Nyugdíjreform 2025 - mi változik a nyugdíjrendszerben és a nyugdíjakban?
A tét egyébként 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 3,9 milliárd euró kedvezményes hitel Magyarország részére.
Mire számíthatnak a magyar nyugdíjasok 2025-ben?
Ha 2025-ben nyugdíjreformot kíván bevezetni a kormányzat, akkor különböző politikai kockázatú és nehézségű lépések között választhat.
Könnyű és kockázatmentes intézkedés lehet:
- a jövőbeni nyugdíjkorhatárnak a 65 éves korban várható további élettartamhoz kötése,
- a nyugdíjskála kiegyenesítése,
- a foglalkoztatói nyugdíjpillér megteremtése felé tett első lépésként az önkéntes nyugdíjpénztári tagság munkáltatói támogatásának szocho-mentesítése,
- az önkéntes nyugdíj-előtakarékosság eszközeit támogató adójóváírás összegének karbantartása.
Könnyű, de közepes kockázattal járó intézkedés lehet:
- a járulékplafon visszavezetése,
- a degresszió újraszabályozása,
- a nők kedvezményes nyugdíja feltételeinek fokozatos szigorítása (a jogosító idő követelményének 43 évre emelése).
Könnyű, de fokozottan kockázatos intézkedés lehet:
- a 13. havi nyugdíj összegének korlátozása vagy egységesítése,
- a nyugdíjplafon bevezetése.
Közepesen nehéz és közepesen kockázatos:
- a nyugdíjba vonulási feltételek rugalmasabbá tétele (korhatár előtti nyugdíjazás korszerű rendszerének megteremtése),
- a nyugdíjemelési eljárás átalakítása (vegyes indexálás, valorizációs és szolidaritási korrekció), ezzel együtt a nyugdíjmegállapítás valorizációs eljárásból eredő méltánytalanságainak elhárítása,
- a gyermekvállalás jelentőségének fokozott elismerése (például a munkavállaló szülő által szerzett nyugdíjjogosultságok megoszthatósága az otthon maradó szülővel a gyermeknevelés tartama alatt).
Közepesen nehéz, de kockázatos lépés
- a nyugdíjak felbruttósítása (amit 2016-ban már majdnem meglépett a magyar állam),
- a foglalkoztatói nyugdíjpillér általános bevezetése (a kockázatot az jelenti, hogy összekeverhető a foglalkoztatói pillér a kormányzat által kihalásra ítélt magánnyugdíjpénztári rendszerrel).
Nehéz és kifejezetten kockázatos lépés lehet:
- a nyugdíjvárományok méltánytalanságainak enyhítése (mert ez részben az adórendszer következménye),
- a nyugdíjrendszerbe építendő automatikus kiegyenlítő mechanizmusok tervezése (mert ez az állami beavatkozás lehetőségeinek szűkítését jelenti),
- az egyéni nyugdíjszámlák bevezetése (mert ennek feltétele a nyugdíjjogosultságok szerzése jelenlegi agyonbonyolított rendszerének radikális egyszerűsítése), és természetesen
- bármely paradigmatikus változtatás (például az állampolgári alapnyugdíj és a foglalkoztatói nyugdíjpillér kombójára épülő hibrid rendszer vagy a magyar nyugdíjpont-rendszer) bevezetése.
