Mi lesz az ESG fejlődésének mozgatórugója 2024-ben?

A rendszerszintű gondoskodás, amelynek keretében a befektetők az érdekeltek széles körével működnek együtt a fenntarthatósági feladatok megvalósításán, 2024-ben az ESG-menetrend egyik fő mozgatórugója lesz. A Fidelity célja, hogy segítsenek egy olyan kedvező szakpolitikai és szabályozói környezet kialakításában, amely képessé teszi és ösztönzi is a vállalatokat a fenntarthatóbb működésre. Négy olyan témát határoztak meg, amelyek a rendszerszintű gondoskodással kapcsolatos gondolkodásuk alapját képezik: az éghajlatváltozás, a természeti környezet pusztulása, az erős és hatékony vállalatirányítás, valamint a társadalmi egyenlőtlenségek.

Mi lesz az ESG fejlődésének mozgatórugója 2024-ben?

A nettó zéró karbonkibocsátás megvalósítása és a természet pusztulásának megakadályozása egyre sürgetőbb kérdéssé válik, emiatt mind összetettebb és mind határozottabb szakmapolitikai irányítást igénylő piacok alakulnak ki. „Erre válaszul a befektetéskezelők a vállalatok mellett a szabályozó hatóságokat, a politikai döntéshozókat és az iparági csoportokat is bevonva alakítják ki a saját szerepvállalásukat” – mondta el Al-Hilal István, a Fidelity International közép-kelet-európai igazgatója.

Szükség van az áttérés finanszírozására

Az éghajlatváltozás finanszírozása továbbra is jelentős kihívást jelent mind a vállalatok, mind a pénzintézetek számára. Fokozatosan kialakulnak azok a keretek, amelyek segítik a vállalatokat a nettó zéró célok elérését lehetővé tevő, szilárd stratégiák bevezetésében. Mivel egyre több vállalkozás tesz közzé hitelt érdemlő áttérési terveket, az áttérés finanszírozásának további fejlődésére, ezen belül a Fidelity a fenntartható hiteleszközök megújulására is számít.

A kormányok igyekeznek megszüntetni a szakpolitika hiányosságait, hogy a zöld technológiák olcsóbbá váljanak, míg a szabályozó hatóságok azon dolgoznak, hogy az áttérésre szánt finanszírozást a megfelelő helyekre irányítsák. Az olyan rendszerszintű kezdeményezések, mint az Egyesült Államok inflációcsökkentő törvénye, különböző technológiák fejlesztéséhez járulnak hozzá − ilyenek például a zöld hidrogén és a fenntartható légiközlekedési üzemanyagok. Az ehhez hasonló politikai akarat hozzájárulhat a szén-dioxid-mentesítés módszereinek kidolgozásához azokban az ágazatokban, amelyekben az átállás technológiai szempontból nehéz vagy túl drága. Az EU-ban a szén-dioxid-határ kiigazítási mechanizmus bevezetésének célja, hogy egyenlő versenyfeltételeket teremtsen a térségen belül gyártó és az oda exportáló vállalatok között azáltal, hogy biztosítja, hogy a beérkező áruk szén-dioxid-kibocsátási díja megegyezzen az EU-n belüli termelés szén-dioxid-kibocsátási díjával.

Az áttérés társadalmi következményeit is szem előtt tartja a Fidelity. Továbbra is párbeszédet folytat a vállalatokkal nemcsak a szén-dioxid-mentesítés infrastrukturális költségeiről, hanem a munkavállalóknak a követelmények változásával szükségessé váló átképzéséről is. Kormányzati szinten a szakpolitikai döntéshozók keresik a módját annak, hogyan védhetik meg az új technológiák kiépítése során azokat, akik a legkevésbé tudják viselni az áttéréssel kapcsolatos kötelezettségvállalások előre felmerülő költségeit. Amit ezáltal elérhetünk, az a tiszta energiára való áttérés forradalma, alacsonyabb üzemeltetési költségekkel és nagyobb energiabiztonsággal.

