Miért dönt ma a munkavállaló az iroda minősége alapján?

A Futureproof – How to create offices for unpredictable times című riport a ThinkCo kutatása, amely a Skanska szakértőinek bevonásával vizsgálta a közép-európai irodapiac és a munkahelyi környezet átalakulását. Az elemzés többek között azt térképezi fel, milyen szempontok alapján tervezik újra ma a vállalatok az irodai tereket, és hogyan változtak a munkavállalói elvárások a hibrid működés elterjedésével. A kutatás arra is rávilágít, hogy az iroda szerepe átalakulóban van: a tér minősége és használhatósága közvetlen hatással van arra, hogy a munkavállalók mikor és milyen gyakran döntenek a bejárás mellett.

A csend lett az új luxus

A hibrid működés egyik legkevésbé látványos, mégis legmeghatározóbb következménye a fókusz felértékelődése. Amikor az otthoni munkavégzés kedvelt alternatíva, az iroda akkor jelent valódi vonzerőt, ha támogatja a koncentrációt. A riport szerint a munkavállalók teljesítményét leginkább a megfelelő munka-magánélet egyensúly (65%), a személyre szabható munkakörnyezet (63%) és a zavartalan fókusz lehetősége (62%) befolyásolja. A koncentráció feltételei ma már mérhető hatással vannak a hatékonyságra és a munkavállalói elégedettségre.

Ebben kulcsszerepet játszik az akusztikai környezet is: a mentális munkavégzéshez ideális zajszint 25–48 decibel közé esik, ez nagyjából egy csendes beszélgetés vagy halk háttérzaj szintje. A nagy létszámú, homogén, nyílt irodaterekben ez gyakran nehezen biztosítható, ami rontja a koncentrációt és növeli a mentális terhelést. Nem véletlen, hogy a vállalatok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a csendes zónákra, akusztikai megoldásokra és a funkciók szerint tagolt terek kialakítására.

A fix asztalok kora lejárt

Reggelente már nem ugyanaz az asztal vár mindenkit. A hibrid működés mellett a fix munkaállomásokra épülő irodamodell fokozatosan háttérbe szorult. A felmérésben részt vevő vállalatok 89 százaléka módosította irodai elrendezését, és a nyílt irodatérmodell aránya is jelentősen átalakult.

A korábbi „egy ember – egy asztal” logikát egy rugalmasabb rendszer váltja fel. Elérhető tér az elmélyült munkára, külön hely az egyeztetésekre, és olyan részek is, ahol könnyen lehet beszélgetni. A munkavégzés ma sokféle, ezért az iroda sem lehet egyforma.

A moduláris megoldások és az átrendezhető bútorok lehetővé teszik, hogy az iroda alkalmazkodjon a változó csapatlétszámhoz és projektekhez. Ez nemcsak kényelmesebb működést jelent, hanem gazdasági szempontból is racionális: az adaptív tér hosszabb távon is fenntarthatóbb és értékállóbb.

A Z-generáció klímatudatos munkahelyet keres

A munkavállalói döntésekben egyre nagyobb szerepet kap a fenntarthatóság. A riport szerint a Z-generáció több mint fele aktívan elvárja munkaadójától a klímavédelmi intézkedéseket, és egyre többen veszik figyelembe a vállalat környezeti teljesítményét a munkahelyválasztás során.

Az iroda ebben a kérdésben is látható üzenetet közvetít. Egy 100 négyzetméteres irodaterület átalakítása során több mint 5 tonna hulladék keletkezhet a bontási és építési folyamatok során. A belsőépítészeti elemek (pl. bútorok, válaszfalak, burkolatok) karbonkibocsátása pedig összemérhető lehet az épületszerkezethez kapcsolódó kibocsátással. A fenntarthatóbb megoldások, az újrahasznosítható elemek és a hosszabb távra tervezett térkialakítás ezért nemcsak környezeti, hanem üzleti kérdés is. A munkatér minősége ma már azt is jelzi, mennyire veszi komolyan egy vállalat a saját felelősségét.

A hibrid működés mellett az iroda szerepe átrendeződött. A munkavállalók tudatosabban választanak, és a tér minősége egyre inkább része ennek a döntésnek. A koncentrációt támogató környezet, a rugalmas kialakítás és a fenntarthatósági szempontok ma már konkrét elvárásként jelennek meg. Az irodák között így nem a négyzetméterek, hanem a használhatóság és a minőség alapján alakul ki a különbség.