Szabadalom és szabadalmazás! Vajon tényleg ez a célirányos eszköz?
Szabadalmazásnak nevezik azt az iparjogvédelmi eljárást, amelyben a szellemi tulajdon védelmével foglalkozó hivatal (Magyarországon a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala) szabadalmat, pontosabban szabadalmi oltalmat ad a találmányra. A szabadalmazás nemzeti szinten, törvényben szabályozott eljárás, ahol a nemzeti jogszabályok feltételei több ponton nemzetközi egyezményekhez igazodnak. A szabadalmazási eljárás alaki és érdemi feltételekhez, valamint díjfizetéshez kötött. Ez azt jelenti, hogy szabadalmi oltalom csak arra a szellemi alkotásra adható, amely a jogszabály szerint szabadalmazható találmánynak minősül. A szabadalmazás tehát a találmányok védelmi eszköze. Másrészt a bejelentőnek teljesítenie kell a szabadalmi eljárás elindításához és lefolytatásához szükséges eljárási feltételeket. Szabályszerű szabadalmi bejelentést kell készítenie, teljesíteni kell a jogszabály szerinti határidőket, és meg kell fizetnie a szintén jogszabályban meghatározott eljárási díjakat. Mivel ez különleges szakértelmet igényel, ezért célszerű a folyamathoz az iparjogvédelmi eljárásokra szakosodott szakembert, szabadalmi ügyvivőt bevonni.
Az eljárás nehézségei ellenére viszont a szabadalom valóban erős jogi védelmet ad a szabadalmi oltalom tárgyát képező találmányra a szabadalom tulajdonosának, a szabadalmasnak. Ez azt jelenti, hogy a szabadalmi oltalom tárgyát képező találmányt csak a szabadalmas (vagy az általa erre jogosított) használhatja és/vagy hasznosíthatja. Ez a találmány tárgyának előállítását, használatát, értékesítését, valamint ezek engedélyezését foglalja magában. Másként megfogalmazva a szabadalmas megtilthatja a szabadalmi oltalom tárgyát képező találmány használatát és/vagy hasznosítását, és szabadalombitorlást követ el, aki a szabadalom tárgyát képező találmányt a szabadalmas engedélye nélkül használja vagy hasznosítja. Ez pedig a polgári jog, és adott esetben a büntetőjog keretei között is szankcionálható.
Ugyanakkor ez az erős monopólium olyan korlátokhoz kötött, amelyeket érdemes minden szabadalmazás iránt érdeklődő szakembernek ismernie. Az első korlát az érdemi tartalom. Ez azon műszaki-technikai jellemzők összessége, amelyek leírják és meghatározzák a találmány lényegét. Ezeket a szabadalmi leírásban található igénypontok tartalmazzák. A szabadalmi oltalom csak azokra a műszaki-technikai megoldásokra vonatkozik, amelyekre az igényponti jellemzők teljes körűen (összességükben) ráolvashatók. A szabadalmi oltalom tehát nem terjed ki azokra a megoldásokra, amelyek kívül esnek az igénypontokban meghatározott jellemzők körén. A második korlát a közzététel. A szabadalmi bejelentés során a találmány lényegi jellemzői nyilvánosságra kerülnek. Ez hátrányt jelenthet a titokvédelem mellett is hasznosítható szellemi alkotások esetén, és csökkentheti az innovációval elérhető versenyelőnyt. A harmadik korlát a szabadalom területi hatálya. Az iparjogvédelmi oltalom mindig adott földrajzi területhez kötött. A szabadalmi oltalom csak azokban az országokban vagy régiókban érvényes, amelyre a területi hatályát kiterjesztették, azaz nincs világszabadalom, csak világszerte szabadalmazott találmány. A negyedik korlát a szabadalmi oltalom időbeni hatálya. Időbeni hatálynak nevezzük azt az időtartamot, ameddig a szabadalmi oltalom érvényesen fenntartható. Ez részben a találmányok tárgyától függ. Ugyanakkor általánosságban elmondhatjuk, hogy a szabadalmi oltalom a találmányok nagy része esetén 20 évig tartható fenn, és ez az időbeni korlát többnyire nem nyújtható meg. A következő korlát a szabadalmi oltalom érvényessége. A szabadalmi oltalom nyújtotta előnyökre csak addig építhetünk, amíg a szabadalmi oltalom érvényes. Ez pedig nem automatikus, hanem a szabadalmi oltalom megszerzéséhez hasonló módon, feltételekhez kötött. Az egyik ilyen feltétel a díjfizetés. Nemcsak a szabadalmi oltalom megszerzése, hanem a fenntartása is határidőben teljesítendő díj fizetéséhez kötött. A díjfizetés elmaradása pedig a szabadalmi oltalom megszűnéséhez, és a szabadalom érvényességének elvesztéséhez vezet. A szabadalmi oltalom ellenérdekű felek oldaláról meg is támadható, és ennek során érvényessége korlátozható, adott esetben a szabadalom meg is semmisíthető, azaz a bejelentés napjára visszamenőlegesen érvénytelenné tehető. Végül lehetnek a szabadalmi oltalmat korlátozó jogok. A szabadalom forgalomképes vagyoni jog, amely értékesíthető, használatba adható és megterhelhető. Így keletkezhetnek olyan korlátok, amelyek a szabadalmas találmánnyal kapcsolatos lehetőségeit korlátozzák.
