Piaci várakozás feletti eredmény az OTP-től
A nemzetközi pénzügyi jelentési szabvány (IFRS) alapján készült konszolidált gyorsjelentés szerint a stratégiai nyitott pozíció eredményhatásától, továbbá a csoportszintű osztalékoktól tisztított első félévi eredmény 85,07 milliárd forint, 29 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál. A második negyedévi adózott profit 41,73 milliárd forint, 4 százalékkal kisebb, mint az első negyedévi.
Az első félévi korrigált nyereség kedvezőbb az időarányos tervnél és jobb a piaci várakozásoknál, az első hat havi folyamatok alapján nincs ok a menedzsment által előzetesen jelzett 2009. évi célkitűzések változtatására - tartalmazza a jelentés. Az OTP Bank 2009-re 150 milliárd forint csoportszintű adózott nyereséget irányzott elő. A konszolidált eszközarányos nyereség ROA (1,8 százalék) egy százalékponttal, míg a saját tőke arányos nyereség (ROE) (15,8 százalék) 10,5 százalékponttal mérséklődött az elmúlt egy évben. A
negyedéves egy részvényre jutó eredmény (hígított EPS) 157 forint, míg a hat havi érték 322 forint volt. A konszolidált jövedelmezőségi mutatók negyedéves alapon is romlottak. A csoport adózott eredményén felül a saját tőkével szemben közvetlenül értékelt tételek eredményét is tartalmazó féléves úgynevezett nettó átfogó eredmény ("Comprehensive Income") 91,6 milliárd forint, 14 százalékkal nagyobb, mint 2008 azonos időszakában.
A konszolidált eredményt a jelentés szerint a stabil nettó kamateredmény, az emelkedő kockázati költség és a szigorú költséggazdálkodás alakította. A jelentés kiemeli: bár valamennyi csoporttag esetében lényegesen romlott a gazdálkodási környezet, a működési eredmény "robosztusan", 31 százalékkal, 220,2 milliárd forintra nőtt. A nettó kamatmarzs az első félévben 79 bázisponttal, 6,39 százalékra javult.
A nettó kamatbevétel 24 százalékkal, közel 300 milliárd forintra emelkedett, ami főképp az elmúlt 12 hónapban végrehajtott eszköz-átárazódások következménye, de segítette a tavalyihoz képest gyengébb forintárfolyam is (a devizahitelek kamata forintban kifejezve így magasabb volt). A nettó díj- és jutalékbevételek az előzetes várakozásoknak megfelelően 5 százalékkal visszaestek a hitelezési aktivitás jelentős visszafogása és a tranzakciós díjak csökkenése miatt.
A működési költséget sikerült a mérsékeltebb üzleti aktivitáshoz igazítani, a kiadás/bevétel mutató 7,6 százalékponttal, 43,9 százalékra javult. Az előző negyedévhez képest a mutató nőtt, de így is jóval alatta marad az éves előirányzatnak. A hitel- és egyéb kockázati költségek az első félévben 113,7 milliárd forintra rúgtak, éves szinten négyszeresére nőttek.
A második negyedévben képzett céltartalék nagysága meghaladta a 62 milliárd forintot. A csoportszintű kockázati költség (a bruttó hitelállományra vetítve) 2,91 százalék. Az eszköz-forrás gazdálkodásban a likviditásra és a kockázatok csökkentésére összpontosított a bank. A hitelezési tevékenység visszafogásával és a folyamatos betéti akciókkal sikerült elérni, hogy a bankcsoport likviditási tartaléka folyamatosan a biztonságos szint felett legyen. A bankcsoport likviditási puffere annak ellenére tovább nőtt, hogy a bank visszafizetett 750 millió euró névértékű kötvényt és több kisebb, közel 400 millió euró összegű szindikált hitelt. Ezt az tette lehetővé, hogy az OTP tavaly év végéhez képest 177 milliárd forinttal csökkentette a leánybankoknak nyújtott finanszírozást, továbbá, hogy a második negyedévben 1,4 milliárd eurónyi hitelt kapott a magyar államtól.
