Nem enged a magas kamatokból az MNB
Az egynapos betéti gyorstendereken továbbra is fenn kell tartani a 18 százalékos kamatszintet. Az MNB megismételte korábbi álláspontját: 18 százalékos kamatláb mérséklésének feltétele a kockázati megítélés tartós javulása.
A magyar gazdaság fundamentumait illetően több területen is a javulásra hívta fel a figyelmet a kamatdöntést követő alelnöki sajtótájékoztató. Az inflációs csúcson vélhetően túljutott a magyar gazdaság. A következő hónapokban az infláció lassú, majd egyre gyorsabb ütemű mérséklődése várható. A szigorú monetáris kondíciók egyre szélesebb körben fejtik ki dezinflációs hatásukat. Kedvező, hogy megindult a folyó fizetési mérleg egyenlegének trendszerű javulása. A jegybank várakozásai szerint az idén a folyó fizetési mérleg hiánya megfeleződhet.
Egy újdonságot hozott a mostani ülés: miután az energiapiaci árak elmúlt hónapokban látott csökkenése az energiaegyenleg fokozatos javulását eredményezi, s így csökkent az energiaimportőr vállalatok devizafedezési szükséglete, a Monetáris Tanács arról döntött, hogy az energiaimporthoz kapcsolódó euróeladási eszköz március 31-ig marad elérhető. Indokolt esetben viszont készek az eszköz újbóli használatára.
A jegybanki előretekintő iránymutatás változatlan maradt: „A Monetáris Tanács megítélése szerint az alapkamat jelenlegi szintjének tartós fenntartása szükséges, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését.”
Az elmúlt hetek piaci turbulenciája ismét megmutatta a forint sebezhetőségét, erős volatilitását, márpedig az MNB véleménye szerint a piaci stabilitás fenntartása és a monetáris transzmisszió erősítése előretekintve is kulcsfontosságú az árstabilitás eléréséhez. Így dacára az egyensúlyi és az inflációs képben bekövetkező lassú javulásnak, úgy látjuk, továbbra nincs napirenden a monetáris enyhítés. Miután pedig a 18 százalékos egynapos betéti kamatláb mérséklésének feltétele a kockázati megítélés tartós javulása, a mai ülés után is fennmaradt az eddigi bizonytalanság a normalizáció kezdetét és menetrendjét illetően. (forrás: Nyeste Orsolya, vezető makrogazdasági elemző, ERSTE)
