Tavaszi szünet 2024 – Változás miatt így folytatódik a tanítás a tavaszi szünet után
2024. 02. 29. 01:00
Tavaszi szünet 2024 – Fontos változás jön, így folytatódik a tanítás a tavaszi szünet után! Idén egyszerre lesz az óraátállítás és az iskolai tavaszi szünet, fontos bejelentés érkezett mert a gyerekeket is megviselheti az órák átállítása! Nem változik az iskolák napi kezdése, marad a 8 óra, nem lesz 9 órás kezdés. Részletek a cikkünkben.
Az Európai Parlament keddi plenáris ülésén megszavazta az óraátállítás eltörlését, a tagállamok nemzeti kormányainak pedig legkésőbb 2025-ig el kell döntenie, hogy a jövőben a nyári, avagy téli időszámítást használja-e.
2024-es óraátállítás dátumai:
Nyári időszámítás kezdete: 2024. március 31.
Téli időszámításra időpontja: 2024. október 27.
Ezzel kapcsolatban kérdezte meg az Euronews a magyar kormány álláspontját. Ezt a választ kapták: „A kormány egyelőre nem foglalkozott a kérdéssel. A magyar emberek véleményét figyelembe véve, a későbbiekben kívánnak döntést hozni az ügyben”. Egyelőre tehát nem tudjuk, hogy hazánk a nyári, vagy a téli időszámítást választja majd.
Mikor lesz a tavaszi szünet az általános és középiskolákban 2024-ben? Mutatjuk!
Nyakunkon a tavasz, és hiányzik egy kis pihenés, tavaszi kikapcsolódás az egész családdal? Mutatjuk, mikor jön a 2024-es iskolai tavaszi szünet, és hány napos lesz az idei pihenő.
A 2023/2024-es tanév rendje szerint az idei tavaszi szünet március végén lesz. Egészen pontosan:
a 2024 évi tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2024. március 27. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2024. április 8. (hétfő).
A tavaszi szünet után valószínűleg már csak az érettségi vizsgák első hetében, május 6-tól kezdődően lesznek tanítási szünetek. A tavaszi időszak után pedig már csak a nyári vakáció marad, ám a hivatalos tanév rendjét tartalmazó rendelet alapján az iskola 2024-ben nem június 15-én, hanem majdnem egy héttel később, 2024. június 21-én ér véget (utolsó tanítási nap).
Stabilcoin-átrendeződés 2026-ban: 315 milliárd dolláron a piac, miközben az USDC egyre közelebb ér az USDT-hez
A stablecoin-piac 2026 első negyedévében új történelmi csúcsra emelkedett, miközben a teljes kriptoszektor összességében inkább visszahúzódó képet mutatott. A felszínen ez egyszerű növekedési sztorinak tűnhet, a számok mögött azonban jóval izgalmasabb folyamat rajzolódik ki: az USDC látványosan zárkózik fel, míg az USDT dominanciája már nem tűnik megkérdőjelezhetetlennek.
1,4 millió SOL ömlött a tőzsdékre: fokozódhat az eladói nyomás a Solana piacán
Az elmúlt 72 órában mintegy 1,4 millió darab Solana (SOL) érkezett kriptotőzsdékre, ami hozzávetőleg 110 millió dollárnyi tokenmozgást jelent. A láncon belüli adatok és a technikai kép együtt arra utalnak, hogy a piac rövid távon fokozott nyomás alá kerülhet, miközben a SOL árfolyama kulcsfontosságú támaszszintek közelében mozog.
Már 126 ezer levélszavazatot leadtak a választópolgárok
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) szombat délutáni adatai szerint már 126 ezer levélszavazatot leadtak a választópolgárok az április 12-i parlamenti választásra. 2022-ben az országgyűlési választás előtt egy héttel közel 65 ezer levélszavazatot adtak le a választópolgárok.
Olcsó benzin, dráguló jövő: az árstop visszafogja a klímacélokat
Miközben Magyarország közlekedési szektorának 2050-re legalább 90 százalékkal kellene csökkentenie kibocsátását, a kormány által bevezetett és jelenleg is érvényben lévő üzemanyagárstop épp az ellenkező irányba hat. Sipos Vera, a Green Policy Center klímapolitikai tanácsadója szerint az árak mesterséges lenyomása rövid távon enyhíti a terheket, de közben növeli a fogyasztást, erősíti a fosszilis függőséget, és hátráltatja a fenntartható közlekedési módokra való átállást. A tapasztalatok azt mutatják: amikor az üzemanyag olcsóbbá válik, a kibocsátás nő, a csökkenés pedig inkább kényszerű takarékosságból fakad, nem tudatos zöld fordulatból.
