Minimum 50 százalékkal növekednek az egyetemi tanulmányi ösztöndíjak

Hankó Balázs elmondta, az emelkedést az teszi lehetővé, hogy az elmúlt években bővült a megújult egyetemek támogatása átlagosan két és félszeresére. Hozzátette, "a kormány hitvallása az, hogy az egyetemek autonómok", amelyek a bővült finanszírozásból minimum 50, de átlagosan 84 százalékos ösztöndíjemelést végeznek.

A miniszter hangsúlyozta: ebben az évben 8,2 milliárd forinttal bővülnek az ösztöndíjak, de az, hogy a minimum fölött az intézmények mennyit és milyen szempontok alapján emelnek, a vezetőségre, a hallgatókra van bízva. Megjegyezte, van olyan egyetem, ahol 160 százalékos ösztöndíjemelés valósul meg.

Arra is kitért, hogy 12 magyar egyetem van a világ legjobb 5 százalékában, tehát ma Magyarországon háromból két egyetemista olyan egyetemre jár, amely a világ legjobbjai közé tartozik. Kiemelte, az intézmények azóta léptek előre a nemzetközi ranglistákon, mióta megújult a magyar felsőoktatás.

Szerinte mindez úgy történt meg, hogy "óriási ellenszél van", hiszen az egyetemeknek úgy kell tudniuk előrelépni, hogy az Európai Bizottság jogszerűtlenül korlátozza az Erasmus és a Horizon programot. Hangsúlyozta, hogy létrejött a Pannónia Ösztöndíjprogram mellett a HU-rizont kutatási program is, de említést tett a Krausz Ferenc Nobel-díjas professzor vezetésével működő Élvonal alapítványról is.

Hozzátette, mindezek mellett folyamatosan újulnak meg a magyar egyetemek, amelyeknél az elmúlt időszakban csaknem 1000 milliárd forint értékű infrastrukturális fejlesztések valósultak meg. Megjegyezte, az Állatorvostudományi Egyetem a világ 59. legjobbja, míg a Semmelweis Egyetem a világ legjobb 200 orvostudományi egyeteme között van.

Elmondta, a kormány szerint nemcsak az ösztöndíjak terén, hanem a kollégiumi férőhelyek bővítésében is előre kell lépni. Ismertette, jelenleg mintegy 46-47 ezer kollégiumi férőhely van az országban, és ezt 2030-ig 50 százalékkal bővítenék. Ebben a diákváros és a vidéki egyetemi fejlesztések is benne vannak.

A miniszter rámutatott a férőhelybővítésre azért van szükség, mert az egyetemisták száma is nő. Már minden második fiatal vidéki egyetemre jár, ezért a vidéki fejlesztések is szükségessé váltak.

Győrben például egy ötezres kollégiumi férőhelybővítés lesz, Mosonmagyaróváron pedig 300 új férőhelyet hoznak létre; Debrecenben 2030-ig egy 1600-as bővülés valósul meg, de Pécsen és Szegeden is lesz előrelépés, Kecskeméten pedig a 600 férőhelyes kollégiumi fejlesztés második szakasza is elindul - ismertette.

Hankó Balázs kiemelte, hogy a legnagyobb bővítésre Budapesten van szükség, ott a diákváros egy 12-18 ezer kollégiumi férőhelynövelést indít el . Már az előkészítés is megtörtént, valamennyi ingatlan a Tudástér Alapítványnál van. Hozzátette, az egyetemekkel és a hallgatókkal is megtörtént az egyeztetés annak kapcsán, milyen kollégiumi szolgáltatásokra van szükség, a diákvárosba való első beköltözéseknek pedig három éven belül meg kell történniük.

A miniszter a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában többek között arról beszélt, hogy az Európai Bizottságnak nem volt joga az ösztöndíjprogramok blokkolásához, mert a felsőoktatás nemzeti hatáskör. Hozzátette, Kollár Kinga tiszás európai parlamenti képviselő állításával szemben az Országgyűlés már 2024-ben elfogadta azt a jogszabályt, amely rendezi az összeférhetetlenséget, kétszer 6 évre korlátozza a kuratóriumi tagok részvételét, és minden olyan ellenőrzési szempontot bevezet, amelyet a bizottság kért.

Mint mondta, egyedül azt a feltételt szabták a jogszabály életbeléptetéséhez, hogy az Európai Bizottság szüntesse meg "a politikai bosszúból történő blokkolást".

A tárcavezető szerinte Kollár Kinga és a Tisza Párt nem beszél arról, hogy a bizottsággal és Brüsszellel együttműködve azt szeretnék, hogy a magyar professzorokat kizárják a kuratóriumi tagok közül, és a helyükre NGO-k jelölhessenek tagokat az egyetemi alapítványok kuratóriumaiba.