Nehéz helyzetben vágnak neki az idei akácszezonnak a magyar méhészek
A szokásos mintegy 1,2 millió helyett csupán mindössze 600-700 ezer méhcsaláddal tudnak nekifutni az idei szezonnak a magyar méhészek. A jelentős mértékű állománypusztulás okát, amely világszerte – így Európában és az Egyesült Államokban is – nagy gondot okoz, a szakemberek elsősorban a méheket támadó varroa atka elleni hatóanyagokkal szembeni rezisztencia erősödésében látják. A hazai veszteségek különösen a mellékállású és hobbiméhészeket sújtották, a főállású gazdák jobban meg tudták védeni állományaikat.
Kedvezőtlen időjárás
Az akácméz idei szezonja várhatóan már május legelején megkezdődik, de továbbra sem egyértelmű, hogy mekkora károkat okoztak az áprilisi fagyok az erre igen érzékeny akácosokban. A termelés szempontjából fontos Bács-Kiskun megyében például egyes reggeleken -5, -7 fokos hideget is mértek. A fagyás miatt kialakuló másodvirágzás általában sokkal rosszabb mézhozamot eredményez, de a visszaesés mértékét egyelőre nem lehet megjósolni. Ami immár évek óta tartó, szintén negatív jelenségnek számít, az a téli csapadékhiány: az olyan fás szárú méhlegelőket, mint a hárs, a szelídgesztenye, vagy éppen az akác, ez a tényező is negatívan érinti.
Bajban az uniós felvevőpiac
Bross Péter kiemelte, hogy a mintegy 20 ezer hazai méhész többségének immár évek óta komoly egzisztenciális problémával kell szembesülnie. Az itthon termelt méz 60-70 százaléka ugyanis exportra megy, ugyanakkor 2022-ben a korábbi érték felére zuhant a méz ára az EU-ban, így Olaszországban, Németországban és Franciaországban is, amely három ország a hazai mézkivitel 80 százalékát vásárolja meg. Az akácméz ára azóta is stabilan alacsony, és bár a virágméz ára az utóbbi időszakban 15-20 százalékkal nőtt, még ez is alig fedezi a megemelkedett termelési költségeket.
Az uniós mézpiac összeomlását a harmadik országokból, így az Ukrajnából, Argentínából, de legfőképpen a Kínából származó mézimport okozza. Bár az Európai Bizottság már 2023-ban lefolytatta azt a 15 tagországra kiterjedő mézvizsgálatát, melynek eredményei szerint a kínai exportból származó minták háromnegyede hamis, e termékek gyakorlatilag cukorszirupot tartalmaztak, az ügyben azóta sem történt érdemi előrelépés. Ezekkel a termékekkel sem a hazai, sem a többi európai országban működő termelők nem képesek árban versenyezni, így folyamatosan zajlik kiszorításuk a piacról.
"A méz marginális terméknek számít az uniós élelmiszerpiacon és nem jelent közvetlen élelmiszerbiztonsági kockázatot, ezért nem kezelik prioritásként az uniós döntéshozók – jegyezte meg Bross Péter. – A politikusok gyakran nem értik meg, hogy a méhészek szerepe nem pusztán a méztermelés miatt kiemelt, hanem a beporzás révén az egész mezőgazdaság működéséhez alapvetően járulnak hozzá.”
Az OMME elnöke pozitívumként említette, hogy Magyarország már 2024 júliusában, másfél évvel az EU többi tagállama előtt bevezette a kötelező mézszármazási cimkézést – ezen az országokat az üvegben lévő mennyiség sorrendjében kell feltüntetni. A tudatos hazai vásárlók lehetnek a jövőben a hazai méhészek túlélésének zálogai, hiszen, ha mindenki csupán az ár alapján döntene, a legtöbbször silány minőséget kínáló konkurencia már kisöpörte volna őket a piacról.
Hatékonyabban erősíti az immunrendszert a hazai méz
Bross Péter hozzátette: a helyi méz nemcsak ízében különleges, hanem egészségügyi szempontból is előnyös. A méhek által összegyűjtött helyi allergének hozzájárulnak az immunrendszer megerősítéséhez, így napi egy kanál hazai méz fogyasztása csökkentheti az allergiás tüneteket. Ellentétben az argentin, vagy ukrán mézzel, amelyek olcsóbbak lehetnek, de mivel nem a helyi allergéneket tartalmazzák, nem is érnek annyit az immunrendszerünk erősítése szempontjából.
