S&P 500 és a választási év, na meg Richter
Ugyan még a jelölteket nem tudjuk, hiszen az elnökjelölő kongresszusok odébb vannak, de jelenleg mindenki Biden-Trump párharcra számít. Eddig azt tudjuk, hogy Trump meghosszabítaná a 2025 elején lejáró, s még általa bevezetett adókedvezményeket, míg Biden inkább az egészségügyre összpontosítana.
Trump kiutasítaná az illegállis munkavállalókat, míg Biden jelentős, 7,4 miliárd dolláros adósságot engedett el a diákhitelekből. Erős konfrontáció van az abortusz területén is. Trump szigorítana és segítene az államoknak meghozni az ezzel kapcsolatos szigorításokat, sőt felmerült az is, hogy új törvényt alkotnának az élet védelméről, amely a fogantatással kezdődne.
Például az utóbbi esetében akár aggódhatnánk is, ha Trump jönne, akkor mi lenne az esemény utáni tablettákkal. Ez a Richter nagy sikerű Plan B tablettája kapcsán hozhatna aggodalmat, de nagy valószínűséggel erre nem kell készülnünk. Ugyanis a Plan B nem esne ebbe a kategóriába, azaz alkalmazása nem vetélést okoz, hanem a beágyazódást gátolja meg. Szóval valószínűleg egy ilyen törvényi változás esetén sem kellen aggódnunk.
Különben a Plan B-t a Richter szállítja a Fundation Health Care számára, s ebből évente ~30 millió dollár árbevétele keletkezik. Ez nem kevés, de Richter méretéhez képest összeségében nem kritikus tételről beszélünk, 1,4 százalékról. Szóval nagy valószínűséggel ezen nem kell aggódnunk.
Ha például az S&P500 teljesítményét nézzük az 1960-as elnökválasztástól (az S&P500 index 1957-től létezik), akkor azt találjuk, hogy összesen kétszer csökkent az index értéke május közepe és február eleje között. A dotcom lufi kipukkadásakor (2000 március) és a 2008-as subprime válság alatt. A többi esteben emelkedést láthattunk, méghozzá 5-6 százalék körül mértékben.
Ez különben összhangban van számos részvénystratéga által várt emelkedéssel. Ha szétbontjuk az index változását az elnökválasztásig, meg az azt követő három hónapra, akkor mintegy 80 százalékban következett be emelkedés a választások előtt és 70 százalékban a választások után. Viszont a kombinált, együttes számítás a föntebbiek alapján gyakorlatilag 10-ból egy csökkenő esetet jelent, s ez független attól, hogy ki lett az elnök, vagy éppen milyen lett a szenátus vagy a képviselőház összetétele.
Ráadásul csak a nagyobb gazdasági piaci események befolyásolták. Vagyis már csak azt kell eldöntenünk, hogy lesznek-e komolyan eszkalálódó, vagy új háborúk komoly hatással, vagy éppen más egyéb komolyabb gazdasági válságtól kell-e aggódnunk. Egyelőre az alapforgató könyvek válasza a „nem”.