A konszolidált mérlegfőösszeg az elmúlt egy évben 7 százalékkal nőtt (negyedéves szinten 6 százalékkal csökkent), és elérte a 9.504 milliárd forintot. A bankcsoport saját tőkéje június végén 1.126 milliárd forintot tett ki, éves szinten 19 százalékkal emelkedett, míg az első negyedévhez képest 2 százalékkal csökkent. A bruttó hitelállomány bővülése éves szinten 14 százalék volt és június végén megközelítette a 7.000 milliárd forintot. A betétállomány 4 százalékkal nőtt egy év alatt.
A második negyedévben az árfolyamhatástól megtisztítva a hitelportfolió stagnált, a betétállomány pedig 2 százalékkal nőtt, a konszolidált hitel/betét mutató így az előző negyedévhez képest 6,9 százalékponttal, 132 százalékra javult. A hitelportfolió minősége az elmúlt 12 hónapban mindenütt romlott: a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya csoportszinten 7,4 százalékra nőtt. Változatlanul a szerb portfolió minősége a leggyengébb (14,4 százalék), ettől csak némileg marad el az orosz (13,9 százalék). A hitelekre képzett értékvesztés állománya június végén elérte a 366 milliárd forintot, éves szinten 84, negyedéves szinten 9 százalékkal nőtt. A 90 napon túl késedelmes hitelek állománya 515 milliárd forint volt, a fedezettségi mutató enyhén csökkent, június végén 71,1 százalék volt.
A bankcsoport tőkepozíciója továbbra is stabil, 15,9 százalékos konszolidált tőkemegfelelési mutatója nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően magas, amit az EBRD-vel aláírt kölcsöntőke megállapodás, illetve a londoni pénzintézet által tervezett 20 millió eurós sajátrészvény vásárlás tovább javíthat.
A lényegesen mérséklődő ukrán veszteségnek, valamint a bolgár, a horvát, és a román leánybank jó teljesítményének köszönhetően az OTP külföldi leánybankjainak hozzájárulása a bankcsoport eredményéhez az első negyedévi gyakorlatilag nulla szintről a második negyedévben 12 százalékra emelkedett. A külföldi leánycégek részesedése a hitelportfolión belül június végén 48, a betéteken belül 38 százalék (március végén 51, illetve 40 százalék) volt.
A válság a jelentés szerint minden országban érezteti hatását. Az állományi dinamikák valamennyi csoporttag esetében jelentősen mérséklődtek, részben a hitelezési aktivitás visszafogása, részben az időszaki keresztárfolyam változások következtében.
A bolgár DSK Csoport első félévi adózott nyeresége 12 milliárd forint volt, 21 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál, ami döntően a jelentősen emelkedő kockázati költségek következménye. A nettó kamatbevételek éves szinten 40 százalékkal nőttek, a negyedéves kiadás/bevétel mutató 35,5 százalékos szintje kiemelkedően hatékony költségkontrollt mutat.
Az ukrán leánybank ugyan a második negyedévben is veszteséges maradt (-946 millió forint), azonban a veszteség csak tizede az előző negyedévinek. Az üzemi eredmény azonban hiába nőtt több mint duplájára a közel 60, illetve 40 százalékkal bővülő nettó kamat-, valamint díj-, és jutalékbevételeknek köszönhetően, nem tudta ellensúlyozni a 34,3 milliárd forint kockázati költséget. A portfolió minőségének romlása mérséklődött.
Az orosz leánybanknál a nettó kamatbevétel sem éves, sem negyedéves alapon nem nőtt. Bár a 6 havi céltartalék-állomány éves szinten csak 16 százalékkal emelkedett, és szigorú költséggazdálkodás érvényesült, a bank adózott jövedelme az év első felében kevesebb mint tizede volt a bázisidőszakénak. A 11,17, illetve 11,79 százalékos negyedéves és féléves kamatmarzs továbbra is a legmagasabb a bankcsoporton belül.
