Most akkor mi az igazság? Növekszik vagy sem a külföldi munkavállalók száma Magyarországon?

Van-e összefüggés a magyar munkavállalók és a harmadik országbeliek létszámának változása között?

A teljes foglalkoztatotti létszám csökkenése és a hazánkban foglalkoztatott harmadik országbeliek létszáma között egyáltalán nincs ok-okozati összefüggés. Sem idén, sem az elmúlt években nem látszik az, hogy a foglalkoztatott létszám időszakos csökkenése a külföldiek létszámának emelkedésével járna együtt.

A Kormány 2023 őszén felülvizsgálta a hatályos idegenrendészeti szabályozást és új törvényt alkotott a bevándorlás és munkavállalás szabályozására. A 2024. január 1-jétől hatályos Btátv. megalkotásával a Kormány azt kívánta biztosítani, hogy külföldiek foglalkoztatására csak a nemzetgazdaság által feltétlenül indokolt mértékben kerüljön sor és a külföldiek foglalkoztatása ne a magyar munkaerő kárára valósuljon meg. A szabályozás értelmében harmadik országból érkező állampolgár csak a magyar állam által meghatározott célból, jogcímen, és feltételek teljesülése, valamint az állam ilyen döntése esetén tartózkodhat és vállalhat munkát. A külföldiek tartózkodása minden esetben célhoz kötött, engedélyköteles és korlátozott időre szól.

Ezek szerint nem is növekszik a harmadik országbeliek létszáma Magyarországon?

A harmadik országbeliek létszáma 2023 végét követően lényegében stagnált, idén pedig négy egymást követő hónapban csökkent a létszámuk: február és június között 3 százalékkal csökkent a létszám.

A harmadik országbeliek létszáma elsősorban azért csökkent az elmúlt hónapokban, mert a Kormány 2025. január 1-jével szigorította a vendégmunkások foglalkoztatásának szabályait. Ennek értelmében vendégmunkások csak olyan országból érkezhetnek, amellyel Magyarország visszafogadási egyezményt kötött vagy rendelkezik Magyarországon olyan, az adott ország által államilag elismert szervezettel vagy irodával, amely kötelezettséget vállal arra, hogy a jogszabályok be nem tartása esetén állampolgára elhagyja Magyarország területét és visszatér a küldőországba.

A harmadik országbeli foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatotthoz viszonyítva (%)

A Magyarországon foglalkoztatható vendégmunkások számát kvóta szabályozza. A kiállítható vendégmunkás-tartózkodási engedélyek és a foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek legmagasabb száma a miniszteri rendelet alapján 2024-ben 65 ezer, 2025-ben 35 ezer darab. Tavaly a kvótaszámot nem értük el, ezért idén csaknem a felére csökkentettük, és időarányosan ezzel is jól állunk, az év eddig eltelt első hat hónapjában a kiadható engedélyek kevesebb, mint felét állították ki. 

Magyarországon tehát továbbra is alacsony a külföldi foglalkoztatottak létszáma, a harmadik országbeli foglalkoztatottak a teljes foglalkoztatotti kör 2,8%-át képviselik, az EU/EGT országokból érkezőkkel együtt a külföldiek aránya 3%. A Visegrádi országok körében hazánkban a legalacsonyabb a külföldi foglalkoztatottak aránya. Szlovákiában 4,5%, Lengyelországban 7,1%, Csehországban 16% ez a mutatószám.

A külföldi (harmadik országbeli és EU/EGT állampolgár) foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatotthoz viszonyítva a Visegrádi országokban (%)

Jellemzően milyen tevékenységek keretében foglalkoztatják a harmadik országbelieket?

A harmadik országbeliek foglalkoztatásának három fő iránya van: a beruházási, a beüzemelési és az üzemeltetési szakasz során történő foglalkoztatás. A beruházások és a beüzemelés során a külföldi beruházók nyilvánvaló okokból előnyben részesítik a saját országukból származó szakembereket, akik rendelkeznek azokkal az építési, műszaki, technológiai ismeretekkel, amelyek a konkrét üzem létrehozásához és beindításához szükségesek. Ezek rövidebb időtartamú szakaszok. A – hosszú távú – üzemeltetési szakasz során azonban egyértelműen a hazai munkaerő foglalkoztatása a cél és az elvárás a beruházók felé!

Fontos hangsúlyozni azt is, hogy mindhárom szakaszban munkaerőpiaci vizsgálat előzi meg a külföldiek foglalkoztatását. A munkaerőpiaci vizsgálat keretében az illetékes Kormányhivatal felméri, hogy az adott álláshely betölthető-e magyar munkaerővel. Amennyiben igen, külföldi foglalkoztatására nem kerülhet sor.

Mennyire figyeli a kormányzat a külföldi beruházók által történő foglalkoztatás szabályszerűségét?

A harmadik országbeliek jogszerű és szabályos foglalkoztatásának biztosításában számos állami intézmény vesz részt. Amennyiben az eljárásrend vagy a foglalkoztatás jogszerűségével kapcsolatban bárminemű kétség merül fel (pl. a külföldi munkaerő előnyben részesítése), munkaerőpiaci és foglalkoztatásfelügyeleti ellenőrzés kerül lefolytatásra.

Valóban csökken a foglalkoztatottak száma Magyarországon? Amennyiben igen, milyen okai vannak ennek?

2010 óta mintegy egymillióval sikerült növelni a munkában állók számát Magyarországon, ami óriási eredmény! Az elmúlt évtizedet a gazdasági növekedés extenzív szakasza jellemezte, amikor a gazdasági növekedés motorja a foglalkoztatott létszám mennyiségi növelése volt, míg a jelenlegi intenzív szakaszban egyre inkább a hatékonyabb foglalkoztatásra helyeződik át a hangsúly, ahol a gazdaság teljesítményét nem a létszám bővítése, hanem a modern technológiák alkalmazása, a jobb munkaszervezés, a munkaerő hatékonyabb ágazati allokációja határozza meg. Ennek jellemzője, hogy az ipari szektorban csökken, míg a szolgáltatások területén emelkedik a foglalkoztatás.

A foglalkoztatotti létszám valóban csökkent valamelyest az utóbbi időben, a csökkenés azonban egyértelműen demográfiai folyamatokra vezethető vissza. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a hazai foglalkoztatási szint nem csökkent, sőt javult is Magyarország pozíciója az Európai Unióban, ahol a tagállami rangsor 5. helyére léptünk előre.

Mely iparágakat érinti leginkább ez a változás?

A legnagyobb átrendeződést a feldolgozóiparban és a járműgyártás területén látjuk, ahol a munkáltatók nem töltik be az üres pozíciókat, a nyugdíjba vonuló munkatársak helyére nem vesznek fel új munkaerőt, miközben azt is tapasztaljuk, hogy nőtt a részmunkaidős foglalkoztatás az utóbbi hónapokban. A cégek tehát nem leépítenek, hanem a természetes folyamatokra reagálva ilyen megoldásokkal igyekeznek megtartani a létszámot.