Nőtt az érdeklődés az európai választások iránt
A felmérés szerint az európaiak többsége, 56 százaléka kíséri figyelemmel az európai parlamenti választások előkészületeit, ami 6 százalékkal több, mint 2018-ban.
Magyarországon a választási hajlandóságra adott válasz megegyezik az uniós átlaggal, vagyis 67 százalék, míg a választások iránti érdeklődés egy százalékkal magasabb (57 százalék), mint az uniós átlag.
A megkérdezettek a demokráciát tartják a legfőbb védendő értéknek: 37 százalékuk a demokrácia, 28 százalékuk az emberi jogok, 27 százalékuk pedig a szólás- és gondolatszabadság védelmét jelölte meg az Európai Parlament legfontosabb feladataként. Magyarország esetén a leginkább védendő értékként szintén a demokráciát (39 százalék), az emberi jogokat (34 százalék), és harmadikként a jogállamiságot jelölték meg (25 százalék) védendő értékként. A nemzeti identitások és kultúrák, a nemzeti kisebbségek, valamint a társadalmon belüli különböző csoportok védelmét a magyarok lényegesen fontosabbnak tartják az unióban mért átlagnál.
A válaszadók 54 százaléka meg van elégedve a demokrácia EU-n belüli működésével. A szabad és tisztességes választásokkal (70 százalék), a szólásszabadsággal (70 százalék) és az alapvető jogok tiszteletével (66 százalék) elégedettek a leginkább, a dezinformáció és a korrupció kezelésével viszont annál kevésbé. Ugyanezen adatok Magyarország esetén: 55 százalék, 64 százalék, 69 százalék, 79 százalék, és a magyar polgárok szintén a korrupció kezelésével és a dezinformáció elleni védelemmel a legkevésbé elégedettek.
Magyarországon leginkább azzal elégedettek a válaszadók, ahogy az EU-ban az emberek részt tudnak venni a politikai életben (67 százalék), az alapjogok tiszteletével (70 százalék), és a szólásszabadsággal az EU-ban (69 százalék). A média sokszínűségével (66 százalék, az uniós 60 százalékkal szemben) és a jogállamiság helyzetével is inkább elégedettek (62 százalék, szemben az uniós 58 százalékkal) a magyarok, mint az uniós átlag.
A demokratikus jogok védelme és a jogállamiság érvényre juttatása érdekében tett uniós intézkedések, valamint a külpolitikai lépések szintén viszonylag magas (64 százalékos, illetve 54 százalékos) támogatottságot élveznek. Magyarországon ezek az adatok 66, illetve 59 százalékosak.
A felmérés szerint az európaiak 69 százaléka elégedett Ukrajna megsegítésére tett uniós lépésekkel. Leginkább Hollandiában (90 százalék), Svédországban (87 százalék), Finnországban (87 százalék) és Írországban (87 százalék), legkevésbé pedig Szlovákiában (45 százalék) és Görögországban (48 százalék). Magyarországon 64 százalék ez az adat.
A válaszadók fele ítéli meg úgy, hogy egyértelműen megmutatkoznak az elmúlt évek egymást érő válságainak hatásai, melyek következtében romlott az életszínvonal, és ebben a tekintetben a jövő évben sem várnak javulást. A megkérdezettek 29 százaléka még nem érzi a visszaesést, de azzal számol, hogy jövőre bekövetkezik. A válaszadók közel kétharmada (65 százalék) nincs megelégedve azzal, ahogyan országa kezeli a megélhetési válságot, 57 százalékuk pedig elégtelennek tartja az EU enyhítő intézkedéseit.
Magyarországon a válaszadók 47 százaléka ítéli meg úgy, hogy romlott az életszínvonala, és a jövő évben sem vár javulást. Jelentősen magasabb, 40 százalék azoknak az aránya, akik még nem érzik a visszaesést, de azzal számolnak, hogy jövőre bekövetkezik. A magyarok 64 százaléka nem elégedett a nemzeti, és 54 százaléka az uniós intézkedésekkel a megélhetési válság kezelése tekintetében.
Végezetül a válaszadók 38 százaléka szeretné, ha az Európai Parlament a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet tenné az első helyre. A közegészségügyben 33 százalékuk, 31 százalékuk a klímaváltozás elleni küzdelemben, szintén 31 százalékuk pedig a gazdaság fellendítésében és a munkahelyteremtésben várna el több cselekvést az intézménytől.
Magyarországon, az elmúlt évek felméréseihez hasonlóan, az emberek a gazdaság fejlesztését és új munkahelyek teremtését (37 százalék), a közegészségügyet (36 százalék) és a szegénység és társadalmai kirekesztés elleni küzdelmet (34 százalék) jelölték meg az EP legfontosabb feladataiként.
