Rekord közeli év után tud-e idén újrázni a budapesti újlakás-piac?

A tavalyi év több szempontból is fordulópont volt a fővárosi újépítésű lakóingatlanok piacán. A 2020-as mélypont után már 2021 első félévében látszottak pozitív változások, azonban éves szinten vizsgálva biztosan kijelenthető, hogy a piac ezen szegmense tavaly újra szárnyra kapott és országos szinten sincs ok aggodalomra. Az OTP legfrissebb Budapesti Újlakás Értéktérképének adatai alapján tavaly 8400 új társasházi lakást értékesítettek a fővárosban, ennél magasabb forgalmi adatot az elmúlt 15 évben csupán két alkalommal, 2006-ban és 2017-ben regisztráltak. Az OTP Ingatlanpont szakértői összeállításukban Budapest újlakás-piacának aktualitásait veszik górcső alá és kitekintenek az országos folyamatokra is.

Rekord közeli év után tud-e idén újrázni a budapesti újlakás-piac?

2021 féléves és éves statisztikái alapján is sikeres évet zárt a fővárosi újépítésű lakások piaca. Az OTP legfrissebb Budapesti Újlakás Értéktérképének adatai szerint a keresleti és kínálati oldal is jelentősen növekedett, hiszen az év folyamán értékesített 8400 új lakás 15 éves összehasonlításban is dobogós helyet jelent, 2020-hoz képest pedig 80 százalékos emelkedést.

„2020 volt a fővárosi piac sok éves mélypontja, így a 80 százalékos emelkedést önmagában még akár természetesnek is nevezhetnénk, sokkal beszédesebb az a tény, hogy ennél magasabb éves forgalmi adatot csak 2006-ban és 2017-ben regisztráltunk. A kínálati oldalt vizsgálva pedig megállapítható, hogy 7600 új, kétlakásosnál nagyobb projektben található lakás értékesítése indult el tavaly, ami 60 százalékos növekedés 2020-hoz képest” – mondta el Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

A tavalyi év folyamán regisztrált fellendülést egyértelműen segítették az otthonteremtési támogatások, az ismételten 5 százalékra (CSOK igénybevételével 0 százalékra) csökkentett lakásáfa, az illetékmentesség és az ősszel elindult Zöld Otthon Program.

„Októberben sebességet váltott az addig is igen élénk újépítésű piac és az év végére a kínálat már gyakorlatilag nem tudta kiszolgálni a Zöld Otthon Program indulásával hirtelen megugrott keresletet. Összehasonlításként a tavalyi év utolsó két hónapjában háromszor annyi újépítésű ingatlant értékesítettek az OTP Ingatlanpont hálózatában, mint az azt megelőző évek hasonló időszakaiban. A vevők túlnyomó többsége olyan ingatlanokat keresett, amelyek megfelelnek a Zöld Otthon Lakáshitel előírásainak és amikre már végleges adásvételi szerződést lehetett kötni. A kezdeti roham mostanra csillapodott, de az érdeklődés továbbra is töretlen” – számolt be tapasztalatairól Homolya Gergely Pál, az OTP Ingatlanpont újépítésű ingatlanokért felelős projektmenedzsere. A szakértő hozzátette, hogy a fellendülés nemcsak Budapesten, hanem országos szinten érzékelhető és különösen jellemző a Balaton parti települések újépítésű piacaira.

Feltörekvő peremkerületek, átalakuló preferenciák

A 2021-ben Budapesten értékesített 8400 új lakás kerületi megoszlását vizsgálva továbbra is a XIII., XI. és IX. kerületek bizonyultak a legnépszerűbb lokációknak a vásárlók körében, ebben a három kerületben bonyolították le a teljes fővárosi forgalom közel kétharmadát. Bár a tavaly újonnan értékesíteni kezdett 7600 új lakás több mint fele is ezekben a kerületekben található (2200 a XIII., 1400 a XI. és közel 800 a IX. kerületben), megfigyelhető az olcsóbb, kertvárosias kerületek térnyerése is. Ilyen a XIX. kerület, ahol 400 új lakás jelent meg a kínálatban vagy a XVI., XVII. és XVIII. kerületek, egyenként közel 200 újépítésű lakással.