Mi történik, ha több száz kutató ugyanazt az adatot elemzi?
Meglepő tanulsággal szolgált egy, a Nature-ben most megjelent nemzetközi kutatás: közel ötszáz elemző ugyanazt az adatállományt vizsgálva gyakran eltérő következtetésekre jutott. A tanulmány szerint az eredményeket jelentősen befolyásolják az elemzés során hozott módszertani döntések.
Folytatódott a forgalom erősödése a magyarországi szállodákban
A magyarországi szállodákban folytatódott a forgalom erősödése februárban: a belföldi és külföldi vendégek 1,55 millió vendégéjszakát töltöttek el a hazai szállodákban, ami 8 százalékkal több az egy évvel korábbinál - derül ki a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) honlapján közzétett februári Trendriportból.
Évi 7 millió forinttal is többet kereshetnek a diplomások az érettségizettek átlagkeresetéhez képest
A Varsovia Egyetem kutatása szerint hamar megtérülhet a tanulásba fektetett összeg a munkaerőpiacon, Magyarországon az érettségizettek átlagkeresetéhez képest havi szinten egy alapdiploma (BA/BSc) átlagosan 200 000 forintos (40 százalékos), egy mesterdiploma (MA/MSc) 450 000 forintos (mintegy 97 százalékos) kereseti előnyt jelenthet.
Heti három közvetlen légi járatot indít az Asiana Airlines Budapest és Szöul között
A Korean Air után a Dél-Koreai Köztársaság második legjelentősebb légitársasága, az Asiana Airlines is közvetlen járatokat indít Budapest és Szöul között. Az új járatokkal a nyári időszakban már heti hét "közvetlen összeköttetés" áll majd az utasok rendelkezésére a két főváros között - közölte az MTI-vel a Nemzetgazdasági Minisztérium szombaton.
Újra fellángolt az XRP-vita: David Schwartz tisztázta, mit jelent valójában, hogy az XRP „nem lehet olcsó”
Új lendületet kapott az XRP körüli egyik legrégebbi vita, miután David Schwartz, a Ripple technológiai igazgatója pontosította egy sokat idézett kijelentésének értelmét. A szakember szerint az a megállapítás, hogy az XRP „nem lehet olcsó”, nem a token birtokosainak ígért árfolyam-emelkedésről szólt, hanem kizárólag a fizetési és elszámolási felhasználás logikájáról. A pontosítás ismét reflektorfénybe helyezte az XRP és a stablecoinok közötti versenyt, különösen az intézményi fizetési infrastruktúrák szempontjából.
Bitcoin Fear & Greed Index: mit üzen valójában a 11 pontos extrém félelem?
A Bitcoinhoz kapcsolódó piaci hangulat ismét a mélybe zuhant: a Fear & Greed Index mindössze 11 ponton áll a 100-ból, ami egyértelműen az extrém félelem zónáját jelzi. Első ránézésre ez pánikhangulatot sugallhat, a valóság azonban ennél összetettebb. A mutató fontos kapaszkodó lehet a kereskedők és befektetők számára, de csak akkor, ha helyesen értelmezik – és nem keverik össze egy konkrét vételi vagy eladási jelzéssel.
Lakásbiztosítás: sokan hagyták a kampány végére a váltást
Véget ért a 2026-os lakásbiztosítási kampány, amely ideje alatt a lakásbiztosítással rendelkező ügyfelek a meglévő szerződésük évfordulójától függetlenül mondhattak fel a biztosítójuknak. A korábbi évekhez hasonlóan az idei évben is megfigyelhető volt, hogy a kampány végén megnőtt a keresések és a szerződéskötések száma is, sokan az utolsó napokra hagyták a váltással kapcsolatos teendőket. Az előző évhez képest viszont úgy tűnik, megkopott a kampány vonzereje, legalábbis erre utal, hogy 2025-höz képest a keresések és a szerződéskötések száma is megcsappant.
