Micsoda hétvége! Magyarországot jobbnak látja a hitelminősítő
Éppen ezért volt, van egy várakozás a forint erősödésére ennek kapcsán, pláne annak fényében, hogy a régiós devizák már visszatértek a szeptember végén indult, Trump gyengülés előtti szint környékére.
A forint és a régiós devizák relatív árfolyamváltozása szeptember vége óta
Forrás: Bloomberg, Erste
Mint a fenti ábrán is jól látszik, a forint az egyedüli deviza a régióban, ami gyengült Trump választási esélyeinek növekedésére, s ott is maradt ahova ment, miközben a zlotyi vagy a korona már rég el is felejtette az egészet.
Aztán itt van a szír polgárháború. 54 év Aszad rezsim és 12 évig tartó forradalmi harcok után a lázadók gyakorlatilag egy hét alatt teljesen megfutamították a kormányerőket. Forradalmi változás, amely jól mutatja az orosz, iráni és Hezbollah erők gyengülését is, amelyek már nem igazán tudtak kiállni a szövetségesük mellett.
Így Oroszország nagy valószínűséggel elveszti szíriai támaszpontjait, és különösen fájó, hogy ezzel az egyetlen Földközi-tengeri támaszpontját is. Ugyanakkor az általános feltételezésekkel szemben az ellenségem ellensége nem feltétlenül a barátom. Bár a győztes vezér korábban szélsőséges iszlamista volt, és mostanában próbál konszolidáltabb külsőt mutatni, azért nagy kérdés, hogy merre viszi az országot.
Ez azért is fontos, mert vannak korábbi koncessziós szerződések, amelyek elvileg nem szűntek meg. Ilyen a MOL-INA páros Hayan és Aphamia blokkokra vonatkozó kitermelése, amelyet termelésmegosztási szerződéssel birtokolt, s ahol 2012-ben a polgárháború kitörésével „force major” miatt meg kellett szüntetnie a kitermelést.
Ez azért is fájó, mert közvetlenül előtte fejeztek be több nagyobb beruházást, s a felfutást követően 20-25 ezer hordó olaj egyenértékes napi kihozatalra számítottak. Csak emlékeztetőül, a MOL -INA páros jelenleg napi 90 ezer hordó egyenértékes körüli kihozatallal bír. Szóval nagyon nem lenne mindegy, hogy visszakapja-e ezeket a koncessziókat.
Persze az is kérdéses, hogy 12 év után milyen állapotban vannak ezek a mezők. Ugyanis a korábbi hírek szerint az oroszok még 2018-ban rátették a kezüket a szíriai olaj- és gázeszközökre. Még beruházásokat is eszközöltek, az embargó ellenére is. Szóval nem tudjuk mennyire lettek letermelve ezek a mezők.
Na meg persze a Szíriára vonatkozó embargókat is fel kellene oldani. Szóval sok a „ha”, de felcsillant valamiféle remény, legalábbis első ránézésre. A MOL különben 167 milliárd forint befektetést bukott 2012-ben Szíriában, amelyet mostanra vélhetőleg leírhatott a vállalat. (Nem csak a kutak állapota kétséges, de például a földgáz cseppfolyósító gyár állapota is, amelyhez nagy reményeket fűztek. Nevezetesen az lehetőséget teremtett volna a földgáz külföldre szállítására, pl. Törökország felé csővezetéken, s ami most igencsak jól jönne Magyarországnak…).
S akkor itt van a román elnökválasztási eredmények megsemmisítése, s a választási folyamat újrakezdése befolyásolás miatt. Emlékeim szerint ilyen lépésre még nem volt példa. Egyesek szerint a demokrácia végét jelenti, mások szerint pont ez védi meg azt. Mindenesetre ez csak egy újabb epizód abban a folyamatban, amelyben az egész fejlett világ erős jobbra tolódását, a közösségi média erős befolyásoló hatását láthatjuk a fejlett világban.
Talán az információs hadviselés (lásd UK kilépése az EU-ból) ma már fontosabb, mint maga a „sima” háború. Legalábbis olyan értelemben, hogy manapság az előbbit gyakorlatilag lehetetlen megnyerni, míg az utóbbival kisebb ráfordítással és áldozattal komoly eredményeket lehet elérni.
S akkor hab a tortán, hogy a piacok tesznek minderre. Az S&P500 pénteken új csúcson zárt. S forradalmak ide vagy oda, a piacokat alapvetően továbbra is inkább és alapvetően a vállalati fundamentumok és a diszkontráták várható változása (kamatvágások) mozgatják.
