Önvezető járművek: még egy lépéssel közelebb a kormánykerék elengedéséhez

Az önvezető autózás egyre nagyobb teret hódít, az elmúlt években komoly piac épült fel köré és széles közönség is kíváncsian kíséri figyelmével az eseményeket. Ugyan a technológiai feltételek adottak, az automatizált járművezetés területén még mindig számos etikai, biztonsági és jogi kérdés vár megválaszolásra.

Önvezető technológiák szabályozása

A hatálybalépés előtt álló jogszabály az automatizált és autonóm vezetési funkcióval rendelkező gépjárművek üzemeltetésének szabályozásáról és a közúti közlekedési szabályok módosításáról szóló rendelet, amelyet a Digitalizációért és Közlekedésért Felelős Szövetségi Minisztérium (Bundesministerium für Digitales und Verkehr) alkotott meg. A jogszabály véglegesítése jelenleg folyamatban van, mivel a Szövetségi Tanács (Bundesrat) 2022. május 20-i ülésén a benyújtott szöveg úgy került elfogadásra, hogy ahhoz megfogalmaztak még néhány módosítási igényt. Ettől függetlenül megállapítható, hogy ez az aktuális rendelet az önvezetésről szóló – tavaly július 28-án hatályba lépett – törvényt tölti meg részletes tartalommal. Ezen két jogszabály pedig együtt egy olyan rendszert hoz létre, amely mintaként szolgálhat az önvezető technológiák szabályozása és megvalósítása során.

A jogalkotás sajátossága

Európában jelenleg nincs egységes és megfelelő jogi keret az autonóm vezetési funkciókkal rendelkező járművek vonatkozásában. Ebben a helyzetben Németország aktív hazai jogalkotási tevékenysége révén gyakorlati tapasztalatokkal gazdagítja a nemzetközi szabályozást, ezzel is erősítve a járműiparban betöltött éllovas szerepét. Azt azonban a német jogalkotó hangsúlyozza, hogy szükség esetén mind a törvényt, mind pedig a rendeletet módosítani fogja, ha az Európai Unióban megszületnek az automatizált és autonóm járművek típusjóváhagyására és üzemeltetésére vonatkozó előírások. Ezen túl kötelező jelleggel fogalmazták meg azt is, hogy a technológiai és nemzetközi jogi fejlődés miatt 2023 után mindenképp újraértékelik a mostani rendelkezéseket.

De mit jelent az új rendszer?

A törvény és a rendelet megteremti a jogi és műszaki feltételeit annak, hogy az SAE (Society of Automotive Engineers) nemzetközileg elfogadott besorolása szerinti 4. szintnek megfelelő, azaz magas szintű automatizáltsággal rendelkező (és az előírt engedélyekkel rendelkező) járművekkel meghatározott utakon nemcsak tesztelési céllal, hanem üzemszerűen is közlekedni lehessen egész Németország területén.

Az új rendelkezésekkel kapcsolatban a lényeg röviden a következő: a vezető az önvezető funkcióval rendelkező jármű vonatkozásában meghatározott és engedélyezett üzemeltetési területen nem köteles a vezetési feladatokat önállóan elvégezni, valamint problémák felmerülése esetén lemondhat arról, hogy a járművet minimális kockázatú állapotba hozza. Ilyen esetben a vezető helyére a műszaki felügyelet lép, amely egy külső helyszínről hoz létre kapcsolatot a járművel és jóváhagyhat vagy előírhat vezetési manővereket, illetve leállíthatja a járművet úgy, hogy instrukciói alapján ebben az esetben minden vezetési feladatot a jármű hajt végre. Így tehát lehet olyan közlekedési helyzet, amikor egy távoli irányítóközpontban ülő természetes személy, a műszaki felügyelő – elsődlegesen a baleset elkerülése érdekében – ténylegesen át tudja venni a jármű feletti irányítást. Ez pedig igazi újdonságnak számít a közúti közlekedés történetében. Fontos azonban, hogy a külső beavatkozás csak a jármű kommunikációs rendszere felől érkező jelzés alapján történhet, a műszaki felügyeletet ellátó szakember tehát nem játszik proaktív szerepet, hanem „leköveti” a történéseket.

Milyen további területeket szabályoz a törvény és a rendelet?

Többek között az önvezető funkcióval rendelkező járművel való üzemszerű közlekedés háromfokozatú engedélyezésének pontos menetrendjét, továbbá azt, hogy az üzemeltetés során milyen kötelezettségei vannak az érintett szereplőknek (tehát a gyártónak, az üzembentartónak, a járművezetőnek és a műszaki felügyeletnek). De a jogalkotó részletesen foglalkozik az adatgyűjtés, adattárolás, adattovábbítás, adatfeldolgozás és a kiberbiztonság témakörökkel is.

Tanulságok a hazai jogalkotás számára

Magyarországon minden jogszabályi feltétel adott ahhoz, hogy fejlesztési céllal tesztelni lehessen nem autonóm és autonóm járműveket egyaránt. A közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszteri rendeletek részletesen szabályozzák a tesztelések teljes folyamatát, azok elő- és utófázisait egyaránt. A kérdés tehát nem az, hogy lehet-e egyáltalán tesztelni a hazai utakon, hanem az, hogy milyen feltételekkel.

Ami a német törvény és rendelet alapján újdonságot jelent, hogy azok már az üzemszerű, tehát nem kizárólag teszt-jellegű közlekedés kapcsán tartalmaznak szerteágazó szabályozást. Ez itthon még újdonságot jelent, ugyanakkor ezek a jogszabályok egyfajta iránymutatásként tudnak szolgálni a hazai jogalkotás során is, hiszen egy olyan meghatározó európai szereplő által kidolgozott rendszerről van szó, amelyhez a hazai járműipar ezer szálon kapcsolódik és amely megkerülhetetlennek tűnik a közlekedés határon átnyúló jellegű, egységes szabályozása kapcsán.