A kínálati oldal átalakulása mellett Homolya Gergely Pál szerint a keresleti oldalon is megfigyelhető a preferenciák változása. Az agglomeráció népszerűsége töretlen, azonban a Zöld Otthon Program lehetőségeit kihasználva sokan nagyobbra cserélik meglévő kertvárosi ingatlanjukat vagy miután a gyerekek elhagyták a családi fészket, házukat egy, a belső kerületekben található újépítésű lakásra cserélik, ezzel valamelyest megfordítva a főváros és agglomeráció közötti vándorlás irányát. Emellett a főváros fejlődő infrastruktúrájának és a home office terjedésének köszönhetően egyre inkább elmosódni látszanak a kerületek közötti, korábban igen markáns vevői preferenciák és az ingatlankeresők lokációtól függetlenül rugalmasabban választják ki az igényeiknek leginkább megfelelő ingatlant, legyen szó akár saját, akár befektetési célú vásárlásról.

2022-ben további növekedés várható

Az OTP Ingatlanpont szakértői már az idén arra számítanak, hogy a lakásépítések száma növekedni fog. Míg az OTP Budapesti Újlakás Értéktérkép adatai alapján tavaly összesen 5900 társasházi lakást adtak át Budapesten, addig 2022-re 6800 megépülését prognosztizálják és pillanatnyilag 2023-ra is több mint 5200 ingatlan átadása várható. Az OTP Ingatlanpont tapasztalatai alapján a beruházók továbbra is aktívan keresik a fejlesztésre alkalmas területeket és sok esetben megfigyelhető egyfajta perspektíva változás, azaz akik eddig nagy projektekben gondolkodtak, most több kisebb fejlesztésbe kezdenek, míg a korábban kisebb léptékben gondolkodók a nagyobb projektek irányába is nyitnak.

Valkó Dávid szerint az építési engedélyek számának jelentős növekedése is várható idén, hiszen a 2026 év végéig érvényben lévő 5 százalékos áfa alkalmazásának feltétele, hogy a beruházó 2022. december 31-ig megszerezze az építési engedélyt vagy megtegye az egyszerű bejelentést. Emellett 2022-ben még további lendületet adhat az újépítésű ingatlanok piacának a rozsdaövezeti akcióterületeken megépülő lakások esetében az 5 százalékos áfa visszaigényelhetősége.

„A 2021-ben tapasztalt keresletnövekedés további pozitív hozadéka, hogy az eladatlan lakáskészlet az egy évvel korábbi érték körülbelül felére zsugorodott. Azok, akik most szeretnének Budapesten újépítésű lakásba költözni, a XI. kerületben válogathatnak a legnagyobb kínálatból, ugyanis az azonnal költözhető, 550 darabos fővárosi újlakás állomány közel harmada itt található, míg az építés alatt álló, 5500 fővárosi eladatlan készlet körülbelül fele a IX., XI. és XIII. kerületekben koncentrálódik” – mondta el a szakértő.

A kereslet és kínálat növekedése mellett az építőanyagárak és kivitelezési költségek is emelkedtek, ezek együttes hatására az új lakások ára is egyre magasabbra kúszik. Az OTP Budapesti Újlakás Értéktérképének friss adatai alapján jelenleg négyzetméterenként 550 ezer és 3,4 millió forintos szélső értékek között mozog az eladó ingatlanok árszintje. A 2024-ben átadni tervezett, nagyrészt még csak tervasztalról árult fővárosi projektekre fókuszálva, azok átlagos négyzetméter ára pedig nagyjából 1,2 millió forint, ami – lévén jellemzően bevezető árak – az idő (és az építkezés) előre haladtával még tovább fog nőni.

Duguláselhárítás 1,4 millióért? 3 kérdést tegyen fel, hogy ne verje át a csőgörény maffia

Az utóbbi hónapokban megszaporodtak a brutális túlszámlázásokról és az agresszív fellépésről szóló duguláselhárítással összefüggő rémtörténtek. A „csőgörényes maffiaként” elhíresült módszer lényege az olcsó hirdetési ár, amely a helyszínen váratlan felárakkal, méterdíjakkal és fenyegetéssel duzzad akár milliós végösszegre. A csatornavizsgáló specialista valós eseteken keresztül mutatja be a csalók módszereit, és ad tanácsot a védekezéshez.
2026. 01. 28. 04:00
Megosztás:

Jelentős gyógyszerfejlesztési program zárult a Pécsi Tudományegyetemen

Szabadalmi bejelentések és publikációk mellett új terápiás eljárások kifejlesztését szolgáló eredményeket is hozott a Pécsi Tudományegyetem (PTE) vezetésével négy éven át zajló gyógyszerfejlesztési program - tájékoztatta a baranyai felsőoktatási intézmény kedden az MTI-t. Az 1,2 milliárd forintból végrehajtott programban több mint száz kutató vett részt.
2026. 01. 28. 03:30
Megosztás:

Új csúcsot ért el a panellakások népszerűsége - mi történt a panelek piacán az elmúlt hónapokban?