Középpontban a természet

A 2022-es COP15 biodiverzitási konferencia fordulópontnak bizonyult a természetpusztulás hatásának a klímaválság részeként való elismerésében. Az egészséges szén-dioxid-elnyelők és ökoszisztémák jelentős szerepet játszanak a nettó zéró karbonkibocsátás elérésében, míg az éghajlatváltozás a biológiai sokféleség csökkenésének közvetlen kiváltó oka.

A gazdasági következmények egyértelműek: becslések szerint a globális GDP több mint fele mérsékelten vagy nagymértékben függ a természettől.  Az éghajlat és a természet közötti kapcsolat már bizonyos iparágakban is egyre nyilvánvalóbbá válik. Közülük néhánynak, mint például a bányászat, vezető szerepet kell játszania a sikeres átállásban.

A vállalatok már fontolgatják, hogyan hajtsák végre a természettel kapcsolatos pénzügyi közzétételekről szóló munkacsoport (Taskforce on Nature-Related Financial Disclosures, TNFD) nemrégiben kiadott irányelvét. Az éghajlatváltozással kapcsolatos pénzügyi közzétételek munkacsoport irányelvéhez hasonlóan a keretrendszer célja, hogy egységes nyelvezetet biztosítson a természetről szóló jelentésekhez. Ez komoly eredmény, ugyanis a természetpusztulást köztudottan nehéz mérni, mivel nincs univerzális mérőszám. Az innovatív technológiák, például egy kialakulóban lévő tudományág, a bioakusztika, alternatív mérési rendszerek kifejlesztésével próbálják ezt orvosolni.

A TNFD egyes elemei már bekerültek az EU vállalati fenntarthatósági közzétételekről szóló irányelvébe (Corporate Sustainability Reporting Directive, CSRD), amely az egyes cégek számára 2024-ben kezdődő adatgyűjtési módszert foglalja össze. Ez az eddigi legátfogóbb közzétételi szabvány. A CSRD előírja, hogy a vállalatoknak rendszeresen be kell számolniuk saját környezeti és társadalmi hatásukról, valamint az üzleti tevékenységük fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatairól.

És ez még nem minden: a Nemzetközi Fenntarthatósági Szabványügyi Testület (International Sustainability Standards Board, ISSB) is összeállította a maga fenntarthatósági közzétételi szabványait, amelyeket globális elfogadásra terveztek, és első körben az éghajlatra összpontosítanak. Az erdőirtásról szóló uniós törvény és más, az emberi jogokra gyakorolt hatások enyhítését célzó, hamarosan megjelenő szabályok nyomán az ellátási láncok átvilágítása is egyre nagyobb figyelmet kap.

Az ilyen léptékű szabályozás ijesztően hangzik, de a fenntarthatósági jelentéstétel és annak a pénzügyi jelentéstétellel való összekapcsolódása fontos része az éghajlatváltozáshoz, a természetkárosodáshoz és a szociális kérdésekhez kapcsolódó kockázatok mérséklésének. Lehetővé kell tennie a vállalatok számára azt is, hogy fokozzák azokat a tevékenységeiket, amelyek nem csak igazodnak az áttéréshez, hanem elő is mozdítják a globális gazdaság egészét érintő változásokat.

Indul a GINOP harmadik szakasza

A márciusban 70 milliárd forint kerettel induló munkahelyi képzéseket támogató GINOP plusz program újabb, harmadik szakaszában 15 milliárd forintra lehet pályázni minden vármegyéből, és a fővárosból - hangsúlyozta Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán.
2024. 02. 28. 07:30
Megosztás:

Szárnyalt az autóipari termelés Romániában

Éves szinten 26,34 százalékkal nőtt januárban az autóipari termelés Romániában - írja az economedia.ro a Romániai Autógyártók Egyesületének (ACAROM) adatai alapján.
2024. 02. 28. 06:30
Megosztás:

