Négy új FAO kiadvány világít rá a mikrobiom jelentőségére az élelmiszerbiztonság, a talajok és a táplálkozás kapcsán
Minden bizonyíték arra utal, hogy a mikrobiom – egy növekvő jelentőségű fogalom a baktériumok és más mikroorganizmusok alkotta komplex ökoszisztémát leírására – erős befolyással bírhat egyes az emberek, növények és a bolygónk egészségével kapcsolatos folyamatokra.
A tudományos diskurzushoz hozzájárulva, azt stimulálva és támogatva, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) szakértői négy új kiadvánnyal álltak elő a témában: egy a talajegészségről szól és három tudományos felülvizsgálat arról, hogyan érintik a mikroműanyagok, a rovarirtószerek és az állatorvosi készítmények az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek biztonságosságát.
„A rovarirtószerekről és az állatgyógyászati készítményekről, illetve a mikroműanyagokról készült elemzéseink rámutattak, hogy a módszertan szempontjából még sokat tehetünk a kutatások jobb felépítéséért és rendszerezéséért, hogy ez az ígéretes terület valóban beépüljön az élelmiszer-biztonsági szabványok kidolgozásába” – mondta a FAO vezető élelmiszer-biztonsági szakértője Catherine Bessy.
A mikrobiom alatt a baktériumok, gombák és más mikroorganizmusok közösségét értjük, továbbá az ő működésüket, melybe beletartoznak az egymás közötti és a környezetükkel való interakciók. A mikrobiom megtalálható minden ökoszisztémában – a növényekben, állatokban, a talajokban, erdőkben, óceánokban és az emberben is. Ezek érdemben különböznek összetételüket, feladatukat, helyüket és idejüket tekintve, ám a kutatások – köszönhetően a technológiai fejlődésnek a genom szekvenálásában – ismétlődő mintákat fedeztek fel, melyek összefüggésben állhatnak a gazdaszervezet és -ökoszisztéma egészségével vagy diszfunkcióival. A bizonyítékok egyre inkább azt sugallják, hogy a gyomorban található mikrobiom számos egészségügyi és táplálkozási problémával (többek között a gyermekkori növekedés leállása, a túlsúly vagy elhízás, a kognitív képességek, az immunrendszer állapota) állhat összefüggésben.
Az ok-okati összefüggések homályosak, részben amiatt is, hogy a mikrobióta számos tulajdonsága és funkciója bármely élőhely vagy gazdaszervezet esetében nem ismert egyelőre. Ezért a FAO kiadványainak egyik megállapítása, hogy a mikrobiom kutatásoknak egy jobban összehangolt keretrendszerre lenne szüksége.
Egy további ajánlás találkozók sorozatának összehívását javasolja, ahol a kockázatelemzők és a multidiszciplináris mikrobiom szakértők konszenzusra juthatnak a definíciók, kutatási sztenderdek és a tudásbeli hiányosságok tekintetében – magyarázta Carmen Diaz-Amigo, a FAO élelmiszer-biztonsági specialistája és a kötetek egyik szerzője.
A mikrobiomról négy felvonásban
Az elmúlt 60 évben a FAO az Egészségügyi Világszervezettel közösen dolgozta ki a rovarirtószer-maradványok a humán és a növények egészségére jelentette veszélyeket szabályozó keretek alapját, azonban keveset tudunk ezek hatásáról a gyomor mikrobiomjára alacsony dózisú, de hosszú távú kitettség esetén.
A FAO szakértői által jegyezett „A növényvédőszer-maradványok hatása a gyomor mikrobiomra és az emberi egészségre” a közelmúlt tudományos kutatásait elemzi a témában.
A kiadványban, mely a mikroműanyagok hatását vizsgálja a gyomor mikrobiomra és annak egészségére élelmiszer-biztonsági szempontból, a FAO szakértői megjegyzik, hogy a tudomány ezen területen még gyerekcipőben jár, ám emellett beazonosítottak konkrét tudásbeli hiányosságokat és rámutattak a kulcsfontosságú kutatási területekre a megbízhatóbb kockázatelemzések és szabályozási döntések érdekében.
„Az állategészségügyi szerek maradványainak hatása a gyomor mikrobiomra és az emberi egészségre” című kiadványban a szakértők arra keresték a választ, hogyan lehetnek a jövőbeni kutatások szisztematikusabbak, hangsúlyozva többek között a hosszabb távú kutatások, a mikrobiomhoz kapcsolódó biomarkerek definíciójának és validálásának, illetve az ok-okozati összefüggések kimutatásának szükségességét.
Egy további, a Nature Communications szakportálon megjelent kiadványban a FAO talajszakértője és a Globális Talajügyi Partnerség titkára, Ronald Vargas kiállt amellett, hogy a talajban található mikrobiom elismerésre kerüljön az “Egy Egészség” céljainak megvalósítása során.