Habár az elmúlt években általánosan jellemző volt a panellakások iránti masszív kereslet, azonban ez az elmúlt hónapokban talán még inkább fokozódott méreteik és áraik miatt. Olyannyira megnőtt irántuk az igény, hogy egyre inkább megközelítették a téglaépítésű lakások árát.
2026. 01. 28. 03:00
Megosztás:

A magyar és a szerb nyugdíjrendszer összehasonlítása

Magyar vs. szerb nyugdíjrendszer: szabályok, jogosultságok és a „matek” a háttérben. Az alábbi összehasonlítás kifejezetten megbízható, elsődleges forrásokra (jogszabályok, hivatalos intézményi tájékoztatók, nemzetközi szervezetek elemzései) támaszkodik. A cél az, hogy érthetően, mégis szakmailag pontosan lásd: milyen feltételekkel lehet nyugdíjat szerezni Magyarországon és Szerbiában, és miben más a két rendszer logikája.
2026. 01. 28. 02:00
Megosztás:

Nyomás az ALDI-ba, ha szereted a csokoládét!

Az ALDI ismét árcsökkentéssel segíti a magyar vásárlókat: a kakaó világpiaci árának csökkenése lehetővé tette, hogy az áruházlánc kedvezőbb beszerzési feltételeket érjen el, és – megszokott, következetes gyakorlatához híven – ezt az előnyt most is továbbadta a fogyasztóknak.
2026. 01. 28. 01:30
Megosztás:

Nyugdíj melletti munka Magyarországon: választás vagy kényszer?

A magyar nyugdíjasok helyzete az elmúlt években egyre összetettebbé vált: sokan már nemcsak pihenésre, hanem plusz munkára is kényszerülnek a megélhetés biztosításához. A nyugdíj melletti munkavállalás ma egyszerre jelenthet lehetőséget és anyagi szükségszerűséget. Elemzésünk bemutatja, hányan dolgoznak nyugdíj mellett, miért terjed ez a jelenség, és milyen társadalmi következményekkel jár.
2026. 01. 28. 01:00
Megosztás:

Hat őshonos állattartó telepet korszerűsít a Kiskunsági Nemzeti Park

Mintegy 2,4 milliárd forint európai uniós támogatást költ a Kiskunsági Nemzeti Park hat őshonos állattartó telep korszerűsítésére, továbbá eszköz- és gépbeszerzésére - közölte a park igazgatósága az MTI-vel.
2026. 01. 28. 00:30
Megosztás:

Száz új munkahelyet hoz létre a Körber Hungária 14,5 milliárd forintos beruházási programja Pécsen

A Körber Hungária átfogó beruházási programot hajt végre 14,5 milliárd forint értékben Pécsen, többek között egy magas hozzáadott értékű szolgáltató központot és száz új munkahelyet hozva létre - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden a helyszínen.
2026. 01. 27. 23:30
Megosztás:

Donald Trump forradalmi változásokat hozott a világban

Donald Trump első éve forradalmi változásokat hozott a világban, ami alapvetően változtatta meg a nemzetközi szabályozáson alapuló, ENSZ központú liberális rendszert - hangzott el a Magyar Külügyi Intézet (MKI) panelbeszélgetésén kedden Budapesten.
2026. 01. 27. 23:00
Megosztás:

Békés vármegye két báromfitelepén is megjelent a madárinfluenza

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma Békés megyében két báromfitelepen magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét igazolta, az érintett állományok felszámolása folyamatban van - tájékoztatta a hivatal kedden az MTI-t.
2026. 01. 27. 22:30
Megosztás:

Ezeket a biztonsági jeleket mindenkinek érdemes ismerni

A biztonsági jelzések nem csupán ipari környezetben, hanem a mindennapokban is életmentőek lehetnek. Ezek a szimbólumok gyors és egyértelmű információt adnak veszélyekről, teendőkről vagy menekülési útvonalakról. Ha nem ismerjük fel őket, komoly kockázatnak tesszük ki magunkat és másokat.
2026. 01. 27. 21:30
Megosztás:

Kedden erősödött a forint az euróval és a dollárral szemben

A forint erősödött kedden az euróval és a dollárral szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon, a svájci frank ellenében viszont árfolyama szinte nem változott.
2026. 01. 27. 20:00
Megosztás:

Pozitív zárás az európai tőzsdéken

A vezető európai részvényindexek többsége emelkedéssel zárta a keddi kereskedést, Frankfurt kivételével.
2026. 01. 27. 19:30
Megosztás:

Kína: Japánnak nincs joga nyilatkozni Tajvan kérdésében

Japánnak sem történelmi, sem jogi alapon nincs joga megjegyzéseket tenni Tajvan kérdésében – jelentette ki kedden a kínai külügyminisztérium szóvivője.
2026. 01. 27. 19:00
Megosztás:

Pánikhangulat a kriptopiacon: Rekordmértékű, 1,73 milliárd dolláros tőkekivonás sújtotta a digitális eszközöket

A kriptopiac ismét nyomás alá került: a befektetők egyetlen hét alatt több mint 1,7 milliárd dollárt vontak ki a digitális eszközökből. A legnagyobb vesztes a Bitcoin lett, de az Ethereum és az XRP is jelentős kiáramlást szenvedett el. Eközben néhány altcoin – köztük a Solana – továbbra is vonzza a kockázatvállaló tőkét. Vajon csak átmeneti korrekcióról van szó, vagy újabb medvepiac bontakozik ki?
2026. 01. 27. 18:30
Megosztás:

Magyarország 2026 – a stagnálásból való fordulat, de nyitott kockázatokkal

A magyar gazdaság 2026-ban a hároméves stagnálást követően várhatóan visszatér a növekedéshez. A GDP ütemének várható gyorsulását azonban elsősorban átmeneti tényezők – az előválasztási fiskális ösztönzők, az alacsony infláció rövid időszaka és az új ipari kapacitások fokozatos beindulása – hajtják. Tehát nem a fundamentumok átfogó javulásáról van szó, hanem egy törékeny fordulatról, amely fenntarthatóságát már az év második felében próbára teszi.
2026. 01. 27. 17:30
Megosztás:

XRP és arany a pénzügyi rendszer új hajnalán – Közeleg a globális pénzügyi újraindítás?

Egyre több gazdasági elemző szerint a világ a pénzügyi rendszer radikális átalakulása felé halad. A Black Swan Capital alapítója, Versan Aljarrah szerint már láthatóak az átalakulás jelei – és két eszköz játszhat kulcsszerepet ebben a történelmi fordulatban: az arany és az XRP. De mi áll a háttérben, és miért most válik mindez különösen fontossá?
2026. 01. 27. 17:00
Megosztás:

A növekedés rejtett akadálya: amikor az ingatlan már nem követi a vállalkozást

Egy vállalkozás növekedése kívülről sikertörténetnek tűnik. Több megrendelés, nagyobb csapat, bővülő tevékenység. Belülről azonban gyakran egészen más képet mutat: egyre szűkösebb terek, kompromisszumos megoldások, ideiglenes átalakítások és egyre több „majd később megoldjuk” típusú döntés. Sok cégvezető csak akkor szembesül a problémával, amikor a telephely már nem kiszolgálja, hanem akadályozza a működést. Pedig a növekedés egyik legkritikusabb – és gyakran alulértékelt – tényezője éppen az ingatlan. Nem az számít, hogy hol működik ma a vállalkozás, hanem az, hogy hol tud működni holnap is.
2026. 01. 27. 16:30
Megosztás:

NAK: a megkárosított gazdák segítséget kapnak

Az állam méltányossági alapú rendkívüli kárrendezést nyújt azoknak a termelőknek, akiknek a BÁSZNA Gabona Zrt. nem fizetett. A kérelmek elbírálásáért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) felel - közölte NAK és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) kedden sajtóközleményben.
2026. 01. 27. 16:00
Megosztás:

Megjelent az Otthontámogatásról szóló rendeletmódosítás

Megjelent a Magyar Közlönyben az a rendelet, amely több ponton is módosítja az évi nettó 1 millió forintos vissza nem térítendő Otthontámogatásról szóló korábbi kormányrendeletet. Az új rendelet szövege szerint „a nagy érdeklődésre való tekintettel” 2026. február 15-ig meghosszabbításra kerül az igénylési határidő, továbbá a jogosultak köre is bővül – írja közleményében a Bank360.
2026. 01. 27. 15:30
Megosztás: