Titkos magyar nyugdíjtervek: 69 éves nyugdíjkorhatár és a Nők40 nyugdíj beszántása

Az OECD jelentésének célja feltárni azokat a megoldásokat, amikkel a jelenlegi nyugdíjrendszer fenntartható marad hosszú távon.

A főbb javaslatok a következők:

- Nyugdíjkorhatár igazítása a várható élettartamhoz: egy év növekedés a 65 éves kortól várható élettartamban 8 hónappal növelje a nyugdíjkorhatárt. 

- Ezzel a megoldással 2045-re 67 év lenne a nyugdíjkorhatár és 69 év lenne 2070-re, ha elindulna a reform 2025-ben.

Ezzel egy időben lenne viszont egy korhatár előtti, korai nyugdíjazási opció alacsonyabb nyugdíjjal, így a dolgozó eldöntheti, hogy alacsonyabb nyugdíjat szeretne hosszabb ideig, vagy magasabb nyugdíjat rövidebb időre. A szervezet javaslata szerint a korai nyugdíjazás maximum két évvel lehet korábbi a nyugdíjkorhatárnál, hogy az ne jelentsen extra terhet.

Az OECD szerint ez a lépés járulna hozzá leginkább a fenntarthatósághoz, GDP-arányosan 2,2 százalékot spórolnánk 2070-ben, ha 2035-ben indítanánk, akkor 1,7 százalékot. 

Nők 40 éves nyugdíj 

Nők40 nyugdíj fokozatos szigorítása: a szervezet szerint egy alsó korhatárt - a javaslat 60 év - kellene bevezetni és/vagy a szükséges szolgálati éveket szükséges fokozatosan emelni. A szolgálati évek fokozatos növelése 1,1 százalékos megtakarítást hozna 2070-ben GDP-arányosan. 

Az OECD felvázol egy lehetőséget arra is, hogy a kormány apránként kivezeti a Nők40-et egészen addig, amíg a nyugdíjkorhatár megegyezővé válik férfiak és nők esetében. A jelentés megjegyzi, hogy nagyban nőne így a nők jelenléte a munkaerőpiacon és nagyjából 1 százalékkal csökkenne a költségvetési teher, nem számolva a befolyó plusz adókkal és a 0,3%-os várható nyugdíjjárulékkal. 

13. havi nyugdíj korlátozása:

Legyen indexált felső határa, hogy mennyit fizetnek ki 13. havi nyugdíjként. Ez egy 0,3 százalékos megtakarítást eredményez 2070-ben a költségvetésben, ha az átlagnyugdíj összege lenne a felső plafon.

Járulékemelés:

Az OECD javaslata szerint a járulékokat 10,8 százalékponttal kellene emelni 2070-ig a mostani 21,65 százalékról 32,5 százalékra. Arra ugyanakkor hosszasan felhívják a figyelmet, hogy az OECD-országokon belül jelenleg is Magyarországon a tizenegyedik legnagyobb az adóék, nyolc százalékpont hozzáadásával hazánk a második helyre ugrana és hatalmas visszaesést okozna az egy főre jutó GDP-ben.

További javaslatok a valorizáció átalakítása, kizárólag a keresetek helyett a keresetek és az infláció keveréke alapján történjen a valorizálás, de javasolják a nyugdíjskála átalakítását is, továbbá a járulékok és kifizetések egymáshoz történő igazítását.

Az OECD szerint kombinált megoldásban is érdemes gondolkodnia a magyar jogalkotónak: 2,6 százalékos megtakarítást lehetne elérni a várható élettartamhoz kötött nyugdíjkorhatár emelésével és a Nők40 átalakításával.

Rossz állapotban a magyar öngondoskodás

Az OECD kiegészítő javaslatai között megjegyzi, hogy hazánkban „extrém alacsony” az öngondoskodás mértéke a tagországokhoz viszonyítva. Az okok között említik az aránylag magas helyettesítési rátát az állami nyugdíj esetén és a magánnyugdíjak államosításából fakadó alacsony bizalmi szintet, továbbá az alacsony pénzügyi edukációt.

Az OECD javaslata

- a nyugdíjprobléma tudatosítása és a bizalom építése kommunikációs kampányokkal

- eszközkészlet kialakítása, ami szemlélteti és megérteti, hogy miért érdemes privát nyugdíjtőkét felépíteni

- és érdemes lenne egy automatikus foglalkoztatói nyugdíjpillért létrehozni.