Növényvédőszerek és gyomirtók: kiderült, hogy nincs veszélytelen dózis

A GMWatch nevű szervezet nemrégiben tette közzé a neves Cold Spring Harbor Laboratory kutatóinak munkáját, akik lényegében bebizonyították, hogy a világ talán legismertebb, legtöbbet kutatott és vitatott növényvédőszeréből, a gifozátból és származékaiból nincs veszélytelen dózis. Egy másik tanulmány megállapítja többek között, hogy a várandós anyák szervezetében az utóbbi években a gyomirtószer-maradványok előfordulása és mennyisége is jelentősen növekedett.

A Magyarországon is évi 1600 tonna mennyiségben használt szer lényegében és egyszerűsítve rákkeltő, a veszély pedig arányos a szervezetbe kerülő anyag mennyiségével. Nagyon hasonló eredményeket hoztak korábban a különböző rovarirtószerekkel és más növényvédőszerekkel végzett kutatások is. Mostanra úgy tűnik, hogy ezeknek a készítményeknek az egészségkárosító hatása csak azon múlik, van-e független tudományos testület, amelyik a költséges és alapos, hosszú távú vizsgálatokat elvégezné.

Mióta agrárium létezik, az emberek küzdenek a gyomokkal és a kártevőkkel, a nagyüzemi mezőgazdaságot pedig a gépesítés és a nyilvánvaló igények mellett azok a vegyipari megoldások tették lehetővé, amellyel ezek a kihívások egyszerűen kezelhetőek lettek. Ugyanezen vegyszerek azonban az emberekre sem maradnak hatástalanok ‒ mutatott rá a tényre dr. Roszík Péter, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. vezetője, címzetes egyetemi docens.

Bár a különböző, élelmiszerben található vegyszermaradványok egészségügyi hatásairól megoszlanak a vélemények, ez a megosztottság egyrészt sok esetben a vegyipari gyártók befolyásának köszönhető, másrészt kicsit olyan, mintha a verés hatását vizsgálnánk. Van aki sokat elvisel, van, akire a kevesebb is komoly hatást tesz, de azért evidens, hogy jobb az ilyesmit kerülni. Tréfát félretéve, mára teljesen senki nem vonhatja ki magát a növénytermesztésben használt vegyszerek hatása alól, különösen városlakóként, Európa közepén.

Ugyanakkor nagyon sokat tehetünk azért, hogy minél kevesebb ilyen szermaradvány jusson a szervezetünkbe ‒ hívta fel a figyelmet a szakember. Ez a várandósság időszakában kiemelkedően fontos. Tény, hogy szinte nincs olyan kutatás, amit ne lehetne relativizálni, illetve a bonyolult emberi szervezetben a káros folyamatoknak is egyszerre több oka van, a vegyszerek pártfogói pedig mindkét ténnyel rendszeresen visszaélnek a nyilvánvaló érdekeik mentén.

Ugyanakkor részben lelkiismereti döntés, hogy ki mennyit hajlandó tenni a kockázatok, káros hatások csökkentésére a saját, családja, akár csak születendő gyerekei védelmében, és a nehezebben megfogható globális felelősségről, fenntarthatóságról még nem is beszéltünk. Például hajlandó-e valaki megváltoztatni fogyasztási, táplálkozási szokásait, míg termelőként a gazdálkodási megközelítésekről is érdemes ugyanígy elgondolkodni.

Tény, hogy a vegyszermentes, ökológiai gazdálkodás minden szereplőtől fokozott energiát, erőfeszítést kíván; a termelőtől több, részben másmilyen szakértelmet, a fogyasztóktól magasabb tudatosságot és nem egyszer anyagi áldozatot is, ami többek lehetőségeit meghaladhatja. Ami mindebben biztos, hogy ezeket az ártalmakat érdemes csökkenteni, és a megoldást nem új, korábban ismeretlen vegyszerek használata jelenti. Ha minden érintett ‒ élükön a fogyasztóval ‒ megtenne minden tőle telhetőt ennek érdekében, a föld és benne ez az ország nagyon hamar sokkal jobb hellyé is változhatna.