Nem a 45 feletti munkavállaló lusta tanulni, hanem a magyar vállalati szféra képtelen strukturáltan képezni
A közbeszédben élő egyik legmakacsabb előítélet, miszerint a 45 év feletti generáció képtelen lekövetni a technológiai fejlődést és retteg a mesterséges intelligencia terjedésétől. Egy friss hazai felmérés azonban határozottan rácáfol erre a sztereotípiára, és rávilágít arra, hogy a kialakult helyzetért a munkáltatói mulasztások a felelősek. Az adatokból kiderül, hogy a valódi lemaradás nem a seniorok tudásában, hanem a menedzsment szintjén és a magyar vállalatok felkészületlenségében keresendő.
A The Seniors 2026 tavaszán végzett kutatása[1] egyértelműen cáfolja a mesterséges intelligenciától rettegő senior munkavállaló toposzát. A 45 év feletti, alkalmazásban álló munkavállalók közel 60 százaléka teljesen magabiztosan használja mindennapi munkájában a mesterséges intelligencia alapú eszközöket. Mindössze elenyésző kisebbségük, a válaszadók 9,6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy inkább tart az új technológiától, mint amennyire lehetőséget lát benne.
A probléma tehát nem a munkavállalók körében, vagy a tanulási hajlandóságukban gyökerezik, hanem a vállalati struktúrákban. A felmérés rámutatott a munkáltatói felelősségvállalás drasztikus hiányára: az alkalmazotti senior réteg közel háromnegyede (72,5%) szerint a cégük semmilyen konkrét lépést nem tett az ő MI-felkészítésük érdekében.
A szervezeti problémákat jól szemlélteti a menedzsment felkészületlensége. Hiába nyilatkozta azt a hazai tulajdonosok és vezetők 57,9 százaléka, hogy kiemelten fontos számukra a senior réteg megtartása a MI-átmenetben is, a válaszadók fele (49,5%) beismerte, hogy még nem rendelkeznek átfogó MI-stratégiával. A megtartási szándék ráadásul operatív szinten sem jelenik meg, hiszen a HR-területen dolgozóknak mindössze 18,9 százaléka tekinti valódi prioritásnak a 45 év feletti vezetők célzott MI-felkészítését.
„A hazai munkaerőpiacon nagyon kényelmes kifogás lett a mesterséges intelligenciától rettegő, rugalmatlan boomer mítosza. Ezzel szemben friss adataink egyértelműen bizonyítják, hogy a felelősség a munkáltatói oldalon van, nem pedig a senior réteg tanulási kapacitásában. Nem a 45 feletti munkavállaló lusta tanulni, hanem a magyar vállalati szféra képtelen strukturáltan képezni a humántőkét. Az iránymutatás hiányát pedig gyakran a tapasztalt munkaerőre hárított kirekesztő sztereotípiákkal próbálják palástolni. Ráadásul az MI térnyerésével pont azok az emberi minőségek értékelődnek fel, amelyekben a seniorok évtizedes tapasztalattal bírnak, a technológia ugyanis elveszi a funkcionálisat, de láthatóvá teszi a pótolhatatlan emberit” – mutatott rá Csillag-Csatlós Csilla, executive coach, a The Seniors alapítója.
Ezt igazolja a felmérés azon megállapítása is, miszerint a senior munkavállalók nem a lexikális tudásuk, hanem az emberi kvalitásaik miatt tartják magukat pótolhatatlannak. A mesterséges intelligenciával kiválthatatlan vezetői képességek rangsorát a személyes bizalomépítés vezeti (66%), ezt követi a nonverbális jelek és a munkahelyi hangulatok felismerése (51,9%), valamint a krízishelyzetben hozott, tapasztalaton alapuló döntéshozatal (43,9%).
