Nyugdíj növelési ötlet - költözzön át egy másik vármegyébe, ahol több a nyugdíj!
Nagyon nem mindegy tehát, hogy mekkora összegű nyugdíjból kell megélnie valakinek, hiszen országos összehasonlításban megyénként is komoly differencia mutatkozik a nyugdíjak között.
Melyik vármegyében a legmagasabb a nyugdíj?
Melyik vármegyében kapnak átlagosan a legkevesebb összeget a nyugdíjasok?
Melyik vármegyében a legjobb "átlagnyugdíjasnak" lenni ezáltal?
A KSH legfrissebb adatiaból választ kapunk a fenti kérdések mindegyikére, nézzük meg tehát a pontos adatokat a vármegyei szintű nyugdíj-összegek kapcsán.
Apropó! De mennyi nyugdíjas is van egyáltalán országos szinten?
Saját jogú nyugdíjasok száma 2000-től napjainkig:
2000: 2.461.000 fő
2001: 2.465.000 fő
2002: 2.465.000 fő
2003: 2.453.000 fő
2004: 2.461.000 fő
2005: 2.474.000 fő
2006: 2.489.000 fő
2007: 2.523.000 fő
2008: 2.525.000 fő
2009: 2.496.000 fő
2010: 2.463.000 fő
2011: 1.985.000 fő
2012: 2.013.000 fő
2013: 2.041.000 fő
2014: 2.023.000 fő
2015: 2.015.000 fő
2016: 2.046.000 fő
2017: 2.027.000 fő
2018: 2.032.000 fő
2019: 2.054.000 fő
2020: 2.029.000 fő
Ha valaki alaposan végignézte a számokat, akkor észrevehette, hogy 2011-nél komoly “visszesés” látható a saját jogú nyugdíjasok számában. Hová tűnt közel félmillió ember?
A választ a KSH módszertanában találjuk meg, mely szerint:
2012. január 1-jén a nyugdíjrendszer gyökeresen átalakult két fő rendezőelv mentén: Saját jogon nyugdíjat – két kivételtől eltekintve – csak korbetöltött személyek részére lehet megállapítani, illetve folyósítani. Kivételt képeznek a nőknek 40 év jogosultsági idő alapján járó nyugdíjak, illetve az 1955. előtt született volt fegyvereseknek járó (korhatár alatti) nyugdíjak. Ez utóbbiak azonban 2012-től újonnan már nem állapíthatók meg.
A nyugdíjkorhatárt be nem töltött személyek részére még 2012 előtt megállapított különféle korai öregségi nyugdíjak (pl. előrehozott öregségi nyugdíj, korkedvezményes nyugdíj, korengedményes nyugdíj, bányásznyugdíj, művésznyugdíj) átalakultak korhatár előtti ellátássá, szolgálati járandósággá (az 1955-ben vagy azt követően született volt fegyveresek esetén), átmeneti bányászjáradékká és balettművészeti életjáradékká.
Ezek az ellátások – meghatározott feltételek teljesülése esetén – 2012-től átmenetileg még újonnan is megállapíthatók. A korhatár betöltésekor ezeket az ellátásokat (közös elnevezésük: életkoron alapuló ellátások) öregségi nyugdíjként folyósítják tovább.
A másik jelentős változás a megváltozott munkaképességűeket érinti, két új ellátás, a rokkantsági és a rehabilitációs ellátás bevezetésével. Ugyanakkor megszűnt a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék. 2012. január 1-jétől rehabilitációs járadék sem állapítható meg, a korábban megállapított járadékok fokozatosan futottak ki a rendszerből.
Azok rokkantsági nyugdíját, akik 2012 előtt betöltötték az öregségi nyugdíjkorhatárt, 2012-től öregségi nyugdíjként folyósítják. 2012. január 1-jével az átmeneti járadékból rokkantsági ellátás lett, míg a korhatár alatti rokkantsági nyugdíjak és a rendszeres szociális járadékok a rokkantsági csoporttól, illetve az életkortól függően alakultak át rokkantsági ellátássá, illetve rehabilitációs ellátássá.
De térjünk vissza a nyugdíjak nagyságára! Melyik megyében a legmagasabb az átlagnyugdíj?
Nézzük meg a KSH legfrissebb, 2022-es statisztikáját az átlagnyugdíjakról megyei bontás szerint. Listánkban a legalacsonyabb nyugdíjtól haladunk a legmagasabb felé.
1. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a legalacsonyabb az egy főre jutó átlagnyugdíj: 128367 Ft
2. Békés vármegye átlgnyugdíja: 131514 Ft
3. Bács-Kiskun vármegye nyugdíj átlaga: 133133 Ft
4. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye: 137668 Ft
5. Somogy vármegye: 138982 Ft
6. Csongrád-Csanád vármegye: 139342 Ft
7. Hajdú-Bihar vármegye: 139716 Ft
8. Tolna vármegye: 141476 Ft
9. Nógrád vármegye: 142109 Ft
10. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye: 143281 Ft
11. Baranya vármegye: 144421 Ft
12. Heves vármegye: 146333 Ft
13. Zala vármegye: 147019 Ft
14. Vas vármegye: 149283 Ft
És itt egy picit érdemes megállni a számok tanulmányozásában azért, mert a fentebb olvasott 14 vármegyében (a hazai 19 megyéből) az átlagnyugdíj mindenhol alacsonyabb, mint az ORSZÁGOS ÁTLAG, ami jelenleg: 149965 Ft
És mely megyékben a legnagyobb a nyugdíj?
15. Győr-Moson-Sopron vármegye átlagnyugdíja: 153018 Ft
16. Veszprém vármegye átlagnyugdíja: 153826 Ft
17. Komárom-Esztergom vármegye átlagnyugdíja: 158098 Ft
18. Pest vármegye átlagnyugdíja: 158724 Ft
19. Fejér vármegye átlagnyugdíja: 160037 Ft
Mekkora a két szélsőség közötti differencia?
A fenti friss adatokból jól láthatjuk, hogy a legmagasabb átlagnyugdíjuk a Fejér vármegyében lakó nyugdíjasoknak van, akik átlagban 31.670 Ft-tal nagyobb havi átlagnyugdíjat kapnak, mint a legkevesebb nyugdíjjal rendelkező Szabolcs-Szatmáriak.
Hogyan jöhet ki országosan ekkora különbség?
Ezt csak akkor értjük meg, ha tisztában vagyunk a nyugdíj számítás logikájával, ami bár elég összetett, de ha elmagyarázzák értelmesen, akkor könnyedén felfogható.