A vállalati innovációmenedzsment folyamatában a védelem, a használat és a hasznosítás célirányos feltételrendszerének kialakítása során ismerni kell ezeket a korlátokat. Szerencsére a szabadalmi információs rendszer az ún. szabadalmi lajstromokon keresztül nyitott. A szabadalmi lajstromok olyan közhiteles, az ingatlannyilvántartáshoz hasonló adatbázisok, amelyek a folyamatban lévő szabadalmi eljárásokra és a szabadalmi oltalmakra vonatkozó minden lényeges információt naprakészen tartamaznak. Ezek az adatbázisok pedig ma már bárki számára online is elérhetők, kutathatók, tartalmuk letölthető, adott esetben tartalmukról hivatalos másolat kérhető.
Milyen szempontokat érdemes akkor figyelembe venni, ha szabadalmazás lehetősége megfontolás tárgyát képezi?
A mérlegelési szempontok felállítása során abból érdemes kiindulni, hogy a szabadalmi oltalom is egy olyan eszköz, amelynek az eredménytermék üzleti hasznosítását kell kiszolgálnia, és pénzügyi szempontból is meg kell térülnie. Így a mérlegelési szempontokat 3 csoportba érdemes sorolni:
1. csoportba sorolható szempontok a szabadalmazni kívánt szellemi alkotással függenek össze. Objektív feltétel, hogy a szabadalommal védi kívánt szellemi alkotás szabadalmazható találmány legyen. Kidolgozottsági szintje biztosítsa találmányként lehetséges leírását. Innovatív tartalma és jellege pedig indokolja a közzétételből következő versenyelőny elvesztését.
2. csoportba sorolható szempontok az üzleti koncepcióval függenek össze. Hogyan kívánjuk használni és/vagy hasznosítani a találmányt. Milyen földrajzi területen, és mikor kívánjuk megkezdeni a találmány hasznosítását. Belefér-e ebben a szabadalmi eljárás viszonylag hosszabb átfutási ideje. Milyen jellegű a piaci verseny, és milyen iparjogvédelmi gyakorlatot folytat a tárgyban vagy a témában a konkurencia.
3. csoportba sorolható szempontok a pénzügyi lehetőségekkel függenek össze. A szabadalmi oltalom megszerzése és fenntartása is díjfizetéshez kötött. A szabadalmazási eljárás szakszerű lebonyolítása szabadalmi ügyvivők igénybevételét igényli. Így a szabadalmi oltalom megszerzése és fenntartása akár jelentős pénzügyi befektetéssel is járhat, ami szükségessé teszi az iparjogvédelmi költségek megtérülésének elemzését.
A szabadalom levédése, a szabadalom, a szabadalmi oltalom megszerzése tehát adott esetben célirányos és erős jogi védelmi eszköz lehet egy innovációs folyamatban, és sok esetben alapvetően szükséges feltétel a jelentős erőfeszítéssel létrehozott szellemi alkotások védelméhez, használati és hasznosítási feltételeinek megteremtéséhez. Ugyanakkor minden esetben mérlegelni szükséges, hogy amennyiben a szabadalmazás lehetséges, valóban a szabadalom megszerzése az optimális út az eredménytermék védelméhez és hasznosításához. A kérdés eldöntéséhez célszerű minden esetben szabadalmi ügyvivőt vagy innovációmenedzsment szakértőt bevonni, akik megfelelő szaktudással rendelkeznek a szabadalmazással kapcsolatos döntések megalapozásához. Bővebb info » www.kjj.hu.
