Nehéz évnek néz elébe a magyar mezőgazdaság, soha nem volt még ekkora szükség innovatív ötletekre
A Meteorológiai Világszervezet főtitkára tavaly novemberben hívta fel arra a figyelmet, hogy 2024-ben rekordot döntve, 1,54 Celsius fokkal haladta meg a globális felmelegedés mértéke az iparosodás korszaka előtti szintet. Emiatt várhatóan a mostani lesz a valaha mért legforróbb évtized. Ezzel összecseng az OMSZ jelzése is, amely szerint Baranya vármegyét leszámítva nagyon súlyos aszályhelyzet van kibontakozóban hazánkban, mivel a talaj felső 20 centis rétegében már kevesebb mint 40 százalékot ér el a hasznosítható víztartalom. Tovább súlyosbítja a magyar agrárium helyzetét, hogy több mint 50 év után márciusban ismét felütötte a fejét hazánkban a párosujjú patásokat érintő ragadós száj- és körömfájás.
„Kihívás van bőven, amivel szembe kell néznie a magyar mezőgazdaságnak. A gyorsuló klímaváltozás mellett az átalakulóban lévő fogyasztói szokások, az input és output árak folyamatos változása is megnehezítik a gazdák életét, hiszen alkalmazkodniuk kell ezekhez a kihívásokhoz is. A termelés hatékonyságának növelésével és az egyre súlyosbodó aszályprobléma kezelésével enyhíthető lenne az agráriumon lévő szorítás. A K&H Csoport többek között ezekre az aktuális kihívásokra szeretne reagálni, ezért hirdette meg idén is a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázatot az alap-, mester- és PhD képzésben részt vevő hallgatók számára” – mondta el Demeter Zoltán, a K&H agrárüzletágának vezetője.
Talán sosem volt még ekkora szükség a fiatalok innovatív ötleteire, amivel nemcsak a mezőgazdaságon tudnak segíteni, de a fenntarthatóság jegyében egyúttal a környezet védelmében is cselekszenek. „A fiatal generáció pontosan érti az átalakuló fogyasztói igényeket, és nyitottabban is áll a klímatudatossághoz, ezért a mezőgazdaság új pályára állításában is ők fognak tudni kulcsszerepet játszani. Az elmúlt évek tapasztalataiból látható egyébként, hogy nagyon is valós problémákra keresik a hallgatók a válaszokat, ráadásul igen magas szakmai színvonalon. A tavalyi évben benyújtott pályamunkák alapján például a pályázók olyan lehetőségeket vizsgáltak, mint a szennyvízből elektrokémiai úton kinyert trágya alapanyagok hasznosítása vagy éppen a talaj tápanyagpótlásához használt termékek továbbfejlesztése” – fűzte hozzá a szakember.
