Nők 40 nyugdíj - Változik a nyugdíj összege?
Jogosultsági időnek minősül:
- a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint
- a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.
2012. január 1-je óta öregségi nyugdíjat csak a nyugdíjkorhatár betöltésétől lehet igénybe venni. Ez alól a rendelkezés alól csak a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása képez kivételt, amely életkorra tekintet nélkül öregségi teljes nyugdíjat jelent a negyven év jogosultsági idő megléte esetén - olvashatjuk az ado.hu szakportál blogbejegyzésében.
A gyakran ismételt kérdések között rendszeresen felmerülnek kérdések nem csak a „nők 40” jogosultsági szabályaival kapcsolatban, hanem ennek a nyugellátásnak az összegére nézve is.
Az már szinte közismert, hogy ehhez a kedvezményes nyugellátáshoz szükséges jogosultsági idő nem azonos a szolgálati idő fogalommal, mert néhány szolgálati időnek minősülő időtartam ehhez a nyugdíjhoz nem vehető figyelembe jogosultsági időként. Igy például az 1998. január 1-je előtti felsőfokú nappali tagozatos tanulmányok ideje, a megállapodás kötéssel szerzett szolgálati idő, vagy a munkanélküli ellátás, álláskeresési ellátás időtartama nem ismerhető el jogosultsági időként.
Ezek az időtartamok majd csak a nyugellátás összegének meghatározásakor kerülnek figyelembe vételre szolgálati időként.
A „nők 40” nyugellátás összege az általános szabályok szerint kerül kiszámításra, vagyis az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapítás napjáig elért, a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem havi átlaga alapján, a megszerzett összes szolgálati idő hosszúságához igazodó mértékben.
A nyugdíj összegénél kedvező hatásként fog jelentkezni a hosszú, legalább negyven év szolgálati idő, amelyre tekintettel a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkeresetnek már minimum a nyolcvan százaléka fogja képezni a nyugdíj összeget.
Ha a hölgy 2022-ben igényli a „nők 40” nyugellátást, mert ebben az évben szerzi meg az ehhez szükséges negyven év jogosultsági időt, vagy azt már korábban megszerezte, de a nyugdíj igénybevétele mellett csak ebben az évben dönt, az ellátás összege az idei évben érvényes valorizációs szorzószámok alkalmazásával kerül kiszámításra.
A valorizációs szorzószámokkal történik a korábbi évek kereseteinek „szintre hozása” a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjéhez, mely szorzószámok igen nagy mértékben tudják befolyásolni a nyugdíj összegét.
Ami még nem történik meg egy 2022-ben kezdődő nyugdíj megállapításnál: a nyugdíj évenkénti rendszeres emelése először majd csak 2023-ban lesz esedékes, és a tizenharmadik havi nyugdíj is először majd csak 2023-ban jár a hölgynek, mert ezek a juttatások azt a személyt illetik meg, aki az előző év legalább egy napján, és a tárgyév január hónapjában is nyugdíjban részesült.
A „ nők 40” kedvezményes nyugellátása mellett ugyanúgy, időbeli és összegbeli korlátozás nélkül lehet keresőtevékenységet folytatni, mint a korhatár betöltésétől igénybe vehető öregségi nyugdíj mellett.
A nyugellátásban részesülő hölgy, mint saját jogú nyugdíjas, nem fizet keresetéből társadalombiztosítási járulékot, csak személyi jövedelemadót.
Jó tudni, hogy a „nők 40” nyugellátásában részesülő hölgyek esetében a nyugdíj korhatár betöltése semmilyen változást nem hoz nyugdíjuk összege szempontjából, akkor sem történik meg annak ismételt megállapítása, újraszámítása, ha dolgoztak nyugdíjuk mellett, mert saját jogú nyugdíjasként nem szereztek további szolgálati időt - olvashatjuk az ado.hu szakportálon.
Azt is hasznos tudni, hogy a nyugdíj rögzítés (folyósítás nélküli megállapítás), és a korhatár betöltését követően, később történő nyugdíjba vonulás esetén járó nyugdíj növelésből eredő, a nyugdíj összegét érintő kedvezmények pedig azért nem érhetők el számukra, mert ezek a nyugdíj korhatár eléréséhez kötődnek, amelyet a korai kedvezményes nyugellátást választó hölgy még nem töltött be.
Ezt a korhatár betöltése utáni nyugdíjnövelést szintén sokan ismerik, a nyugdíj rögzítés lehetőségét azonban csak kevesen.
A nyugdíj rögzítést az a személy kérheti, aki betöltötte a reá irányadó korhatárt, eddig az időpontig legalább húsz év szolgálati időt szerzett.
A rögzítés, azaz a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjára kérhető.
Ha az érintett személy a nyugdíj korhatár betöltését követően tovább dolgozik, úgy, hogy legalább 365 napra szolgálati időt szerez nyugdíja folyósítása nélkül, a tényleges nyugdíjba vonulás idején választhat rögzített nyugdíja évenkénti emelésekkel növelt összege és a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított összegű nyugdíj között.
Mivel azonban a „nők 40”-et igénylő hölgy fiatalabb életkorú a nyugdíjkorhatárnál, a nyugdíj rögzítés lehetőségével nem élhet.
Célszerű fentieket is figyelembe venni a döntésnél, igényelje-e, és mikortól a „nők 40” kedvezményes nyugellátást a hölgy, vagy várja meg a nyugdíj korhatár elérését a nyugdíjba vonuláshoz. Versenyeztetni kell a szempontokat, mi a fontosabb az adott konkrét élethelyzetben: a mielőbbi nyugdíjba vonulás, vagy a későbbi, hosszabb szolgálati idővel történő nyugdíj.
Jó tudni tehát, hogy a „nők 40” nyugellátásában részesülő hölgyek esetében a nyugdíj korhatár betöltése semmilyen változást nem hoz nyugdíjuk összege szempontjából.
