Mikor indul el a lakás árak csökkenése?

A zenga.hu elemzése megvizsgálta, hogy a csökkenő kereslet látható-e már az árak alakulásában is, és a tavaszi hónapokban hol, milyen négyzetméterárakon hirdették meg a lakóingatlanokat a tulajdonosok.

A kereslet jelentős mérséklődéséről számoltak be áprilisban az ingatlanközvetítők a hazai lakáspiacon. Egyesek az év első hónapjaihoz képest a kereslet feleződését tapasztalták, amelynek oka a hirtelen megemelkedett lakásárakban és a befektetői érdeklődés csökkenésében keresendő. A zenga.hu ingatlanportálon is a keresések számának csökkenése volt tapasztalható.

Főként a nézelődők tűntek el, de a komoly érdeklődők számában – olyan lakáskeresők, akik telefonon vagy e-mailben felveszik a kapcsolatot a hirdetőkkel – mérsékeltebb volt a visszaesés, májusban pedig már újra enyhe erősödés volt látható.

Különösen az április volt gyenge

„Heti bontásban nézve különösen az április hetei voltak gyengék, amikor a komoly érdeklődők száma mintegy harmadával maradt el a januári csúcstól, de márciushoz képest is több mint 16 százalékos volt a csökkenés” – mondta el Futó Péter, a zenga.hu elemzési vezetője.

Látszani fog ez az árakban is?

Sokan teszik fel a kérdést, hogy ez mikor fog meglátszani az árak alakulásában. A zenga.hu-n aktivált hirdetésekből kiderül, hogy egyes vármegyékben már az árakban is látszik a megtorpanás, de országos átlagban még mindig enyhe áremelkedés mérhető, vagyis az eladók többsége egyelőre kivár az árcsökkentéssel.

Márciusról áprilisra országosan 1,7, áprilisról májusra további 1,2 százalékkal mentek feljebb a hirdetési árak, noha az összetételhatás - vagyis az, hogy az adott hónapban milyen típusú, minőségű és elhelyezkedésű lakóingatlanokat hirdetnek meg az eladók – szintén befolyásolja az árakat.

A vármegyéink felében azonban májusban azonos vagy alacsonyabb árakkal találkozhattak a vevők, mint márciusban. A tavasz első és utolsó hónapja között 9 vármegyében csökkentek a hirdetési árak, de itt is hangsúlyozni kell, hogy az egyes hónapokban meghirdetett ingatlanok típusai között lehetnek eltérések, ami az árak alakulását is befolyásolja.

„A legnagyobb mértékben Békés vármegyében csökkentek a kínálatba bekerülő hirdetési árak március és május között, ott 8 százalékos volt a visszaesés, amit Vas követett 6 százalékkal. Visszaesés volt azonban számos kimondottan drágának számító vármegyében is, ide sorolható Somogy, Veszprém és Hajdú-Bihar, 2-5 százalék közötti árcsökkenésekkel. A szintén drága Győr-Moson-Sopron vármegyében a tavasz első és utolsó hónapjában is azonos árszinteket látunk, míg a vármegyéink felében és Budapesten áremelkedés volt mérhető” – tette hozzá Futó Péter.

Hány forint most egy négyzetméter?

A legmagasabb négyzetméterárak továbbra is Budapestet jellemzik, ahol a májusban aktivált lakóingatlan-hirdetések átlagára 1,4 millió forint volt négyzetméterenként. Nem véletlen, hogy az általános lakáskeresések számában március és április között itt volt a legnagyobb, 38 százalékos visszaesés.

A második legdrágább Somogy vármegye esetében áprilisban volt egy jelentős ugrás a négyzetméterárakban, ami feltehetően a Balaton-parti települések partközeli ingatlanjainak nagyobb arányával magyarázható, májusban azonban visszaállt a márciusi árszint, de a Balaton-part így is nagyon felfelé húzza itt az átlagot, a hirdetési átlagár közel 1 millió forint négyzetméterenként.

A következő négy helyen a hagyományosan is drágább vármegyéink szerepelnek, a Balaton északi partjának nagy részét magába foglaló Veszprém vármegyében 900 ezer forint az átlag, Pest, Hajdú-Bihar és Győr-Moson-Sopron vármegyékben pedig 750-800 ezer forint között alakult a májusi hirdetési átlagár.

Az elmúlt egy év legnagyobb drágulását Baranya vármegye produkálta, ami így megközelítette a tervezett ipari beruházások miatt már korábban nagy drágulást mutató Csongrádot. Mindkettő a 700-750 ezer forint közötti négyzetméterár-kategóriába tartozik. Az ezt követő csoportba az 550-700 ezer forint közötti átlagárú vármegyék tartoznak, melynek két szélsőértékét a 688 ezer forintos átlagú Fejér és a kicsivel 550 ezer forint alatt maradó Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye jelenti.

„A sereghajtók jóval lemaradva, többségében 300-400 ezer forint közötti átlagos négyzetméterárakkal következnek, de itt is érdekes változásokat látunk: az éveken át utolsó Nógrád megelőzte Békést, amit magyarázhat az, hogy Románia schengeni csatlakozásával felpezsdült ugyan a Békés vármegyei ingatlanpiac, de a hirdetések között az olcsóbb, határmenti községekben lévő, rosszabb állapotú családi házak aránya nőtt, ami egyben magyarázhatja az átlagárak már említett 8 százalékos csökkenését is” – emelte ki Futó Péter.

Az árak jövőbeli alakulása szempontjából a fő kérdés, hogy az áprilisban kezdődött keresletcsökkenés milyen gyorsan tud ismét helyre állni. Abban az esetben, ha a kereslet a nyári hónapokban is alacsonyabb marad, az eladóknak várhatóan nagyobbat kell engedniük az általuk elképzelt árból, ha el akarják adni az ingatlanjukat. Ha viszont a májusi erősödés folytatódni tud, és a vásárlók ismét nagyobb számban térnek vissza, az hosszabb távon teret adhat a további áremelkedésnek, de egy olyan intenzív drágulást produkáló időszak után, mint az elmúlt fél év, természetes folyamat, hogy egy időre az árnövekedés terén is lelassít a piac.