Mi vár a lakossági bankszektorra?
A ma trendjei a holnap realitásai
A globális elemzés arra hívja fel a pénzintézetek vezetőinek figyelmét, hogy elengedhetetlen értelmezniük az iparágat befolyásoló tendenciákat és ezekhez alkalmazkodva már most felkészülni az átalakulásra. E folyamat támogatására a PwC szakértői öt hipotetikus forgatókönyvet dolgoztak ki az ágazat jövőjére vonatkozóan, melyek mindegyike a már most érzékelhető trendekre épül.
„Bár az elemzésben említett öt forgatókönyv mindegyikének intenzitása és hatása országonként, piaconként eltérő lehet, mégis elkerülhetetlen valamilyen szintű bekövetkezésük. Éppen ezért sürgős cselekvésre szólítja fel a lakossági bankokat, és konkrétan rámutat olyan kiemelt területekre, ahol a pénzintézeteknek azonnal és proaktívan kell cselekedniük a hosszú távú versenyképesség megtartása érdekében. Ezek a területek a technológia által vezérelt átalakulás, az adatalapú ügyfélközpontúság és a bizalom” – mutat rá Nagy Ádám Gusztáv, a PwC Magyarország Technológiai tanácsadási üzletágának igazgatója.
A lakossági banki szolgáltatások jövőjét meghatározó trendek
Az elemzés kiemeli, hogy a lakossági bankok világszerte olyan kihívásokkal néznek szembe, amelyek az iparág történetének egyik legnagyobb átalakulással járó időszakát hozhatják el. A lehetséges forgatókönyvek a banki szektor jövőjéről az alábbi öt meghatározó tendencián alapulnak, amelyekkel a banki vezetőknek komolyan kell foglalkozniuk már most ahhoz, hogy a változó piaci környezetben megfelelő irányba haladjanak:
- Diszruptív technológiák fejlődése
- Beágyazott pénzügyi megoldások előtérbe kerülése (vagyis amikor a banki licenccel nem rendelkező vállalatok, alapvető tevékenységüktől függetlenül nyújtanak pénzügyi szolgáltatásokat ügyfeleiknek)
- Fogyasztói elvárások átalakulása
- Konszolidáció a méretgazdaságosság érdekében
- Szabályozói környezet összetettségének növekedése
- Öt lakossági banki forgatókönyv a következő évtizedre
- A „front end” forradalma: hagyományos bankok versus új szereplők
A hagyományos pénzügyi területen kívülről érkező új szereplők megszerzik az ügyfélkapcsolatokat – a banki tevékenység „front endjét” –, és pénzügyi szolgáltatásokat építenek be platformjaikba. Ezek a vállalatok olyan a technológiai, média- és szórakoztatóipari szektorban tevékenykedő már ismert nevek, amelyek jobb felhasználói élményt és teljesen személyre szabott szolgáltatásokat képesek kínálni annak érdekében, hogy ügyfélkapcsolataikat minél erőteljesebben irányítsák.
A hagyományos bankok – amelyekre általában nagyobb szabályozói teher nehezedik és a technológiai fejlettségük alacsonyabb – a pénzügyi rendszer infrastrukturális gerinceként működnek. Míg a BigTech és fejlett fintech vállalatok megszerzik az ügyfélkapcsolatokat és platformjaikba integrálják a pénzügyi szolgáltatásokat, a hagyományos bankok magukra vállalják a middle- és back-office műveleteket, kockázatkezelést és tőkepiacokat.
A győztes mindent visz
A konszolidációs hullám eredményeként néhány óriásbank és fintech vállalat uralja a bankszektort. Ezek a fejlett technológiát használó óriáscégek a méretüknek köszönhetően kerülnek versenyelőnybe. Az ügyfelek a legnagyobb, leginkább személyre szabott és felhasználóbarát platformokat preferálják, és általában nem aggasztja őket az adatvédelem kérdése. Csak a legnagyobb bankok lesznek képesek a differenciált ügyfélélmény megteremtéséhez szükséges technológiai beruházások megvalósítására.
Piaci széttagoltság
A csökkenő társadalmi bizalom hatására az ügyfelek egyre inkább kételkednek a globális intézményekben. A felügyeleti rendszer a kisebb és a helyi bankoknak kedvez, a hangulat pedig a nemzeti protekcionizmus felé húz. Az ügyfelek és az eszközök a globális szereplőktől a kisebb mérleggel, kisebb betéti és hitelállománnyal rendelkező helyi bankokhoz, valamint a szűkebb területekre specializálódott szereplőkhöz pártolnak.
Lendületben a szabályozó hatóságok
A pénzügyi rendszer integritásának megőrzése érdekében a szabályozó hatóságok élénk figyelemmel kísérik a BigTech és más nem hagyományos piaci belépők megjelenését. A kormányzat trösztellenes intézkedései kiszorítják a technológiai szereplőket a bankszektorból és emelik a belépési korlátokat; versenyben kizárólag a teljes pénzügyi szolgáltatási engedéllyel rendelkező cégek maradnak. Az ilyen mértékű szabályozás lehetővé teszi a bankok számára, hogy helyreállítsák ügyfeleikkel a bizalmat és megerősítsék a pénzügyi termékek és szolgáltatások biztosításában betöltött központi szerepüket.
A digitális jegybankpénz felemelkedése
A digitális jegybankpénz (CBDC) bevezetésével párhuzamosan folytatódik a készpénzhasználat folyamatos csökkenése. A digitális fizetőeszközök széles körben elfogadottá válnak a B2B, B2C és C2C szegmensekben. A bankszámlák – amelyek az ügyféladatokhoz hasonlóan az ügyfélkapcsolatok központi elemét képezik – a hagyományos bankoktól átvándorolnak a jegybankokhoz, és ezzel hosszú idő után a hagyományos bankok elveszítik az ügyfélkapcsolatok feletti ellenőrzést. Ez az eddig működő banki üzleti modelleket is életképtelenné teszi.
Kulcskérdés az alkalmazkodás
Az elemzés szerint a már folyamatban lévő iparági változások jelentős hatással vannak minden szereplőre, de különösen a hagyományos bankokra. Nekik elengedhetetlen tovább erősíteni azokat a területeket, amelyek ugyan régóta fontosak, de sokuk számára fejlesztésük eddig nem volt prioritás.
„Ezeknek a területeknek az erősítése – a technológiavezérelt átalakulás, az adatalapú ügyfélközpontúság és a széles körű bizalom ügyfél és bankja között – egyre sürgetőbbek. Függetlenül attól, hogy a jövő hogyan alakul, mely trendek dominálnak majd leginkább és melyik forgatókönyvet hozzák legközelebb, egy dolog biztos: a piaci szereplőknek hamarosan a maitól gyökeresen eltérő versenykörnyezettel kell szembenézniük” – összegezte az elemzés üzenetét a PwC Magyarország szakembere.
