Nem a legjobb pályázó nyer
A várható pályázatok elsősorban a versenyképességet javító fejlesztéseket támogathatják. Ide tartozhatnak a digitalizációs és automatizációs beruházások, az innovációs és kutatás-fejlesztési projektek, az energiahatékonysági fejlesztések, a zöld átállást segítő programok, a munkavállalók oktatását és készségfejlesztését célzó beruházások, valamint a hálózati energiatárolók és az elektromos töltőállomások kiépítése. Jó lehetőségek nyílhatnak a magyarországi telephellyel rendelkező feldolgozóipari vállalatok, az exportorientált kis- és középvállalkozások, valamint az innovációs potenciállal rendelkező szolgáltató és termelő cégek számára.
Bagdi Lajos, a Niveus partnere szerint ugyanakkor önmagában nem elég felismerni a várható támogatási irányokat. „Egy komoly beruházás előkészítése hónapokat vesz igénybe. A finanszírozási háttér, az önerő, a műszaki előkészítés és a szükséges dokumentáció időbeni biztosítása komoly versenyelőnyt jelenthet. Azok a vállalkozások pedig, amelyek csak a pályázati kiírások megjelenésekor kezdenek el foglalkozni a projekttel, könnyen időhátrányba kerülhetnek.”
A felkészülés része lehet a hitelképesség és a likviditási helyzet felülvizsgálata, az adózási és finanszírozási kérdések rendezése, a szükséges engedélyek, beszállítói árajánlatok és műszaki dokumentációk előkészítése, valamint – ahol indokolt – a tulajdonosi és vállalatirányítási struktúra áttekintése is. Emellett célszerű ellenőrizni, hogy a vállalkozásnak nincs köztartozása, nem áll végrehajtási vagy csődeljárás alatt, rendezettek a munkaügyi kapcsolatai, továbbá a beruházás helyszíne megfelelően bejegyzett székhely vagy telephely-e, illetve per- és igénymentes-e.
A pályázatokkal kapcsolatban talán a leggyakoribb tévhit, hogy a vállalkozásoknak a kiírásokhoz kell igazítaniuk fejlesztési elképzeléseiket. Oláh-Kántor Adrienn, az IBSH partnere és ügyvezetője szerint ennek éppen az ellenkezője igaz. „A sikeres vállalkozások jellemzően két-három évre előre szóló üzleti terv alapján működnek, és annak megvalósításán dolgoznak. Amikor megjelenik egy pályázati felhívás, nem az üzleti tervet írják át, hanem azt vizsgálják meg, hogy a támogatási lehetőség hogyan illeszthető be a meglévő stratégiába, vagy legfeljebb minimális módosítással miként szolgálhatja a vállalkozás növekedési céljait.”
Ez a szemlélet a pályázatok értékelésénél is előnyt jelenthet, hiszen a döntéshozók nemcsak a projektet vizsgálják, hanem azt is, hogy az mennyire illeszkedik a cég üzleti tervéhez, valamint figyelembe veszik a vállalkozás képességeit, tapasztalatait és felkészültségét is.
Már most is elérhetők olyan támogatási konstrukciók, amelyek eszközbeszerzésre, ingatlanok átalakítására vagy korszerűsítésére használhatók fel, de ezek is csak akkor teremtenek valódi értéket, ha egyébként is részei a vállalkozás hosszú távú fejlesztési elképzeléseinek.
A pályázati sikerhez azonban nem elég egy jó projektötlet. Legalább ilyen fontos a vállalt kötelezettségek és az adminisztratív elvárások reális felmérése is. Sok vállalkozás alábecsüli a megvalósítással járó feladatokat, a fenntartási kötelezettségeket és a szükséges erőforrásokat, ezért később komoly nehézségekkel szembesülhet. Nem ritka az sem, hogy a pályázati adminisztrációt azért érzik aránytalanul nagy tehernek, mert olyan projektet valósítanak meg, amely valójában nem szolgálja a cég hosszú távú üzleti céljait.
Az elégtelen előkészítés, a hiányzó önerő, a nem megfelelő pénzügyi vagy jogi háttér, illetve a vállalt kötelezettségek alábecslése nemcsak a pályázat sikerét veszélyeztetheti, hanem szélsőséges esetben a támogatás részleges vagy teljes visszafizetéséhez is vezethet.
Az uniós forrásokért folyó verseny valójában már most elkezdődött. A siker kulcsa a tudatos tervezés: a világos üzleti stratégia, az előkészített fejlesztési projektek és az a felismerés, hogy nem a vállalkozást kell a pályázathoz igazítani, hanem a megfelelő pályázatot kell megtalálni a vállalkozás hosszú távú céljaihoz.
