Minden feltétel adott a magyar-kenyai gazdasági együttműködés fejlesztéséhez

A tárcavezető a Kenyai-Magyar Üzleti Fórumon elmondott beszédében arról számolt be, hogy tizenhét magyar vállalat vezetője kísérte el az útjára, amelyek a legmodernebb techonlógiákat képviselik a saját területükön, így beruházásaikkal hozzá tudnának járulni az ország gazdaságának fejlesztéséhez.
Kiemelte, hogy a résztvevők között vannak mezőgazdassági és élelmiszerbiztonsági, vízgazdálkodási és modern közigazgatási szolgáltatási cégek is, amelyek a világ számos pontján jelen vannak, így Afrikában is.

Lényeges nevezte a jogbiztonságot ezen a téren is, ezért üdvözölte, hogy hamarosan aláírhatják a felek a kölcsönös beruházásvédelmi megállapodást, továbbá tárgyalás folyik a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény lehetőségéről is.

Felszólalásában ezért bátorította a magyar és a kenyai vállalatokat is az együttműködésre, a két ország közötti kiváló, vitás vagy nyitott kérdésektől mentes politikai kapcsolatok kihasználására.
Szijjártó Péter ezt követően Kenya regionális stabilizáló szerepét méltatta, kitérvén a terrorizmus elleni erőfeszítésekre és a több százezer menekült ellátására.

Ezzel kapcsolatban pedig aláhúzta, hogy Magyarország jelentős támogatást nyújt az országnak, például évi kétszáz diákot fogad onnan ösztöndíjjal a felsőoktatásban, s bővítették az Education Hungary irodát is.

Emellett hatmilliárd forintnyi értékben kötött segélyhitel-program indul Kenyában az élelmiszerellátás biztonságának javítása, a mezőgazdaság modernizációja érdekében, amelynek keretében korszerűsítik az öntözési rendszert és halászati központot hoznak létre. Egy másik projektben magyar vetőmagokkal korszerűsíthetik a helyi agrárszektort - tájékoztatott.

Valamint érintette a nukleáris oktatási és képzési együttműködési megállapodást is, amelynek nyomán Magyarország részt fog venni kenyai szakemberek felkészítésében, és kész a szabályozási tapasztalatok átadására is.

A miniszter végezetül leszögezte, hogy a világ most a veszélyek korát éli, az utóbbi néhány évben három olyan, nem gazdasági eredetű válság is kitört, amely megrengette az addigi status quót.
Emlékeztetett rá, hogy a koronavírus-járvány során megszakadtak az ellátási láncok, az ukrajnai háború és az amiatt elrendelt szankciók nyomán nehéz helyzetbe került az eurázsiai együttműködés és az égbe szökött az infláció, a gázai konfliktus következtében pedig zavar keletkezett a kereskedelmi hajózásban a Vörös-tengeren.

Szavai szerint mindez különösen súlyosan éreztette hatását a világgazdaságba mélyen integrálódott és globálisan a tíz legnyitottabb gazdaság közé tartozó Magyarországon.

"Ezért minden korábbinál nagyobb szükség van az észszerűségre és a józan észre" - figyelmeztetett, és sérelmezte, hogy a világ ismét a blokkosodás felé halad, ami élesen szembe megy hazánk érdekeivel.

"Magyarország az észszerűségre és a józan ész alapjára helyezi külpolitikai és külgazdasági stratégiáját az ideológiák és a dogmatizmus helyett" - mondta, a kölcsönös tisztelet fontosságát is hangsúlyozva.