Nyugdíjba menne? Mutatjuk mikor érdemes, mert az időzítés kulcsfontosságú!
A legmegfelelőbb időpont kiválasztása az öregségi nyugdíj igénylésére nem könnyű feladat. A döntés meghozatalához több tényezőt is figyelembe kell venni: nemcsak a várható nyugdíjösszeg a mérvadó, hanem az is, hogy tervezünk-e a továbbiakban dolgozni, és ennek milyen hatása lehet a nyugdíjba vonulás időpontjára.
De mi a teendő, ha úgy érezzük, elhamarkodottan nyújtottuk be a nyugdíjigényünket? Lehet-e módosítani a már meghozott döntésen?
A válaszokat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) VII. Fejezete tartalmazza, az Igényérvényesítési és eljárási szabályok cím alatt. A vonatkozó részek: visszamenőleges igényérvényesítés (64. § (2) bekezdés), igény visszavonása (74. §), valamint a nyugellátásról való lemondás (83. §).
Visszamenőleges igénylés – maximum hat hónapra
A nyugdíj megállapításának időpontja már a nyugdíjkorhatár elérésétől kezdve számos tényezőtől függhet. Ezek közül az egyik legfontosabb a nyugdíjösszeg, amely eltérhet attól függően, melyik évben kérjük annak megállapítását.
A legkorábbi jogosultsági időpont
A Tny. 18. §-a alapján teljes öregségi nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a rá irányadó nyugdíjkorhatárt, és legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik.
Résznyugdíjra az jogosult, aki elérte a nyugdíjkorhatárt és legalább tizenöt év szolgálati időt szerzett.
A nők kedvezményes, negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető nyugellátása életkortól függetlenül kérhető, ha a jogosultsági idő teljesül. Ettől kezdve az érintett hölgy szabadon dönthet arról, mikor igényli az ellátást.
A nyugdíjigénylés későbbre halasztása
Ha valaki már jogosult a nyugdíjra, de nincs sürgető oka annak azonnali igénybevételére, érdemes megfontolni, mikorra időzítse a nyugdíj megállapítását.
Például ha 2025-ben történik a nyugdíjazás, a nyugdíjat a 2025. évi szabályok szerint számítják ki. Ebben az esetben már 2026 januárjában jogosult az emelésre és a 2026. évi tizenharmadik havi nyugdíjra.
Ha azonban 2026-tól kérjük a nyugdíjat, a 2026-os szabályok lesznek az irányadók, és az első januári emelést, valamint a tizenharmadik havi nyugdíjat csak 2027-ben kapjuk meg.
A 2026-os évben új valorizációs szorzószámok kerülnek bevezetésre, amelyek a korábbi évek kereseti adatait a nyugdíjmegállapítást megelőző év kereseti szintjéhez igazítják. Ezek az évente meghatározott szorzók jelentős hatással lehetnek a nyugdíjösszegre.
Mi a teendő, ha utólag a korábbi időpont lenne előnyösebb?
Amennyiben valaki 2025-ben úgy dönt, hogy jobb lett volna már 2024-ben kérni a nyugdíjat, lehetőség van legfeljebb hat hónapra visszamenőlegesen kérni annak megállapítását – feltéve, hogy a szükséges jogosultsági feltételek (életkor, szolgálati idő, illetve nők esetén a 40 év jogosultsági idő) már 2024-ben is fennálltak. (Tny. 64. § (2) bekezdés)
Ebben az esetben a nyugdíj visszamenőlegesen is kifizetésre kerül. Ha azonban az érintett az érintett időszakban munkaviszonyban állt, utólag rendezni kell a levont társadalombiztosítási járulékot.
2025 júliusában ez az eljárás már nem alkalmazható a 2024. évre visszamenőleg, mivel a visszamenőleges igényérvényesítésre csak június 30-ig van lehetőség.
A pontos időzítés jelentősége
Fontos szem előtt tartani, hogy a szolgálati idő éveinek betöltése befolyásolja a nyugdíjösszeget. Ha például valaki 41 év és 360 nap szolgálati időnél jár, érdemes megvárni a 42. évet, nehogy elveszítsen értékes napokat, amelyek növelnék az ellátás összegét.
Ez a szempont a „nők 40” kedvezményes nyugdíj esetén is érvényesül. Ha egy hölgy 2025-ben megszerezte a 40 év jogosultsági időt, szabadon dönthet arról, hogy még 2025-ben, vagy inkább 2026-ban (vagy még később) kéri a nyugdíjat – akár a várható összeg, akár egyéb személyes szempont alapján. Ha a jogosultság már 2024-ben megvolt, lehetőség van a visszamenőleges igénylésre is.
Azt is érdemes figyelembe venni, hogy nem kötelező a nyugdíjkorhatár betöltésének napján igénybe venni az ellátást. Ha a munkavégzés folytatásának nincs akadálya, a késleltetett nyugdíjmegállapítás kedvezően befolyásolhatja az ellátás összegét.
A Tny. 21. § szerint, aki a nyugdíjjogosultság megszerzése után (legalább 20 év szolgálati idő és a nyugdíjkorhatár betöltése) a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 nap további szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésre jogosult. A növelés mértéke minden 30 nap után az öregségi nyugdíj 0,5%-a. Ezzel az öregségi nyugdíj akár magasabb is lehet, mint a megállapítás alapjául szolgáló havi átlagkereset.
Ha azonban a korhatár betöltésének napjától kérjük a nyugdíjat – akár visszamenőlegesen is – a nyugdíj melletti munkavégzés nettó bére különösen kedvező lehet, mivel abban már nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni, csak személyi jövedelemadót, így megmarad az adóalap 18,5%-a.
Mi a teendő, ha meggondoltuk magunkat?
A nyugdíj iránti igénylés hosszú távú döntés, ezért annak visszavonása csak a határozat véglegessé válásáig lehetséges (Tny. 74. §). A határozat a kézbesítéssel válik véglegessé.
Visszavonás esetén a már folyósított nyugdíjat 30 napon belül vissza kell fizetni.
Ha a döntés véglegessé válása után szeretnénk mégis elállni az igénybevételtől, már csak a nyugellátásról való lemondás jöhet szóba.
A Tny. 83. § értelmében erre a végleges döntést követő 15 napon belül van lehetőség.
Új szabály 2025-től
A Tny. 83. § (1) bekezdése 2025-től új rendelkezéssel bővült. Eszerint ha valaki lemond a nyugellátásról, azt más ellátásra való jogosultság szempontjából úgy kell tekinteni, mintha azt meg sem állapították volna.
Ez különösen akkor lehet releváns, ha például valaki rokkantsági ellátásban részesül, és a nyugdíjkorhatár betöltésekor kéri az öregségi nyugdíjat, amely azonban alacsonyabb összegű lenne. Ilyenkor lehetőség van a nyugdíjról való lemondásra, és a rokkantsági ellátás folytatására.
Fontos tudni, hogy lemondás esetén a már folyósított nyugellátást, illetve a nyugdíjelőleget vissza kell fizetni.