A vevők ideje jöhet a használtautó-piacon

A Használtautó.hu statisztikái szerint árcsökkenés jelei mutatkoznak a magyar piacon. 3 év után így újra a vevők kerülhetnek kedvezőbb helyzetbe, ami a kínálat alakulására is komoly hatással lehet. A portál több mint 3 millió hirdetés alapján vizsgálta meg az elmúlt 3 év áremelkedésének a tendenciáit. A Datahouse újautó-adatait felhasználva a 20 legnépszerűbb modell átlagárait pedig összehasonították a használtpiacon látottakkal.
2024. 02. 28. 05:30
Megosztás:

Kelet-Európa adta a VGP szerződések több mint felét a VGP csoportnál

Eredményes évet zárt tavaly a VGP, a logisztikai és könnyűipari ingatlanok európai szolgáltatója. A cég 2024-ben további 41,3 millió EUR éves bérleti díjbevételre számít, ami a nettó bérleti díjbevétel jelentős növekedését támogatja, az ingatlanjaik 99 százalékos kihasználtsággal működnek. A csoporton belül Kelet-Európa - elsősorban Románia, Szlovákia, a Cseh Köztársaság és Magyarország - adta az új lízingszerződések 54%-át. Hazánkban a tavalyi évben összesen 59 000 m² területen adtak át ingatlanokat, és további 100 000m²-en folynak még építkezések.
2024. 02. 28. 05:00
Megosztás:

4,65 milliárd forintos gyárfejlesztést jelentett be a Ganz

Összesen 12 millió euró értékű technológiafejlesztési célú beruházást indított forgógép üzletágában a Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Kft. (Ganz). A Rotating Machine 2.0 nevű fejlesztési programnak köszönhetően elsősorban a gyártás során használt eszközöket és berendezéseket újítják fel, valamint a teljes gépállomány korszerűsítésére is sor kerül. A fejlesztések célja a gyár modern gyártóüzemmé alakítása, melyet a Ganz hosszútávú stratégiájának megfelelően végeznek el annak érdekében, hogy a megújulóenergia-szektort az eddigieknél jobban ki tudják szolgálni.
2024. 02. 28. 04:30
Megosztás:

Automatizálja hálózatfelügyeleti rendszereit a 4iG Csoport

Az Elisa Polystar nemzetközi szoftvercéggel működik együtt a hálózatfelügyelet automatizálása kapcsán a 4iG Csoport. A két vállalat automatizált hálózatüzemeltetési- és felügyeleti rendszer bevezetéséről írt alá együttműködési szerződést. Az együttműködés első fázisában az innovatív megoldást elsőként a Vodafone Magyarországnál vezetik be.
2024. 02. 28. 04:00
Megosztás:

Miért szálltak el ennyire az albérletárak, és hogyan lehetne ezt csökkenteni?

A fizetésekhez képest Európában Budapesten a legdrágább lakást bérelni – az Economist február 20-án közzétett kutatása szerint. Nagy közfelháborodást váltott ki a téma, ezért a Habitat for Humanity Magyarország szakértői összegyűjtötték ennek okait és a lehetséges intézkedéseket.
2024. 02. 28. 03:30
Megosztás:

Magyar fejlesztők programján ámul a világ: Már nem csak tanul, teremt is a magyar MI

Az egészségügyi területen az adatok hiánya és költségessége korlátozza az MI fejlődését, különösen a bőrbetegségek esetén. A magyar MI fejlesztő csapat, az AIP Labs azonban létrehozott egy olyan fejlett, generatív MI-t, amely nemcsak tanul a meglévő forrásokból, hanem új adatokat is képes létrehozni, megkerülve a drága és nehezen beszerezhető címkézett adatok problémáját. Így szintetikus képeket tudnak alkotni olyan ritka bőrbetegségekről is, amelyekről jelenleg kevés információ áll rendelkezésre.
2024. 02. 28. 03:00
Megosztás:

Új népbetegség a láthatáron - antimikrobiális rezisztencia (AMR)

2050-re népbetegség lehet az antimikrobiális rezisztencia (AMR), amit korunk egyik legjelentősebb állat- és közegészségügyi kihívásának tekintenek. A megoldás keresése így már most rendkívül időszerű.
2024. 02. 28. 02:00
Megosztás:

