Nyugdíj kisokos - Ki minősül saját jogú nyugdíjasnak Magyarországon?
- a magyar nyugdíjbiztosítási szerv által megállapított öregségi nyugdíjban, vagy
- az Európai Unió valamely tagállama, illetve Norvégia, Izland, Liechtenstein vagy Svájc által megállapított öregségi típusú nyugdíjban részesül, abban az esetben, ha a megállapítás a koordinációs rendelet, illetve kizárólag az adott ország saját nemzeti jogszabálya alapján történt, vagy
- a Magyarországgal szociális biztonsági/szociálpolitikai egyezményt kötött országok által megállapított öregségi típusú nyugdíjban részesül, abban az esetben, ha a megállapítás, vagy a folyósítás az egyezmény alkalmazásával történt/történik. Ilyen egyezménnyel érintett országok a következők: Albán Köztársaság, Amerikai Egyesült Államok Ausztrália, Bosznia és Hercegovina, Indiai Köztársaság, Japán, Kanada (ideértve Québec tartományt is), Koreai Köztársaság, Koszovói Köztársaság, Macedón Köztársaság, Moldovai Köztársaság, Mongólia, Montenegró, Oroszországi Föderáció, Szerb Köztársaság, Törökország, Ukrajna.
A fenti szabályokat szerint:
- saját jogú nyugdíjasnak minősül 2007. január 1-től az a személy, aki Bolgár Köztársaságtól vagy Romániától kizárólag az adott ország saját nemzeti jogszabálya alapján megállapított öregségi típusú nyugdíjban részesül,
- saját jogú nyugdíjasnak minősül az a személy, aki a Koszovói Köztársaság saját nemzeti jogszabálya alapján megállapított öregségi típusú nyugdíjban részesül és a nyugdíj folyósítása alatt áttelepül Magyarországra,
Nem minősül saját jogú nyugdíjasnak:
- az a személy, aki valamely egyezménnyel érintett ország saját nemzeti jogszabálya alapján megállapított öregségi típusú nyugdíjban részesül (a Koszovói Köztársaság kivételével).
A fentieken túl saját jogú nyugdíjasnak minősül az is, aki a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól öregségi vagy rokkantsági nyugdíjsegélyben, Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban, vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül. [1997. évi LXXX. törvény 4. § f) pont]
Amennyiben a saját jogú nyugdíjban részesülő személy továbbra is dolgozik, a saját jogú nyugdíjas státusz megszerzésének tényét köteles bejelenteni munkáltatójának, illetve vállalkozói tevékenység végzése esetén jeleznie a könyvelését végzőnek. A bejelentés elmaradása téves adó és járulékfizetést eredményezhet.
2018. december 31-ig az öregségi nyugellátás mellett fennálló minden magyarországi munkavégzésre irányuló jogviszony esetén a jövedelem 10%-ának megfelelő nyugdíjjárulékot kellett fizetni, amely alapján tárgyévet követően 0,5%-os nyugdíjemelés járt.
2018. december 31-ét követően öregségi nyugellátás mellett a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: MT.) szerinti munkaviszonyban álló személy nyugdíjjárulék fizetésére már nem kötelezett, ezért őt a 0,5%-os emelés sem fogja megilletni.
Ha azonban az öregségi nyugdíjas nem az MT szerinti munkaviszonyban, hanem más munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, pl. megbízási jogviszony, vállalkozói jogviszony, a 10%-os nyugdíjjárulék fizetésének kötelezettsége továbbra is fennáll, ezért ezekben az esetekben a 0,5%-os növelésre szerez jogosultságot.
Amennyiben a növelésre jogosult személy az előtt halálozik el, hogy kérte volna a növelés megállapítását, úgy hozzátartozója a hozzátartozói igény elbírálásakor azt utólag megteheti. [1997. évi LXXXI. törvény 22/A §]
A saját jogú nyugdíjas személy magyarországi munkavégzése, illetve vállalkozói tevékenysége esetén további szolgálati időt, illetve a nők kedvezményes öregségi nyugdíjához jogosultsági időt már nem szerez. Éppen ezért magyarországi munkavégzés esetén különös figyelemmel kell lenni, akkor, amikor az eltérő nyugdíjkorhatárok miatt a magyar nyugdíj megállapítása nélkül valaki egy másik tagállamtól, vagy egyezménnyel érintett államtól kéri az öregségi nyugdíj megállapítását, vagy esetében a külföldi ország úgy állapít meg öregségi típusú nyugdíjat, hogy a magyar nyugdíjigénye elutasításra kerül. [1997. évi LXXXI. törvény 22/A § (2) bekezdése]