Melyik nyugdíjas bukik többet? Az iszákos vagy a sütisütő?
A cikk címének kérdését természetesen feltehetnénk tudományosabban is és akkor így hangozna valahogy (és valószínűleg senki nem akarta volna elovasni):
Hogyan hat a fogyasztói infláció az egyes - eltérő fogyasztási szerkezettel rendelkező - csoportokra?
Magyarul a cikkünkben - kicsit játékosan, de ezzel talán közérthetően - megvizsgáljuk, hogy mitől függ(het) az, hogy valaki azt érzi, hogy az "árak nagyon elszálltak a boltban", míg van, aki ezt kevéssé érzi jelentősnek. Előtte azonban tisztázzunk néhány fogalmat!
Az infláció fogalma
Az infláció tartós árszínvonal-emelkedést jelent, amely tehát általános áremelkedésre utal, és az egységnyi pénz értéktelenedését is jelzi.
Hogyan számítják ki az inflációt 2021-ben?
Amikor azt tapasztalja valaki, hogy a boltban, ahol vásárolni szokott a kefír ára 100 Ft-ról 110 Ft-ra emelkedett, gyorsan kiszámolhatja fejben is, hogy a kefir ára 10%-kal drágult. De ha csak a kefír ára változott, akkor még nem beszélünk általában az inflációról. Az inflációhoz sok termék árát kell megvizsgálnunk, hogy ott is tapasztalunk-e ehhez hasonló árváltozást. Ugyanígy jár el a Központi Statisztikai Hivatal is, mely 2021-ben mintegy 977 különféle áruféleség/termék árának változásának figyelembevételével számítja ki az un. fogyasztói árindexet (amit mi, hétköznapi emberek csak egyszerűen “inflációnak” nevezünk).
De szokott Ön venni gyermek futóbiciklit vagy épp külső merevlemezt?
Csak azért kérdezzük, mert mindkét fogyasztási tétel szerepel a KSH 977 elemű un. reprezentánsok listáján, de (csak a furcsaságok között kotorászva) találunk még ott olyan dolgot is, hogy:
- Szánkó, 100-115 cm-es, 2 személyes
- Személygépkocsi-abroncsköpeny, 195/65 R15
- Szempillaspirál, 7-12 ml-es
- Fenyődeszka, keskeny 22-32 mm, 3,0-6,5 m, vagy éppen
- Műanyag furulya, C-szoprán stb. stb. stb.
Ön ezek közül melyiket vásárolta meg az elmúlt évben? Egyiket sem? Nocsak, nocsak! De azért mégis fogyott belőlük jócskán a bolton polcain, így ha tetszik, ha nem helyük van az un. fogyasztói kosárban, azaz számba kell venni őket is, ha az inflációt tényleg részletesen ki akarjuk számolni.
Nagy az Isten állatkertje, mindenki arra költi a pénzét, amire csak akarja...
... a statisztikusoknak meg hadd főjjön a feje azon, hogy valahogy kiszámolják nekünk azt a fránya inflációs adatot. Azt azért jó tudni, hogy a KSH szakemberei nem csak úgy a hasukra ütve találják ki, hogy pl. a "Műanyag furulya, C-szoprán" benne legyen-e vagy sem az inflációs kosárban, hanem ennek komoly tudományos módszertana és nemzetközi előírásai vannak. Olyan tételek kerülnek be az aktuális fogyasztói kosárba, melyek megfelelően tükrözik a háztartások aktuális fogyasztási szokásait, szerkezetét.
De ettől még az infláció csak egy "átlagszám" marad
Az infláció tehát egy hatalmas áru/termék/szolgáltatáscsoport átlagolásának, súlyozásának eredményeképpen kiszámolt érték, melynek aktuális értéke 2,7% (év/év, 2021. január hónap, KSH, - a cikkben lévő számításainkban is a 2021. január havi év/év inflációs adatokkal számoltunk).
De mekkora inflációt érez pl. két különböző nyugdíjas? A részeges és a bejglisütő példája
Hogy válaszoljunk végre a cikkünk címében feltett kérdésre, vegyünk példaként két nyugdíjast (kitalált személyek), Pista bácsit a részegest és Marcsi nénit, a bejglisütőt. Nézzük meg, ők milyen inflációt érzékelnek a saját fogyasztási kosaruknak megfelelően.
Pista bácsi a részeges nyugdíjas
Pista bácsi vidéki, falusi kisnyugdíjas, egyedül él házában, felesége már 30 éve elhagyta és elváltak, mert már akkor is szerette a poharat emelgetni, mely kedvteléséről azóta sem mondott le. Nyugdíjából először mindig a csekkeket fizeti be, a maradék pénzt pedig a helyi kis ABC-ben és Nemzeti Dohányboltban költi el javarészt italra és alapvető élelmiszerekre. Étkezése minimalista, főzni ritkán szokott. Nyugdíját az alábbi fogyasztói kosár alapján költi el:
Részeges Pista bácsi a havi nyugdíját (100%) így költi el:
Háztartási energia: 15% (árváltozása az elmúlt évben: +0,3%)
Sör: 20% (+3,5%)
Égetett szeszes ital: 20% (+3,8%)
Dohányáru: 20% (+16,5%)
Kenyér: 5% (+6,0%)
Szalonna: 10% (+7,4%)
Párizsi, kolbász: 5% (+6,6%)
Kávé (bolti): 5% (+2,2%)
Az egyes tételek mögött zárójelben az adott termékek éves áremelkedését tüntettük föl (2021. január év/év).
