Szigorodó EPR ellenőrzések, fókuszban az adatszolgáltatás és a nyilvántartások

A 2026. évi országos hulladékgazdálkodási ellenőrzési terv alapján a hatóságok idén átfogóan vizsgálják az EPR regisztrációs, nyilvántartás vezetési, adatszolgáltatási és díjfizetési kötelezettségek teljesítését az érintett gyártóknál. Az ellenőrzések során kiemelt figyelmet fordítanak a hatóságok az adatszolgáltatásukat több alkalommal módosító gyártókra, valamint a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltató vállalkozások kiszűrésére. Emellett előtérbe kerül az online kereskedelemben részt vevő webáruházak ellenőrzése is, a nyilvántartásba vétel és az adatszolgáltatás kapcsán egyaránt. Az ellenőrzések további fókuszterületei lesznek az egyéni teljesítést, vevői nyilatkozatot, illetve átvállalást alkalmazó gazdálkodók, valamint az ezen jogintézményekkel érintett ügyletek.

„A hatóságok várhatóan kiemelten vizsgálják majd, hogy az érintett cégek szabályszerűen eleget tettek-e a regisztrációs kötelezettségeiknek, megfelelő nyilvántartást vezetnek-e, és a valóságnak megfelelő adatokat szolgáltatták-e. Az EPR-rendszerben a gyártóknak az országos hulladékgazdálkodási hatóságnál történő nyilvántartásba vétel mellett a MOHU felületén is regisztrálniuk kell, ezt követően pedig a jogszabályi előírásoknak megfelelő nyilvántartást kell vezetniük, valamint negyedévente adatot kell szolgáltatniuk a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig” – mondta Gábor Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.

A 2026-os ellenőrzési program alapján nemcsak véletlenszerű kiválasztásra lehet számítani, hanem célzott vizsgálatokra is. Ilyen kiválasztási szempont lehet például a korábbi adatszolgáltatásokhoz képest kiugró mennyiségi eltérés, vagy az, ha egy vállalkozás többször módosította a beadott adatait. A hatóság elektronikus úton is bekérheti a nyilvántartásokat, de helyszíni vizsgálatot is tarthat, sőt üzleti ellenőrzés során a termékeken feltüntetett gyártókat is megkeresheti.

A vizsgálat kiterjedhet minden olyan gyártóra, aki az alábbi tevékenységeket végzi:
·       EPR-köteles termékek első belföldi értékesítése;
·       adóalany által magánszemély irányába teljesített távértékesítés;
·       saját célú felhasználás;
·       termékek adó- vagy termékdíj-raktárból történő kivonása. 

Fontos kiemelni, hogy a vizsgálat azokat a nem gyártó tevékenységet végző alanyokat is érintheti, akik külföldről szereznek be EPR-köteles termékeket, amelyeket aztán első forgalomba hozóként a magyar piacon értékesítenek, vagy saját célra felhasználnak.

Az ellenőrzésekre és az esetleges jogkövetkezményekre idén azért is érdemes kiemelt figyelmet fordítani, mivel a 2025 júliusától hatályos EPR‑szankciórendszer már egyértelműen meghatározza a bírságok feltételeit és a konkrét bírságtételeket is. Így többek között valótlan adatszolgáltatás esetén, ha a gyártó a díjat a valósnál kisebb körforgásos termékmennyiség után fizeti meg, a bírság a valós és az adatszolgáltatásban szereplő mennyiség különbségének, valamint az adott termékáramra alkalmazandó EPR díjtétel felének szorzata.

„Az érintett vállalkozások számára most kiemelten fontos a belső folyamatok, nyilvántartások és adatszolgáltatási gyakorlatok felülvizsgálata. A megfelelő felkészülés nemcsak a jogsértések és szankciók kockázatát csökkentheti, hanem hozzájárulhat a működési megfelelőség és az adminisztratív biztonság erősítéséhez is” – összegezte Kovács István, a Deloitte adóosztályának menedzsere.