Nincs 2 saját gyereked? Akkor nagy bajt csináltál!

Hazánk népessége sajnálatos módon rohamosan csökken, noha az elmúlt években több olyan gazdasági intézkedés is megtörtént, melyek a gyermekvállalást ösztönözték (például babaváró hitel, CSOK, falusi CSOK stb.).

Elgondolkodtató, hogy vajon fennmaradhat-e a magyarság. Bízunk benne, hogy létezik megoldás, de fontos feltárni, miért zajlik ez a fogyatkozás, és ki vállal felelősséget érte.

Lehetségesek-e olyan módszerek, melyek hatékonyan ösztönöznék a gyermekvállalást? És mennyi gyermek születésére lenne szükség egy szülőképes korú nőtől ahhoz, hogy megállítsuk a népességfogyást?

Ezenkívül, milyen juttatások, támogatások lehetnének azok, amelyek segítségével a többgyermekes családok kaphatnának elismerést és támogatást a társadalom részéről?

Mindezek az aspektusok kulcsfontosságúak ahhoz, hogy megértsük a helyzetet és keresni tudjuk azokat az intézkedéseket, melyek hozzájárulhatnak a népességfogyás megállításához.

Hány a magyar? Hány fő a magyar lakosság a hivatalos adatok szerint?

Ha rápillantunk a Központi Statisztikai Hivatal adatsorára, akkor a következő adatokat találjuk ott a magyar lakosság számáról (az adatokat 10 évenkénti ugrásokkal mutatjuk, ahol nem pont annyi a lépésköz, annak oka az, hogy az adott évben nincs elérhető adat a lakosság számáról):

1941-ben: 9.316.074 fő

1949-ben: 9.204.799 fő

1960-ban: 9.961.044 fő

1970-ben: 10.322.099 fő

1980-ban: 10.709.463 fő

1990-ben: 10.374.823 fő

2001-ben: 10.200.298 fő

2010-ben: 10.014.324 fő

2020-ban: 9.769.526 fő

2022-es népszámlálás alapján: 9.604.000 fő

A magyar lakosság számának időbeli alakulása (népesség) grafikonon

Az adatokból és grafikonon és jól látható, hogy a rendszerváltást megelőző 80-as években volt csúcson a magyarság, amikoris több mint 10,7 millió honfitársat számolhattak össze a statisztikusok.

Azóta lényegében folyamatos a népesség számának lemorzsolódása, olyannyira, hogy a 1980-as évekhez képest mintegy 1 millió fővel csökkent Magyarország lakossága.

Hány gyereknek kellene születnie egy családban ahhoz, hogy ne fogyjon a lakosság?

A Magyar Nemzeti Bank közelmúltban megjelent tanulmányában (A fenntartható egyensúly és felzárkózás 144 pontja) részletesen foglalkozik a problémakörrel és számos javaslatot is megfogalmaz arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne a gyermekvállalási hajlandóságot növelni.

"Minden nőnek 2,1 gyermeket kellene szülnie"

ahhoz, hogy megállíthassuk a népesség fogyasát - áll a tanulmányban.

Hány gyermek születik most?

Szintén a KSH adatsoraiban erre vonatkozóan is megtaláljuk az egzakt számokat, mely szerint:

1941-ben: 177.047 gyermek született

1949-ben: 190.398 gyermek született

1960-ban: 146.461 gyermek született

1970-ben: 151.819 gyermek született

1980-ban: 148.673 gyermek született

1990-ben: 125.679 gyermek született

2001-ben: 97.047 gyermek született

2010-ben: 90.335 gyermek született

2020-ban: 92.338 gyermek született

Hány gyermek jut egy nőre a stisztika szerint?

Bár tudjuk jól, hogy elég nehézkes megszülni 1,8 (egy egész nyolc tized) vagy épp 2,6 (kettő egész hat tized) gyermeket, de a statisztikusok ennek a mutatószámnak a segítségével tudják mérni (általánosítani, átlagolni) azt, hogy hány gyermekre is volna szükség a lakosság csökkenésének megállításához. 

Így néz ki most a helyzet

A termékenységi ráta az EU-n belül hazánkban nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt évtizedben, de nem értük még el a népesség megtartásához szükséges 2,1-es szintet. 

grafikon forrás: MNB.hu

Az elmúlt évtizedben 200 ezer fővel csökkent a magyar népesség, és demográfiai fordulat nélkül 2030-ra további több mint 400 ezres csökkenés várható - áll az MNB tanulmányában.

Mik hozhatnak fordulatot?

A Magyar Nemzeti Bank az alábbi 13 pontos javaslatcsomagot fogalmazta meg:

1. Gyermekvállalást gátló betegségekre vonatkozó szűrővizsgálatok bevezetése

2. Mesterséges megtermékenyítés fejlesztése

3. Babaváró támogatás meghosszabbítása és életkori határának eltörlése

4. Első otthon teremtését célzó programok támogatása

5. Család-zseb létrehozása a SZÉP-kártyán

6. Családi adóalap kedvezmény növelése a dinamikus bérnövekedéssel való lépéstartás
érdekében

7. Gyermekek után járó pótszabadság bővítése

8. Szja-mentesség kiterjesztése a 3 gyermekes anyákra is

9. Anyák szülést követő regenerációjának támogatása

10. A bölcsődék férőhelyeinek és nyitvatartási idejének növelése

11. Munkahelyi gyermekfelügyelet állami támogatással

12. Az oktatási rendszer családbarát fejlesztése

13. Gyermekvállalás elismerése a nyugdíjrendszerben

További részletek az MNB tanulmányában olvashatók ITT.