Öregségi nyugdíj megállapítása - mikor kérhetjük?
A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Korhatár tv.) 18. § (1) bekezdése rögzíti, hogy amennyiben a korhatár előtti ellátásban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a korhatár előtti ellátást öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.
Az Ön korhatár előtti ellátása is erre tekintettel – külön hatósági határozat nélkül – a törvény erejénél fogva „fordult át” öregségi nyugdíjba.
Mivel ez esetben a nyugellátást megállapító hatósági határozat hozatalára nem kerül sor, ezért nem alkalmazható a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 83. § (1) bekezdésének azon előírása, amelynek értelmében a megállapított nyugellátásról a megállapító határozat véglegessé válását követő 15. napig le lehet mondani.
A korhatár előtti ellátás „átfordulását” követően a nyugdíjas a nyugdíjmegállapító szervtől csak abban az esetben kérheti az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítását, ha legalább 365 nap szolgálati időt szerzett, mialatt korhatár előtti ellátásban részesült [Korhatár tv. 18. § (3) bekezdése].
E helyütt a jogalkotó a korhatár előtti ellátás a törvény erejénél fogva öregségi nyugdíjként történő továbbfolyósítására figyelemmel rendelkezik az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítása lehetőségéről.
A Korhatár tv. 18. § (3) bekezdésének 2022. július 28. napjától hatályos rendelkezései szerint az irányadó nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően korhatár előtti ellátásban részesülő személyek (legalább 365 nap további szolgálati idő szerzése esetén) már nem csak az irányadó öregségi nyugdíj korhatár betöltését követő hat hónapon belül, hanem időkorlát nélkül kérhetik az öregségi nyugdíj összegének a korbetöltés napjára történő megállapítását azzal a kitétellel, hogy a kedvezőbb ellátást legfeljebb az igénybejelentéstől visszamenőleg számított hatodik hónap első napjától lehet folyósítani.
(A korábbi szabályozásra, illetve a szabályozás változásaira lásd: a TB468., TB653., TB809., és a TB894. számú kérdéseket.)
Tehát a változás abban van, hogy a jogalkotó eltörölte az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapos határidőt. Ugyanakkor változatlanul csak azok az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt korhatár előtti ellátásban részesült személyek jogosultak az öregségi nyugdíj összegének megállapítását kérni, akik korhatár előtti ellátásuk ideje alatt legalább 365 nap szolgálati időt szereztek.
A jogrendszer több rendelkezéséből levezethető annak lehetősége, hogy a korhatár előtti ellátásban részesült személy egyébként öregségi nyugdíj megállapítását kérje.
Ennek feltétele, hogy a korhatár előtti ellátásban részesülő személy legkésőbb a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző nap
- lemondjon a korhatár előtti ellátásról, és
- benyújtsa az öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmét.
Ez esetben – mivel a korhatár előtti ellátás a Korhatár tv. 17. § (1) bekezdése d) pontja alapján megszűnik –, a Korhatár tv. 18. § (1) és (3) bekezdései nem relevánsak, tehát az öregségi nyugdíj megállapítható akkor is, ha a korhatár előtti ellátás folyósítása alatt az ellátásban részesülő nem szerzett 365 nap szolgálati időt, illetőleg egyáltalán nem szerzett szolgálati időt.
Ugyanakkor e lehetőségnek (a korhatár előtti ellátásról történő lemondásnak és az öregségi nyugdíj iránti kérelem benyújtásának), azon túl, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése az ellátás öregségi nyugellátássá történő „átfordulására” tekintettel kizárja, nincs a jogalkotó által kifejezetten meghatározott határideje.
[Egyébként önmagában az öregségi nyugdíj iránti kérelem benyújtását sem köti a jogalkotó kötelező határidőhöz. A Tny. 64. § (2) bekezdése egyedül a visszamenőleges igényérvényesítésre nézve fogalmaz meg hat hónapos határidőt, a Tny. 21. § (2)–(3) bekezdése szerinti nyugdíjnövelés, valamint a Tny. 82. §-a szerinti rögzített nyugdíj lehetősége pedig azt ösztönzi, hogy a jogosultak az öregségi nyugdíjkorhatáruk betöltésekor ne vegyék feltétlenül igénybe az öregségi nyugdíjat.]
Ebből kifolyólag nincs olyan határidő, aminek elmulasztása okán Önnek igazolási kérelem előterjesztésére volna lehetősége, ezért igazolási kérelmet végzésével az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 46. § (1) bekezdésének a) pontja alapján visszautasítja.
A korhatár előtti ellátásban részesült személy részére az öregségi nyugdíj megállapításának fent ismertetett lehetősége alapvetően abból következik, hogy a korhatár előtti ellátásról történő lemondás lehetőségét – eltérően az öregségi nyugdíjtól – a jogalkotó nem zárta ki, illetve nem korlátozta.
Ennek valószínűleg az volt az oka, hogy a Korhatár tv. 3. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jétől korhatár előtti ellátásként továbbfolyósított, a Korhatár tv. 1. § c) pontjának ca)-cj) alpontjai szerinti korhatár előtti öregségi nyugdíjakban részesülők között fiatalabb személyek is voltak, és az ő munkavállalásukat akarta így megkönnyíteni.
(E miatt nem „zárt” a rendszer, és nem biztosított az, hogy a korhatár előtti ellátásból az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől „átfordult” öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítására csak a korhatár előtti ellátás időtartama alatt szerzett legalább 365 nap szolgálati idő esetén van lehetőség.)
Mivel egy, a jogi szabályozásból fakadó „joghézagról” van szó, véleményem szerint semmiképpen sem terhelheti az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervet e tekintetben az ügyfél irányában tájékoztatási kötelezettség. (Hasonlattal megvilágítva: az állami adóhatóságtól sem várhatja azt az adózó, hogy felhívja a figyelmét az esetlegesen az adózási szabályok nem koherens mivoltából fakadó adóelkerülési lehetőségre.)
