Térképen: Bruttó 740 ezer forintos bérkülönbségek vannak Magyarország járásai között
Az országban drámai különbségek rajzolódnak ki: a legjobban fizető Budapest II. kerület (1 159 600 Ft) bruttó átlagkeresete majdnem háromszorosa a legalacsonyabb, Cigándi járásban mért (420 400 forintos) átlagbérnek. Ez a különbség jól mutatja a regionális egyenlőtlenségek mértékét az országban.
Járási keresetek 2025 első negyedévében
420 400 Ft
957 200 Ft
503 800 Ft
Szigetvári járás: 503 800 Ft (Országos átlag 74,0%-a)
Kereset országos átlag százalékában:
2019: 71,1% (255 742 Ft)
2022: 72,0% (360 570 Ft)
2025 Q1: 74,0% (503 800 Ft)
A térképen a bruttó átlagkeresetek szintjét ábrázolja a KSH 2025. I. negyedéves adatai alapján.
A legfrissebb adatok szerint még mindig a Cigándi járásban a legalacsonyabbak a bruttó fizetések, átlagosan 420 400 forinttal. Ezt követi a Gönci járás, ahol az átlagbér 436 700 forint, majd a Fehérgyarmati járás 443 500 forintos átlagfizetéssel. Ez a három járás mutatja a legkedvezőtlenebb helyzetet a fizetések szempontjából.
Ezzel szemben, a legjobb fizetésekkel rendelkező három járás mind legalább 1 millió forintos bruttó átlagfizetéssel rendelkezik. A legjobban a II. kerület lakosai keresnek 1 159 600 forinttal, utána a XII. kerület lakosai, akik átlagosan 1 128 900 forintos keresettel büszkélkedhetnek, majd az V. kerület következik, melynek lakosai átlagosan 1 052 800 forintot keresnek.
Budapesti kerületek átlagkeresetei 2025 első negyedévében
726 700 Ft
1 159 600 Ft
A térképen a bruttó átlagkeresetek szintjét ábrázolja a KSH 2025. I. negyedéves adatai alapján.
Ha Budapest kerületeit nem vesszük figyelembe – mivel a főváros gazdasági ereje és a bérek szintje torzítaná a vidéki járások összehasonlítását –, a legjobb fizetésekkel rendelkező járások közé tartozik Budakeszi (957 200 Ft), Pilisvörösvár (857 900 Ft) és Dunakeszi (857 300 Ft).
Járások, amelyek nem tartják a lépést
Nem minden járás tudta tartani a lépést az országos bérnövekedéssel. Két kiemelkedő példa erre a Paksi és a Dunaújvárosi járás, ahol az átlagkeresetek 10 százalékponttal csúsztak vissza ha az országos átlaghoz viszonyítjuk őket.
Dunaújváros gazdasága nehezen tart lépést az országos bérnövekedéssel, amit elsősorban az ipari szerkezet elavultsága és a fiatal, képzett munkaerő elvándorlása okoz. A város továbbra is a nehéziparra támaszkodik, miközben elmaradnak a modern, magasabb hozzáadott értékű beruházások, így a fizetések növekedése is mérsékeltebb.
A paksi járás bérnövekedésének ütemét nagyban meghatározza, hogy a térség legnagyobb foglalkoztatója az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Az erőmű dolgozóinak bére többéves (inflációkövető) kollektív szerződések alapján kerül meghatározásra. Ez a struktúra lényegében kizárja a gyors, piaci viszonyokhoz igazodó béremeléseket.
Emellett a járásban kevés a magas hozzáadott értékű, versenypiaci szektorban működő munkaadó, így a bérverseny sem tud érdemben kialakulni. A fiatal, képzett munkaerő gyakran elvándorol, a helyben maradók közül pedig sokan napi szinten ingáznak, ami szintén csökkenti a helyi béremelési nyomást.
Ha mostanában emelkedett a bére és van legalább egy kis félretehető pénze, érdemes elgondolkodni a nyugdíjmegtakarításon. Az állami nyugdíjrendszer a jövőben valószínűleg nem fogja biztosítani a megszokott életszínvonalat. Ezért elengedhetetlen, hogy időben elkezdje saját nyugdíjmegtakarítását. Már havi kis összegekkel is jelentős kiegészítést gyűjthet össze, így gondtalanabb és anyagilag stabilabb nyugdíjas évekre számíthat. Ne hagyja a jövőjét a véletlenre!
A Debrecen körüli régió 2019 óta az ország legsikeresebb területének számít a bérek növekedését tekintve. A Hajdú-Bihar megyei járásokban az országos átlagnál gyorsabb bérnövekedés mögött elsősorban az ipari fejlesztések állnak. Balmazújvárosban és Berettyóújfaluban új iparterületek jöttek létre, amelyek új munkahelyeket teremtettek. Emellett Debrecen gazdasági övezetének bővülése is hatással van a környező járásokra, a nagyobb munkaerő-kereslet felfelé hajtja a béreket. A javuló közlekedési infrastruktúra pedig megkönnyíti a munkavállalók mozgását, ami tovább élénkíti a munkaerőpiacot.
