A hozzátartozói nyugellátásokra, így az özvegyi nyugdíjra való jogosultság egyik alapfeltétele, hogy az elhunyt személy nyugdíjasként hunyt el, vagy a jogszabályban előírt mennyiségű szolgálati idővel rendelkezett – olvasható az ado.hu szakportál egyik blogcikkében.

Az elmúlt napokban – különösen 2025. július 28–29‑én – Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke nyilvánosságra hozta, hogy pártja programjában a Nők 40 mintájára bevezetnék a Férfiak 40 nyugdíjkonstrukciót, azaz hogy a férfiak is jogosultak legyenek 40 év szolgálati idő után előrehozott nyugdíjra.

A 2025-ben nyugdíjba vonulók járandóságát a korábbi évek keresetei alapján számítják ki, amelyeket valorizációs szorzószámokkal igazítanak a 2024-es keresetek szintjéhez. A kormány közzétette a legfrissebb szorzókat, amelyek alapján elmondható: a 2025-ben induló nyugdíjak összege magasabb lesz, mint a 2024-eseké.

Nem egyszerű meghatározni, mikor kérjük az öregségi nyugdíj megállapítását. A nyugdíj igénylésének időpontja komoly mérlegelést igényel. Nem mindig könnyű eldönteni, melyik évben és melyik időponttól érdemes kérni az öregségi nyugdíjat.

Az Öngondoskodás Világnapját (International Self-Care Day) először 2011-ben tartották meg, és azóta minden évben július 24-én emlékeztet arra, hogy az öngondoskodásra a hét minden napján, a nap 24 órájában érdemes figyelni (24/7). Ez a tudatosság manapaság különösen fontos volna, hiszen a magyar lakosság több mint 40 százaléka már 50 év feletti. Az, hogy miként gondoskodunk testi-lelki egészségünkről ötvenesként, alapvetően határozza meg, milyen minőségű időskor vár ránk.

Egy új, országos felmérés szerint a magyar felnőttek túlnyomó többsége az időskori anyagi biztonságát fenyegető tévedésben van, ugyanis a valóságoshoz képest sokkal rosszabbnak gondolják az önkéntes nyugdíjpénztárak által elért hozamokat. Ez a tévhit azt is gátolhatja, hogy időben elkezdjék a rendszeres nyugdíjcélú takarékoskodást.

A legutóbbi Országos Nyugdíjas Parlament által megfogalmazott javaslat szerint jelentősen, akár több tízezer forinttal is nőhetne az átlagos nyugdíjösszeg, amennyiben a magyar állam a jelenleg alkalmazott inflációkövető rendszer helyett a svájci indexálást vezetné be.

Nem csak álom: még ma is van lehetőség korhatár előtti nyugdíjra – mutatjuk, kinek jár!

Az Európai Unióban a férfiak átlagos nyugdíja közel 25%-kal magasabb, mint a nőké – derül ki az Eurostat legújabb adataiból. Bár Magyarországon valamivel kisebb ez az eltérés, még itt sem éri el a nők átlagnyugdíja a férfiaké 88 százalékát. Érdemes ezzel a kérdéssel részletesebben is foglalkozni, hiszen a nyugdíjasok között jelentősen többen vannak a nők, ráadásul általában hosszabb életre számíthatnak – mégis kevesebb juttatásból kell megélniük. Mit tehetünk az ügyben?

Az egységes nyugdíjrendszer 2011-es bevezetése óta időről időre felmerül az igény a rendszer átalakítására vagy javítására. A leggyakrabban visszatérő javaslat az, hogy a férfiak számára biztosítsanak valamilyen kedvezményt, amely lehetővé tenné számukra a korábbi nyugdíjba vonulást.

Az alábbi pénzügyi elemzői összefoglaló a magyar euróbevezetésről és annak nyugdíjakra gyakorolt hatásáról megbízható források alapján készült.

2025 március 14-én változás lépett életbe az özvegyi nyugdíjra való jogosultság szabályaiban. Nézzük, mit jelent a változás a gyakorlatban.

Simovits András közgazdász és egyetemi tanár javaslata szerint érdemes lenne bevezetni egy rugalmas korhatárt a hazai nyugdíjrendszerben. Azt állítja, hogy a korhatártól lefelé történő elmozdulás esetén büntetés járna, míg felfelé történő elmozdulás esetén jutalmazás lenne a cél. Erről az elképzelésről a HVG 31. számában olvashattunk részletesebben. Emellett Simovits azt is javasolja, hogy a Nők 40 korkedvezményes nyugdíját is át kellene alakítani, így jönne a Nők 41, Nők 42 vagy a Nők 43 nyugdíja. Mit kell erről tudnunk? Cikkünkben összefoglaljuk a fontosabb tudnivalókat.

Sok nagycsaládban élő nő számára fontos kérdés, hogy miként érvényesíthető a „nők 40” kedvezményes nyugdíj lehetősége azoknak az édesanyáknak az esetében, akik több gyermeket neveltek. Szabályozási háttér: 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról.

A 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet értelmében a katonai szolgálatban és polgári szolgálatban eltöltött idő szolgálati időnek számít nyugdíjjogosultság és -összeg megállapításakor.

Jogosan merülhet fel a kérdés bármelyik ország nyugdíjintézetében: miért folyósítsanak ellátást olyan személy nevére, aki már elhunyt? De vajon ki köteles igazolni, hogy a nyugdíjas még életben van? Maga az érintett, vagy az ellátást biztosító szerv? Ennek a különösen érdekes kérdésnek jártunk most utána.

Ha nem lesz új költségvetés, veszélybe kerül az idősügyi ellátás.

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság – a Magyar Államkincstár keretén belül – új online szolgáltatásainak köszönhetően a nyugdíjjal kapcsolatos ügyintézés mostantól otthonról, kényelmesen elvégezhető. Nincs többé szükség személyes megjelenésre, így elkerülhető az utazás és a sorban állás is. Hogyan működik ez a gyakorlatban? Megmutatjuk – egyszerűbb, mint gondolnád!

A jelenleg érvényben lévő jogszabály, az 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról alapján az öregségi nyugdíjkorhatár fokozatosan, évről évre emelkedik. Az alábbiakban bemutatjuk a részletes szabályokat.

Mikor és mennyi végkielégítés jár egy dolgozónak 2025-ben? Mennyi végkielégítést kell fizetnie a munkáltatónak a dolgozó elbocsátásakor? Mitől függ a végkielégítés mértéke a törvény szerint? Hogyan történik a végkielégítés adózása 2025-ben?