Nőtt a rozé borok népszerűsége Magyarországon
Feldman Zsolt a Kunszentmiklóson tartott rendezvényen rávilágított a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának tavalyi felmérésére, amely szerint 2017-hez képest 5 százalékkal nőtt a magyarországi rozéfogyasztás, míg a vörösboré mérséklődött.
A megkérdezettek 96 százaléka kifejezetten azt a gyümölcsösséget keresi a borban, amelyet a belföldön előállított rozé nyújt - mind karakterben, mind üdeségben, mind frissességben - írták.
Az elsőként rozét fogyasztók nagyobb valószínűséggel válnak borfogyasztóvá, mint az elsőként fehér- vagy vörösbort fogyasztók. Ezért az államtitkár szerint érdemes lehet az édesbor mellett ebben a borfajtában gondolkodni, ha a kezdő borfogyasztók belépő borkategóriájáról beszélünk - áll a közleményben.
Feldman Zsolt eredeti ötletnek nevezte a borverseny azon koncepcióját, amely mindig Miklós-napon, a Miklós nevet magában foglaló településen zajlik, és eleinte kizárólag csak Miklós keresztnevű borbírálók működtek közre. A Miklós-napi borverseny mára a legjelentősebb, rozékra fókuszáló hazai megmérettetés - közölték.
Az államtitkár kitért arra is, hogy az első bor más élményekkel való összekapcsolása a Nemzeti Bormarketing Stratégiában első helyen szerepel, amit a fiatalok megszólítása követ. Stratégiai cél a boreladás növelése, a magyar bor megfelelő pozícionálása, a célcsoportok meghatározása és elérése, illetve a fenntarthatóság erősítése - tudatta az AM.
Habár a magyar árutermelő szőlőültetvények többségét ma már fenntartható módon művelik a gazdálkodók, a fejlődéshez a termelőknek kiemelkedő lehetőséget jelenthet az új Agrár-környezetgazdálkodási támogatási programban (AKG) való részvétel.
Egy hektár ültetvényre a kötelező alapvállalásaik után évente 892 eurónak megfelelő forintösszeget kaphatnak a szőlőtermelők, további szabadon választható környezetbarát gyakorlatok alkalmazása esetén ez a támogatási összeg még maximum 133 eurónak megfelelő forintösszeggel növelhető.
A gazdálkodók támogatási kérelmeiket december 23-ig nyújthatják be - írták.
