Érdemes tisztában lenni azzal, hogy szolgálati idő nemcsak munkaviszony révén, hanem megállapodás útján is szerezhető. Nézzük meg ennek részleteit, hogyan is működik ez a gyakorlatban.

Megjelentek a legújabb statisztikák, és a kép egyszerre biztató és aggasztó. A számokból kirajzolódik, hogyan élnek ma a nyugdíjasok Magyarországon, de a valódi kérdés továbbra is az: vajon elegendő-e ez az összeg a mindennapi megélhetéshez?

Még az idei év során duplájára emelik a családi pótlék összegét, bevezetik a rászoruló gyermekek után járó, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást, valamint megvalósítják a korábban ígért nyugdíjemeléseket – közölte Magyar Péter.

A nyugdíj folyósításának pontos időpontja minden hónapban kiemelten fontos a jogosultak számára, hiszen sokan ehhez igazítják a mindennapi kiadásaikat, számláikat és egyéb költségeiket. A mostani bejelentés ezért megnyugtató: nem várható sem késés, sem változás. De mégis, mire kell most kiemelten figyelni?

Egy új online eszköz jelent meg az interneten, amely sokak számára megdöbbentő különbségeket mutat: a TISZA Párt nyugdíj-kalkulátora azt ígéri, hogy gyorsan és egyszerűen kiszámolhatjuk, mennyivel járnánk jobban egy másik rendszerben. De mit is mutat valójában?

Miben egyezik meg, és miben tér el egymástól az öregségi résznyugdíj és az öregségi teljes nyugdíj? Egy olyan témát vizsgálunk meg részletesebben, amely sokakat érint: az öregségi nyugdíj és az öregségi résznyugdíj rendszerét.

Szenzációs történet járta be a világot: egy friss lottónyertes nem luxusautókra vagy egzotikus utazásokra költötte a milliókat – hanem úgy döntött, a nyugdíjasok életét teszi könnyebbé.

A nyugdíjrendszer kérdése a szűkös magyar költségvetés és a mind inkább indokolttá váló korhatáremelés árnyékában az egyik legérzékenyebb politikai területnek számít. Felmerül a kérdés: milyen kézzelfogható változásokat hozhat a Tisza-kormány programja a jelenlegi és a jövőbeni nyugdíjasok számára?

A nyugdíjkorhatár nem pusztán egy szám a törvényekben – sokkal inkább a társadalom, a gazdaság és a politika lenyomata. Magyarországon az elmúlt évtizedekben többször is átalakult, és minden változás mögött komoly gazdasági kényszerek, demográfiai folyamatok és politikai döntések álltak. Nézzük meg, honnan indultunk, hol tartunk ma, és mit mondanak a friss, hatályos szabályok.

Az EU-ban nincs egységes, uniós szintű szabály a nyugdíjak adóztatására: ez továbbra is tagállami hatáskör. Emiatt az EU27-ben nagyon eltérő modellek élnek egymás mellett.

A TISZA Párt nyugdíjasokat érintő vállalásai között szerepel, hogy megvizsgálnák a „Férfiak40” program bevezetésének lehetőségét, a „Nők40” tapasztalataira alapozva, miközben a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságát is szem előtt tartják – hívja fel a figyelmet Farkas András.

Kihirdették az idei valorizációs szorzókat, amelyek hatására emelkedik a 2026-ban megállapított nyugdíjak összege. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat. Vonatkozó jogszabály: 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról.

Sok nyugdíjas most azt találgathatja, vajon véletlen egybeesésről van szó, vagy tényleg van valami a háttérben: miért érkezik hamarabb az áprilisi nyugdíj 2026-ban? A kérdés elsőre akár politikai felhangot is kaphat, ám a hivatalos szabályok alapján a magyarázat jóval prózaibb – ugyanakkor így is sokakat érintő, fontos változásról van szó.

Sok magyar ma is csak annyit tud a nyugdíjrendszerről, hogy „egyszer majd kapok valamit az államtól”. A valóság azonban ennél sokkal bonyolultabb – és őszintén szólva sokkal nyugtalanítóbb is. Az 1997-es nyugdíjreform ugyanis nem pusztán néhány jogszabály átírását jelentette, hanem gyökeresen átalakította azt, ahogyan a magyarok időskori megélhetéséről gondolkodni kellett.

Az elmúlt években egyre gyakrabban hangzik el szakértők, közgazdászok és nemzetközi szervezetek részéről a figyelmeztetés: a magyar nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága komoly veszélyben van.

Sokakat felkavart a hír, hogy új szabályozás lépett életbe a magyar nyugdíjrendszerben, és a 65 év felettiek helyzete ismét reflektorfénybe került. A közösségi oldalakon és a sajtóban is gyorsan terjedtek a találgatások: változik a korhatár? Elveszhet valamilyen jogosultság? Szigorítás jön az időseknek? A valóság azonban ennél árnyaltabb – és sokkal fontosabb is azoknak, akik most készülnek nyugdíjba, vagy már betöltötték a 65. életévüket.

Komoly fordulat körvonalazódik a nyugdíjpiacon: a Munkaügyi Minisztérium új szabálytervezete megnyithatja a 401(k) nyugdíjszámlákat a kriptovaluták és más alternatív eszközök előtt.

Sokakat foglalkoztat, pontosan mikor lehet nyugdíjba menni Magyarországon, és kire milyen szabályok vonatkoznak. A hatályos törvény szerint az öregségi nyugdíj korhatára nem mindenkinél ugyanannyi, hanem a születési évtől függően emelkedett fokozatosan. A változás lényege, hogy a korhatár végül 65 évre nőtt, de nem egyszerre, hanem több lépcsőben.

Jelentős változások érkeznek az özvegyi nyugdíj szabályaiban 2026-tól, miután a Magyarország 2026. évi költségvetésének megalapozásáról szóló 2025. évi LI. törvény több ponton is módosította a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényt.

A Fidesz kormányzásának kezdetén komoly megszorításokkal indított: több korábbi kedvezményt megszüntetett, majd a svájci indexálás eltörlésével olyan rendszert alakított ki, amely hosszabb távon a nyugdíjasok lemaradását erősítette. Később ugyan jelentek meg pluszjuttatások, ám összességében továbbra is kevés forrás jut a nyugdíjakra. Így alakult a mérleg az elmúlt 16 évben.