Nem használják ki a fenntartható működésben rejlő üzleti lehetőségeket az európai cégek
A vállalatok többsége még nem látja át, hogy a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) törekvései, mint például a nettó zéró kibocsátás elérése, hogyan járulnak hozzá az eredményességéhez. Ennek megfelelően a felmérés válaszadóinak mindössze negyede (24%) rendelkezik a klímavédelmi célok eléréséhez vezető világos stratégiával.
Biztató, hogy a vállalatok fenntarthatósági átvilágításáról (CSDDD), valamint fenntarthatósági jelentéstételéről (CSRD) szóló európai uniós irányelvekre válaszul szinte minden megkérdezett szervezeti változtatásokat hajt végre, azonban ezek többsége még nem jelent gyökeres átalakulást. Az előrelépést hátráltatja, hogy a megkérdezettek mindössze 40%-a van tisztában azzal, miként férhet hozzá az Európai Zöld Megállapodás (EU Green Deal) keretében elérhető finanszírozási forrásokhoz.
„Számos ígéretes klímavédelmi beruházást és fejlesztést mulasztanak az európai társaságok csak azért, mert még nem ismerték fel az ESG szempontok üzleti előnyeit – emelte ki Lukács Ákos az EY Klímaváltozással és Fenntarthatósággal foglalkozó területének vezető partnere. „Pedig azok a cégek, amelyek ennek megfelelően működnek, a befektetők és a pénzügyi piacok számára is vonzóbbak. Ezt bizonyítja, hogy Magyarországon már törvényi szinten szabályozzák a fenntartható vállalati működést. Az idén életbe lépett ESG-törvény értelmében az érintett hazai társaságoknak környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontból is át kell világítaniuk működésüket” – tette hozzá.
Január óta új törvény segíti, hogy fenntarthatóbban működjenek a hazai vállalatok
Az idén hatályba lépett ESG törvény (2023. évi CVIII. törvény) olyan magyarországi nagyvállalkozásokra vonatkozik, ahol a megelőző üzleti évben a mérleg fordulónapján három meghatározott mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta a megjelölt határértékeket, vagyis a mérlegfőösszeg a 10 milliárd forintot, az éves nettó árbevétel a 20 milliárd forintot, a foglalkoztatottak átlagos létszáma pedig közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő nagyvállalkozások esetében az 500 főt, egyéb nagyvállalkozások esetében a 250 főt. A törvény emellett vonatkozik a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő kis- és középvállalkozásokra is. Mindemellett megjeleníti azt a lehetőséget is, hogy bármely szervezet, amely nem felel ezeknek a feltételeknek, önként vagy szerződésben vállalja a törvény szerinti adatszolgáltatást.
Az érintett hazai társaságoknak a saját működésüket és az ellátási láncukat is érintően kötelező átesniük egy fenntarthatósági célú átvilágításon típusuk, méretük és befolyásolási képességük szerint. Ennek része többek között, hogy létrehoznak egy kockázatkezelési és kockázatelemzési rendszert, megelőzési intézkedéseket állapítanak meg és szükség esetén korrekciós intézkedéseket hoznak, valamint belső felelősségvállalási stratégia kialakítására is szükségük lesz. A törvény azt is előírja, hogy a szóban forgó cégek évente ESG beszámolót készítsenek az átvilágítási kötelezettségek teljesüléséről, amelyet hat hónapon belül ingyenesen elérhetővé kell tenniük a vállalati honlapon.
A fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségekkel kapcsolatos feladatokat a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalkozásoknak először a 2024-es üzleti évre nézve kell elvégezniük, míg első ESG beszámolójukat 2025-ben szükséges közzétenniük. Az egyéb nagyvállalkozásokra ezek a feladatok a 2025-ös üzleti évtől nézve jelentenek kötelezettséget, 2026-ban közzétett első ESG beszámolóval, a közérdeklődésre számot tartó kis- és középvállalkozásokra pedig a 2026-os üzleti évtől, 2027-ben nyilvánosságra hozandó beszámolóval.
