Nyomot hagyott a magasabb kamatkörnyezet a lakáshitelezésben

A közlemény idézte Balogh Lászlót, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjét, aki elmondta, becslésük szerint tavaly legfeljebb 129 ezer lakóingatlan cserélt gazdát Magyarországon, miközben a használt vagy új lakás vásárlására folyósított lakáshitelek száma megközelítette az 54 ezret. Vagyis a lakásvásárlások 42 százalékánál támaszkodtak részben hitelre a vevők. Miközben 2015-től 2020-ig fokozatosan nőtt ez az arány, 37 százalékról 51 százalékra, 2021-ben pedig 50 százalékot tett ki.

Mindezek alapján a lakáshitelezés lakáspiaci forgalomra gyakorolt hatásáról Balogh László a közleményben megjegyezte, 2022-ben majdnem tíz százalékponttal csökkent a lakásvásárlást hitelből finanszírozók aránya, ami magyarázatul szolgálhat az eladó lakások iránti kereslet és az adásvételek számának visszaesésére.

Arra is kitértek, hogy tavaly az első félévben a lakóingatlan-vásárlásra folyósított kölcsönök száma meghaladta a 31 ezret, ami 22 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A második félévben viszont már kevesebb mint 23 ezer lakáshitelt folyósítottak a bankok, ami 44 százalékos visszaesést jelentett éves szinten.

Balogh László szerint egyelőre nehéz megmondani, pontosan mikor kaphat újabb lendületet a lakáspiac, mert a kérdésre leginkább a kamatkörnyezet adhat pontos választ. A lakáshitel-felvételi kedv élénküléséhez ugyanis iparági tapasztalatok alapján arra van szükség, hogy a lakáshitelkamatok 6-7 százalékos szintre vagy az alá süllyedjenek. Ezzel párhuzamosan pedig az ingatlanpiaci forgalom és az adásvételek száma is erősödne - olvasható az ingatlanhirdetési portál közleményében.