450 millió forintból fejlesztik a hazai startupokat

A magyarországi startup ökoszisztéma fejlesztésére a Virgo Ventures Technológiai Inkubátor Kft. 450 millió forint támogatást nyert el a Startup Factory pályázaton - közölte a cég kedden az MTI-vel.
2024. 02. 28. 01:30
Megosztás:

Ismét jól teljesített a horvát gazdaság

A horvát gazdaság teljesítménye 2,8 százalékkal bővült tavaly az előző évhez viszonyítva - közölte első gyorsbecslése alapján a horvát statisztikai hivatal (DZS) kedden.
2024. 02. 28. 01:00
Megosztás:

Negyedével nőtt a kőolajvezetéket üzemeltető Janaf nyeresége

Az Adria kőolajvezeték horvátországi szakaszát üzemeltető Janaf vállalat nettó nyeresége tavaly 52 millió euró volt, ami 27,6 százalékkal több, mint 2022-ben. A társaság teljes bevétele 29 százalékkal, 153,3 millió euróra emelkedett - közölte a cég kedden.
2024. 02. 28. 00:30
Megosztás:

Bővítette szolgáltatási területét a GreenGo autómegosztó

A GreenGo az eddigi budapesti szolgáltatási területét öt helyszínnel bővítette, így mintegy 300 000 lakos számára vált elérhetőbbé az autómegosztás - közölte a GreenGo kedden az MTI-vel.
2024. 02. 27. 23:30
Megosztás:

A GVH célkeresztjében a Temu

Több bejelentéses eljárás is folyamatban van a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH) a kínai Temu online piactér kereskedelmi gyakorlatával kapcsolatban. A GVH vizsgálói értékelik a beadványokban foglaltakat, illetve részletes adatgyűjtést végeznek, ezek alapján pedig a nemzeti versenyhatóság megteszi a szükséges intézkedéseket a magyar fogyasztók védelme érdekében, indokolt esetben versenyfelügyeleti eljárást indít.
2024. 02. 27. 23:00
Megosztás:

100 bázispontot vágott az MNB

9 százalékra csökkent a hazai alapkamat. A mai ülésen 100 bázispontos kamatcsökkentés hajtott végre a Magyar Nemzeti Bank. Az általános konszenzus 100 bázispontról szólt, azonban a 75 bázispontos csökkentés mellett is jócskán fel lehetett sorakoztatni érveket, ahogy arra Virág Barnabás alelnök is utalt egy múlt heti lapinterjúban. A mai kamatdöntéssel az overnight jegybanki betét 8 százalékra, az overnight fedezett hitel kamata 10 százalékra csökkent.
2024. 02. 27. 22:30
Megosztás:

Megrótták a Boeinget

Megrovó értékelést adott ki a Boeing biztonsági kultúrájáról az amerikai légi irányítási hatóság (FAA).
2024. 02. 27. 22:00
Megosztás:

Egymásnak feszülhetnek az olajóriások

Az Exxon és a Cnooc azt fontolgatja, hogy él elővásárlási jogával, és megveszi a Hess részesedését a guyanai tengeri olajmezőn zajló beruházásban.
2024. 02. 27. 21:30
Megosztás:

Félvezetők - érdemes venni ilyen részvényt?

Egy kicsit beszéljünk a félvezető részvényekről! De mielőtt belevágnánk, tudja-e a kedves olvasó, hogy miért ez a neve ezeknek az anyagoknak?
2024. 02. 27. 21:00
Megosztás:

Drága mulatság elektromos autót gyártani - és venni?

Az e-autózási piacon vegyesek a várakozások: egyre nőhet az ilyen járművek aránya, gyártásuk azonban még hat évig drágább lehet, mint a hagyományos kocsiké - véli a megkérdezettek többsége a KPMG által elvégzett felmérés szerint, amelynek összefoglalóját kedden juttatták el az MTI-nek.
2024. 02. 27. 20:30
Megosztás:

Odavertek a forintnak rendesen - szakad az árfolyam a kamatdöntés után!

Gyengült kedden a forint a jegybanki kamatdöntést követően a főbb devizákkal szemben a bankközi piacon.
2024. 02. 27. 20:00
Megosztás: