Sokkoló adat: minden ötödik magyar munkavállaló ismer valakit, aki az AI miatt veszítette el az állását

2025 után idén ismét átfogó kutatás térképezte fel a magyarok mesterséges intelligencia-használati szokásait, amely rávilágít, hogy a technológia egyre markánsabb hatást gyakorol a hazai munkaerőpiacra. A válaszadók közel ötöde (17,1%) számolt be arról, hogy tud olyan ismerőséről, aki az AI vagy éppen robotok miatt veszítette el az állását az elmúlt időszakban.

„A mesterséges intelligencia egyre több feladatot képes támogatni vagy részben automatizálni, ezért természetes, hogy a munkaerőpiac is alkalmazkodik ehhez. Fontos ugyanakkor látni, hogy nem egyszerűen munkahelyek megszűnéséről van szó, hanem arról, hogy a munkakörök tartalma és az elvárt készségek is gyorsan változnak. A kérdés ma már nem az, hogy hatással lesz-e az AI a munkánkra, hanem az, hogy mennyire tudunk alkalmazkodni hozzá”  - hívja fel a figyelmet a kutatást készítő Török Balázs AI-szakértő és digitális marketing tanácsadó.

A felmérés arra is rámutat, hogy bár a piacon egyre élesebb a verseny, a magyarok körében továbbra is a ChatGPT a legnépszerűbb AI eszköz: a válaszadók 60 százaléka használja napi szinten ezt a platformot. A legnagyobb növekedést ugyanakkor a Google Gemini érte el, amelyet már a felhasználók 35 százaléka használ rendszeresen. A Claude-ot a válaszadók 21, a Copilotot 18, míg a Perplexityt 11 százaléka alkalmazza napi szinten.

A férfiak jóval nagyobb előnyt kovácsolnak az AI-ból

A kutatás további fontos megállapítása, hogy a mesterséges intelligencia által kínált előnyök jelenleg nem egyformán érhetők el mindenki számára. A férfi válaszadók több mint fele (53 százalék) haladó vagy szakértő szintű AI-ismeretekről számolt be, míg a nők körében ugyanez az arány mindössze 22 százalék. A női válaszadók közel 40 százaléka saját megítélése szerint még csak alap- vagy kezdő szinten használja az AI-eszközöket.

A különbség nemcsak a magabiztosságban, hanem a kézzelfogható eredményekben is megjelenik. A heti 10–40 órányi időmegtakarítást elérő felhasználók között közel nyolcszor annyi férfi található, mint nő, ami arra utal, hogy a technológia által biztosított termelékenységi előnyök egyelőre elsősorban náluk csapódnak le.

A nők hűségesebbek az AI-eszközeikhez

Az AI-ba való befektetés mértékében szintén jelentős különbség látszik a két nem között. Míg a női válaszadók 52 százaléka egyáltalán nem költ AI-alkalmazásokra vagy előfizetésekre, a férfiaknál ez az arány mindössze 37 százalék; azok akik költenek, ott a férfiak átlagosan havi kb. 18 000 forintot fordítanak AI-eszközökre, míg a nőknél ez az összeg kb. 12 000 forint. Az adatok azt jelzik, hogy a férfiak nemcsak gyakrabban próbálnak ki új megoldásokat, hanem nagyobb hajlandóságot is mutatnak arra, hogy fizessenek a fejlettebb funkciókért vagy több különböző eszközt használjanak párhuzamosan.

Ez azért is figyelemre méltó, mert a kutatás alapján éppen azok a felhasználók számolnak be nagyobb időmegtakarításról, akik több AI-eszközt alkalmaznak, illetve fizetős szolgáltatásokat is igénybe vesznek. A befektetés tehát sok esetben közvetlenül összefügghet azzal, hogy ki mennyire tudja kihasználni a technológia nyújtotta előnyöket a munkájában.

Érdekes ugyanakkor, hogy a nők lojálisabb felhasználóknak bizonyultak: 80 százalékuk egyetlen AI-előfizetést sem mondott le az elmúlt évben, míg a férfiaknál ez az arány 64 százalék volt. A férfi válaszadók több mint harmada már megszüntetett legalább egy AI-előfizetést, ami arra utalhat, hogy aktívabban kísérleteznek az új megoldásokkal és gyorsabban váltanak, ha egy szolgáltatás nem váltja be a hozzá fűzött reményeket.

Egyre többen kapnak AI képzést munkahelyüktől

A kutatás rámutat, hogy az AI egyre inkább versenyképességi tényezővé válik a munkaerőpiacon. Azok a munkavállalók, akik magabiztosabban használják az eszközöket, fejlesztik a tudásukat és hozzáférnek szervezett képzésekhez, egyértelmű előnybe kerülnek. A strukturált AI-képzésben részesülők körében ugyanis érezhetően magasabb a megspórolt munkaidő aránya, mint azoknál, akik támogatás nélkül, egyéni módon használják az eszközöket. Mindez különösen fontos annak fényében, hogy a nagyvállalatoknál már 68 százalék kapott AI-képzést, míg a kisebb cégeknél ez az arány továbbra is jóval alacsonyabb, körülbelül 37 százalék – bár a 2025-ös eredményekhez képest ez is javulást jelent.

„A tapasztalatok azt mutatják, hogy az AI nem önmagában teremt versenyelőnyt, hanem akkor, ha tudás, gyakorlat és szervezeti támogatás is társul hozzá” – hangsúlyozza Török Balázs. A szakértő szerint ezért arra kell törekedni, hogy a vállalatok ne csak AI-eszközöket biztosítsanak munkatársaik számára, hanem képzésekkel és tudatos felkészítéssel is támogassák őket. Az AI ugyanis egyre inkább olyan alapvető munkaeszközzé válhat, mint korábban az internet vagy az irodai szoftverek használata.