Nincs 2 saját gyereked? Akkor nagy bajt csináltál!
Hazánk népessége sajnálatos módon rohamosan csökken, noha az elmúlt években több olyan gazdasági intézkedés is megtörtént, melyek a gyermekvállalást ösztönözték (például babaváró hitel, CSOK, falusi CSOK stb.).
Elgondolkodtató, hogy vajon fennmaradhat-e a magyarság. Bízunk benne, hogy létezik megoldás, de fontos feltárni, miért zajlik ez a fogyatkozás, és ki vállal felelősséget érte.
Lehetségesek-e olyan módszerek, melyek hatékonyan ösztönöznék a gyermekvállalást? És mennyi gyermek születésére lenne szükség egy szülőképes korú nőtől ahhoz, hogy megállítsuk a népességfogyást?
Ezenkívül, milyen juttatások, támogatások lehetnének azok, amelyek segítségével a többgyermekes családok kaphatnának elismerést és támogatást a társadalom részéről?
Mindezek az aspektusok kulcsfontosságúak ahhoz, hogy megértsük a helyzetet és keresni tudjuk azokat az intézkedéseket, melyek hozzájárulhatnak a népességfogyás megállításához.
Hány a magyar? Hány fő a magyar lakosság a hivatalos adatok szerint?
Ha rápillantunk a Központi Statisztikai Hivatal adatsorára, akkor a következő adatokat találjuk ott a magyar lakosság számáról (az adatokat 10 évenkénti ugrásokkal mutatjuk, ahol nem pont annyi a lépésköz, annak oka az, hogy az adott évben nincs elérhető adat a lakosság számáról):
1941-ben: 9.316.074 fő
1949-ben: 9.204.799 fő
1960-ban: 9.961.044 fő
1970-ben: 10.322.099 fő
1980-ban: 10.709.463 fő
1990-ben: 10.374.823 fő
2001-ben: 10.200.298 fő
2010-ben: 10.014.324 fő
2020-ban: 9.769.526 fő
2022-es népszámlálás alapján: 9.604.000 fő
A magyar lakosság számának időbeli alakulása (népesség) grafikonon
Az adatokból és grafikonon és jól látható, hogy a rendszerváltást megelőző 80-as években volt csúcson a magyarság, amikoris több mint 10,7 millió honfitársat számolhattak össze a statisztikusok.
Azóta lényegében folyamatos a népesség számának lemorzsolódása, olyannyira, hogy a 1980-as évekhez képest mintegy 1 millió fővel csökkent Magyarország lakossága.
Hány gyereknek kellene születnie egy családban ahhoz, hogy ne fogyjon a lakosság?
A Magyar Nemzeti Bank közelmúltban megjelent tanulmányában (A fenntartható egyensúly és felzárkózás 144 pontja) részletesen foglalkozik a problémakörrel és számos javaslatot is megfogalmaz arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne a gyermekvállalási hajlandóságot növelni.
"Minden nőnek 2,1 gyermeket kellene szülnie"
ahhoz, hogy megállíthassuk a népesség fogyasát - áll a tanulmányban.
Hány gyermek születik most?
Szintén a KSH adatsoraiban erre vonatkozóan is megtaláljuk az egzakt számokat, mely szerint:
1941-ben: 177.047 gyermek született
1949-ben: 190.398 gyermek született
1960-ban: 146.461 gyermek született
1970-ben: 151.819 gyermek született
1980-ban: 148.673 gyermek született
1990-ben: 125.679 gyermek született
2001-ben: 97.047 gyermek született
2010-ben: 90.335 gyermek született
2020-ban: 92.338 gyermek született
Hány gyermek jut egy nőre a stisztika szerint?
Bár tudjuk jól, hogy elég nehézkes megszülni 1,8 (egy egész nyolc tized) vagy épp 2,6 (kettő egész hat tized) gyermeket, de a statisztikusok ennek a mutatószámnak a segítségével tudják mérni (általánosítani, átlagolni) azt, hogy hány gyermekre is volna szükség a lakosság csökkenésének megállításához.
Így néz ki most a helyzet
A termékenységi ráta az EU-n belül hazánkban nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt évtizedben, de nem értük még el a népesség megtartásához szükséges 2,1-es szintet.
grafikon forrás: MNB.hu
Az elmúlt évtizedben 200 ezer fővel csökkent a magyar népesség, és demográfiai fordulat nélkül 2030-ra további több mint 400 ezres csökkenés várható - áll az MNB tanulmányában.
Mik hozhatnak fordulatot?
A Magyar Nemzeti Bank az alábbi 13 pontos javaslatcsomagot fogalmazta meg:
1. Gyermekvállalást gátló betegségekre vonatkozó szűrővizsgálatok bevezetése
2. Mesterséges megtermékenyítés fejlesztése
3. Babaváró támogatás meghosszabbítása és életkori határának eltörlése
4. Első otthon teremtését célzó programok támogatása
5. Család-zseb létrehozása a SZÉP-kártyán
6. Családi adóalap kedvezmény növelése a dinamikus bérnövekedéssel való lépéstartás
érdekében
7. Gyermekek után járó pótszabadság bővítése
8. Szja-mentesség kiterjesztése a 3 gyermekes anyákra is
9. Anyák szülést követő regenerációjának támogatása
10. A bölcsődék férőhelyeinek és nyitvatartási idejének növelése
11. Munkahelyi gyermekfelügyelet állami támogatással
12. Az oktatási rendszer családbarát fejlesztése
13. Gyermekvállalás elismerése a nyugdíjrendszerben
További részletek az MNB tanulmányában olvashatók ITT.