Ha a fentiek alapján kiszámoljuk (súlyozott átlag), hogy részeges Pista bácsi milyen mértékű inflációt érzékel, akkor a következő adatot kapjuk:
Részeges Pista inflációja: 6,69%
Tehát részeges Pista bácsi, kisnyugdíjas a saját fogyasztói kosarát alapul véve 6,69%-os éves inflációt "érzékel" (márha épp józan állapotában van) amely jelentősen meghaladja a "hivatalos" 2,7%-os átlagos inflációs mutatót. Mindemellett Pista bácsi arra is rádöbben (ha kijózanodik), hogy a januárban kapott 3%-os nyugdíjemelés nem elegendő arra, hogy ezt az életszínvonalat fenntartsa. Ha szeretné a költségvetését kicsit helyrebillenteni, akkor azt javasolnánk neki, hogy kevesebbet cigarettázzon, mert egyrészt baromi egészségtelen (nemkülönben az alkoholfogysztás), de mindemellett a dohányáru az a tétel, melynek több, mint 16%-os drágulása "húzza el felfelé" legjobban a havi költéseit.
Most nézzünk meg, hogy a részeges Pista bácsi szomszédjában lakó Bejglisütő Marcsi néni hogyan éli meg napjaink inflációját!
Bejglisütő Marcsi néni kisnyugdíjas
Bejglisütő Marcsi néni szintén vidéki kisnyugdíjas, férjét (aki korábban Pista bácsival rendszerint együtt italozott a helyi Diófa kisvendéglőben - ami azóta bezárt) néhány éve elveszítette. Ő is rendes kisnyugdíjas, elsőként a rezsicsekkeket fizeti be a falusi postahivatalban és a megmaradó pénzéből igyekszik egészségesen táplálkozni. Gyermekei unszolására vegetáriánus lett, sok zöldséget és gyümölcsöt fogyaszt, és hétvégente mindig sok-sok bejglit süt szeretett gyermekeinek és unokáinak. Nézzük, mire költi el Marcsi néni a havi nyugdíját:
Bejglisütő Marcsi néni a havi nyugdíját (100%) így költi el:
Háztartási energia: 15% (árváltozása az elmúlt évben: +0,3%)
Cukor: 10% (+11,7%)
Liszt: 5% (+7,1%)
Dió, mák: 5% (+2,2%)
Tojás: 5% (4,5%)
Étolaj: 10% (+16,3%)
Friss zöldség: 20% (+4,4%)
Friss gyümölcs: 20% (+17,3%)
Száraztészta: 5% (+5,6%)
Fűszerek, ételízesítők: 5% (+4,1%)
Az egyes tételek mögött zárójelben itt is az adott termékek éves áremelkedését tüntettük föl (2021. január év/év).
Ha a fenti lista alapján kiszámoljuk (súlyozott átlag), hogy bejglisütő Marcsi néni milyen mértékű inflációt érzékel, akkor a következő adatot kapjuk:
Bejglisütő Marcsi néni inflációja: 7,3%
Képzeletbeli Marcsi nénink tehát összességében - a saját kis egyedi fogyasztói kosarát alapul véve - éves szinten 7,3%-os inflációt érzékel, mely elég masszívan meghaladja az átlagos, 2,7%-os fogyasztói árindexet. És bár igyekszik egészségesen élni, de tapasztalja, hogy ennek ára van: saját kis inflációs adatát legmarkánsabban a friss gyümölcsök masszív drágulása húzta el felfelé. Bár ha rápillant egyedi fogyasztói kosarának tartalmára, akkor jól látja, hogy abban mindössze 2 "cikk" (háztartási energia és a dió, mák) drágulása kisebb mértékű, mint a hivatalos, 2,7%-os inflációs átlag.
Olcsóbb részegeskedni mint egészségesen táplálkozni?
Úgy tűnik, hogy igen. Legalábbis a fenti számok ezt mutatják, bár cikkünk nem ezzel a szándékkal íródott. Bízunk benne, hogy sikerült elmagyaráznunk egyszerűen, logikusan egy nagyon fontos gazdasági tényezőt, méghozzá az infláció fogalmát.
Elszállhat az infláció 2021-ben? ITT írtunk róla.
Pénzügyi horoszkóp 2021. március első hetére IDE kattintva
Cikkünk támogatója a hitelek szakértője a Dr.Hitel.
