkola egész évben Olaszországból érkezik, mert ott tudják a megfelelő körülményeket biztosítani a legjobb minőséghez. Agrárpiaci becslések szerint az éghajlatváltozás 2050-re 17 százalékkal csökkentheti a mezőgazdasági termelékenységet. Éppen ezért szükséges mielőbb megoldásokat találni a fenntartható élelmezés biztosítására, például olyan innovációkkal, mint a beltéri mikrozöld- és salátatermesztés.

Új fogyasztói szokások

A koronavírus-járvány ezen a piacon is új fogyasztói szokásokat hozott. Az egyszemélyes salátacsomagokat ebben az időszakban fejlesztette ki az Eisberg. A kereskedelmi vezető azt mondja, a járvány kitörésekor, amikor az emberek élelmiszer-felhalmozásba kezdtek, furcsa módon a csomagolt salátákból is alaposan bevásároltak. A rövid felfutást hamarosan a kereslet visszaesése követte. Az első hullám alatt a vásárlási gyakoriság csökkenésével a csomagolt saláták forgalma is mérséklődött.

- Ekkor találtuk ki az Én salátám névre keresztelt egyadagos terméket, amiből akár több csomagot is be lehet készletezni. Vitték is, hiszen a járvány alatt sokan tértek át az otthoni étkezésre, amiben a konyhakész saláta nagy segítség a háziasszonyoknak.

A csomagolt, friss áru jó alternatíva a piacról beszerezhető, bizonytalan származású, változó minőségű és kiszámíthatatlan árszintű zöldfélékkel szemben. Ezért is egyre népszerűbbek ezek a termékek az egészséges élelmiszereket előnyben részesítők körében.

-  Azt tapasztaljuk, hogy a fogyasztók szeretik maguk összeállítani a saját salátakeveréküket, vesznek egy tasak mixet és azt kiegészítik bébilevelekkel, spenóttal, madársalátával vagy rukkolával – mondja Szalai Judit, a cég kereskedelmi vezetője. A vevők kifejezetten szeretik a kis kiszerelésű magyaros mixeket, amelyeket más országokban nem forgalmazunk. Ilyen a Betyár vagy a Pántlika névre keresztelt keverék, amelyek népi motívumokkal díszített csomagolásukról ismerhetők fel. Az abszolút kedvenc pedig a Puszta mix, ami káposztából, répából és endíviából áll.

Hogy az utóbbi salátakeverék népszerűségét az ízvilága vagy a viszonylagos olcsósága okozza-e, azt nem tudni, mindenesetre Szalai Judit úgy véli, az ár komoly befolyásoló tényező lehet a magyar vásárlóknál.

Dráguló élelmiszerek

Tíz éve nem látott csúcson vannak a globális élelmiszerárak, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO adatai szerint a 2011 szeptemberi számokhoz képest idén 32, 8 százalékos drágulást mértek.  Az áremelkedésben komoly szerepe van annak, hogy a különböző szektorokban szállítási zavarok keletkeztek a járvány utáni újraindulásnál. Ugyancsak ezzel hozható kapcsolatba a csomagolóanyagok világszinten tapasztalható drágulása, ami az Eisberg esetében 30 százalékos volt a tavalyi évhez képest, mondja a cég stratégiai beszerzője.

A globális tendenciák itthon is érzékelhetők. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a fogyasztói árak októberben 6,5 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly ilyenkor. Ezzel kilenc éve nem látott csúcsra emelkedett az inflációs ráta. Az élelmiszerek drágulása a hivatalos adatok szerint ennél kisebb mértékű, átlagosan 5,2 százalékos volt, ám a termékek nagy része jóval az infláció fölött drágult. Ilyen az étolaj, aminek egy év alatt 30,4 százalékkal nőtt az ára, de ide tartoznak a friss zöldségek is, a KSH szerint ezekért 11,3 százalékkal kellett többet fizetni, mint tavaly ilyenkor. Az idényzöldségek ára egész évben hektikusan mozgott, ez a konyhakész saláták iránti érdeklődésben is megmutatkozik, mondja Pál Gyula.

- Amikor a kispiaci árak magasak, akkor a vásárlók nagyon gyorsan fordulnak csomagolt termékek felé, hiszen ott az ár nem változik olyan gyakran.

A folyamatosan növekvő költségeket egy idő után nem lehet az árérzékeny fogyasztókra hárítani, kilenc éve erről beszélt Gazsi Zoltán, az Eisberg ügyvezető igazgatója a Piac és Profitnak. Akkor a belső erőforrások hatékonyabb kihasználását említette a költségcsökkentés egyik lehetséges megoldásaként. Mára ez már nem elegendő. A vállalat vezetője úgy véli, elkerülhetetlen az árak emelése.

- Professzionális csapatunk jól kezelte eddig az említett kihívásokat, a nehézségek ellenére az idén minden auditot továbbra is 95% feletti szintet tudtunk teljesíteni. Az extrémmé vált, nagyon komplex helyzetek folyamatos kezelése kizárólag a partnerek támogatásával működőképes a továbbiakban. Áremelés nélkül elképzelhetetlen a termékminőségünk és élelmiszerbiztonságunk kiváló szinten tartása, márpedig ezen területeken semmilyen kompromisszum nem megengedhető: sajátmárkás termékek gyártása esetén különösen nagy ebben felelősségünk. – mondja Gazsi Zoltán, az Eisberg Hungary Kft. ügyvezetője.