Minimálbér és garantált bérminimum 2025-ös összege - 300.000 Ft fölé ugrik a minimálbér
Zlati Róbert hozzátette, hogy a 300 ezer forintos minimálbér mellett legalább 360 ezer forintos garantált bérminimum is szükséges ahhoz, hogy a két összeg ne közeledjen egymáshoz nominálisan.
A résztvevők úgy tűnt, nem tervezik a két bérforma (azaz a minimálbér és a garantált bérminimum) összevonását, amit a MASZSZ továbbra is ellenez mindaddig, amíg az ágazati kollektív szerződések nem tartalmaznak tarifa megállapodásokat – olvasható a közleményben.
Emellett a VKF-en szó esett a döntési mechanizmus változtatásáról és az EU-s minimálbér irányelv bevezetéséről is. A MASZSZ elnöke elhibázottnak tartja a kormány javaslatát, amely szerint a jövőben a VKF-en konszenzus helyett egyszerű többséggel lehetne döntéseket hozni. Zlati Róbert szerint ezzel a VKF-en több alkalommal is keményen konfrontálódó MASZSZ által képviselt munkavállalók érdekei háttérbe szorulhatnak.
A MASZSZ elnöke továbbá károsnak tartja azt a kormányjavaslatot is, amely szerint a közszférában dolgozók szakszervezetei kimaradnának az országos szociális egyeztetésekből. Hozzátette, hogy az EU-s minimálbér irányelvet 2024. november 15-ig kell a magyar jogrendbe átültetni.
Első lépésként ki kell jelölni azt a fórumot, ahol a minimálbérről tárgyalnak a szociális partnerek, továbbá meg kell határozni, hogy milyen referenciaértékek és adatok alapján állapítják meg a következő év minimálbérét.
A közleményben hangsúlyozták, hogy bár a 2025 évi minimálbér- és garantált bérminimum emelése a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) legutóbbi ülésén felmerült, konkrét számokat egyelőre nem hoztak nyilvánosságra.
Fontos, hogy a kormányoknak a szociális partnerekkel együtt cselekvési tervet kell kidolgozniuk a 80 százalékos kollektív szerződési lefedettség eléréséhez szükséges lépésekről. Zlati Róbert ugyanakkor rámutatott, hogy jelenleg a magyar munkavállalók kevesebb mint 20 százaléka dolgozik kollektív szerződés védelme alatt.