A kisebb leánybankok között a legjobb eredményt féléves (1,9 milliárd forint) és negyedéves (1,1 milliárd forint) szinten a horvát OBH érte el, de a jelentés dicséretesnek nevezi a román leánybank teljesítményét is, amely a veszteséges első negyedév után a második negyedévben 1,3 milliárd forintos eredményt realizált. A montenegrói CKB az erős nettó kamatbevétel ellenére a növekvő működési költségek és a megugró céltartalékolás miatt veszteséges negyedévet produkált (-410 millió forint). A szlovák leánybank a minimális első negyedéves eredmény után 0,3 milliárd forintos veszteséget termelt a második negyedévben, mind a hitel-, mind pedig a betétállomány visszaesett, a portfolió minősége enyhén romlott. A szerb leánybank második negyedéve (így az első hat hónap) veszteséges volt.
A magyarországi alaptevékenység (OTP Core) első félévi adózott nyeresége 77,1 milliárd forint volt, éves szinten gyakorlatilag nem változott, a második negyedévben pedig 11 százalékkal csökkent. A teljesítmény a rendkívül erős kamateredménynek (+21 százalék), a stabil jutalékbevételeknek (+1 százalék), a nominálisan is tavalyi szintjük alatt teljesülő működési költségeknek (-1 százalék), a féléves szinten a normalizált mértéket tükröző effektív adóterhelésnek (20 százalék), illetve a jelentősen emelkedő kockázati költségeknek (+34,8 milliárd forint) köszönhető. Az utóbbira a jelentés szerint részben fedezetet nyújtott az időszak során a saját járulékos kölcsöntőke kötvények visszavásárlásán elért mintegy 25 milliárd forint árfolyameredmény.
Az OTP Core hitelállománya a bázisidőszakhoz képest 10 százalékkal bővült, az elmúlt három hónapban pedig 6 százalékkal visszaesett. A betétállomány éves szinten 5 százalékkal emelkedett, az elmúlt három hónapban azonban kismértékben visszaesett az átértékelődés hatásaként. A hitel/betét mutató ismét közel került a 100 százalékos értékhez.
Az OTP Bank az első félévben lakossági kötvénykibocsátással az első negyedévben 55 milliárd, a másodikban 45 milliárd forintnyi forrást vont be. Nemzetközi forrásbevonásra nem került sor. A bank lejáró külső adósságait saját forrásból visszafizette, az év hátralévő részében esedékes lejáratok 350 millió eurót tesznek ki. Az állam által nyújtott 1,4 milliárd euró összegű hitelt június 30-án teljes mértékben lehívta az OTP.
A hazai csoporttagok közül a Merkantil Csoport ugyan jelentősen javított eredményén az előző negyedévhez képest, a 365 millió forintos hat havi eredmény azonban kevesebb, mint tizede a tavalyi első félévinek, tükrözve a szektort sújtó nehéz gazdálkodási környezetet. Az OTP Alapkezelő 2,4 milliárd forintos első hat havi eredménye 24 százalékkal kisebb, mint a bázisidőszakban, de az eredménycsökkenés lassult, negyedéves szinten -8 százalék volt. Az eszközállomány az elmúlt három hónapban ismét növekedésnek indult (+10 százalék).
Az OTP Csoport hazai piaci pozíciói az elmúlt három hónapban a betéti oldalon minden szegmensben erodálódtak: a lakossági részarány 0,5, az önkormányzati 10,7, a vállalati 0,7 százalékkal csökkent. A hitelezésben a lakossági részarány 0,1 - ezen belül a lakáscélú hiteleknél 0,4 - százalékkal nőtt, a fogyasztási hiteleknél 0,2 százalékkal csökkent. Javult viszont az önkormányzati pozíció (+0,7 százalék), valamint a vállalati (+0,8 százalék). Mindezek következtében a szektor mérlegfőösszegén belül az OTP Csoport részaránya 23-ról 23,4 százalékra nőtt.
