Számos kérdést vetnek fel a 2022-es romániai népszámlálás előzetes eredményei

A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet által szervezett rendezvényen Horváth István, Kiss Tamás és Veres Valér szociológusok értékelték szakmai-elemző szempontból a december végén közzétett előzetes eredményeket.

A beszélgetést Novák Csaba Zoltán, az intézet vezetője moderálta négy témakör - módszertan, demográfiai folyamatok, identitás és közpolitikák - mentén. Kiderült: módszertanilag Románia most zárkózott fel leginkább a többi uniós tagállamhoz, mégis voltak hibák.

Elhangzott egyebek között az, hogy az előzetes eredmények alapján nehéz megállapítani Románia reális és legális lakossága közötti eltérést, mivel nagy számban kerülhettek be olyanok a statisztikákba, akik életvitelszerűen külföldön élnek. Bárkit nyilvántartásba lehetett venni, akinek van román személyi igazolványa vagy szerepel az adatbázisokban.

További fejtörést okoz majd a társadalomkutatóknak, hogy 2,5 millió lakost úgy vettek nyilvántartásba, hogy nem szerepel a nemzetisége, az anyanyelve és a felekezeti hovatartozása. A szociológusok szerint ez az erdélyi magyarságra vonatkozó további kutatásokat is megnehezíti.

Kiss Tamás szerint ez félreértésekhez is vezethet a jövőben, "nemzeti közömbösségnek" vélhetik, ami Romániára nem jellemző. "A nagy többség nem nemzeti közömbös, hanem véletlenül zárta le a kérdőívet" - mondta. Az, hogy közülük mennyi lehet a magyar, csak a területi bontásból derül ki.

Az előzetes adatok szerint Romániában 624 ezres a természetes népmozgalmi veszteség, főleg az elvándorlás miatt. De nagyfokú bevándorlás is volt, főleg ukrajnai és moldovai románok érkeztek. Az állam munkaerőként tekint a bevándorlókra.

"A romániai magyarság esetében nehéz kiszámolni a reális veszteséget, hiszen a lélekszámot is alig ismerjük az előrejelzések szerint 1,1 millió körül lehet" - mondták. Az erdélyi magyarok migrációjának ma már nem Magyarország a célországa, hanem a nyugat-európai államok. A magyarországi lakcímmel rendelkező romániai magyarok száma 280 ezer a kutatók szerint, ami az utóbbi tíz évben 24 ezerrel növekedett.

Az identitás témaköre kapcsán elhangzott: e téren már az 1992-es népszámláláson felmerült, hogy csalás történik. "Azóta megtanultuk, hogy az államoknak nem kell csalni, birtokolják a statisztikai valósággyártás technológiáját" - fogalmazott Horváth István.

Elmondta, bár az etnikai kategóriákat most a nemzeti kisebbségek szervezetei határozták meg, a többes identifikáció szóba sem került. A szociológus szerint e téren paradigmaváltásra lenne szükséges.

Kiss Tamás a paradigmaváltást abban látná, ha a nemzetiség és az anyanyelv közül utóbbi a döntő szempont, és az erdélyi magyarság "multietnikus nyelvi kulturális közösségként" határozná meg magát. Így a magyarul beszélő romák, székelyek és svábok is "beleférnek" - mondta. És az is kérdés, mi lesz majd a székelyföldi bevándorlókkal - tette hozzá.

A közpolitikák kapcsán elhangzott, hogy a politikai elit a virágzó középosztályra összpontosít, ami kevésbé összeegyeztethető az erdélyi magyar közösség társadalomszerkezetével, mivel ebben sok a roma és a külföldi idénymunkából élő gazdálkodó. Ahhoz, hogy nagyobb számban maradjon meg a magyarság Romániában, az "alsó kategóriákat" kellene integrálni - állítják a szakértők.

 "Kevés erőforrásunk van, ami van, azzal élni kellene" - jelentette ki Veres Valér, aki szerint a 110 ezres magyarul beszélő romániai roma közösség kétszeresen diszkriminált, magyarként és romaként is.