Történelmi mélyponton a hazai kukoricatermés – szerkezeti váltást sürget az aszály

A csapadékhiány hónapok óta komoly problémát okoz a mezőgazdaságban. A talajok vízkészlete jelentősen csökkent, miközben a magas nyári hőmérséklet és a tartós szárazság különösen érzékenyen érintette a kukoricatáblákat.

„A csapadékhelyzet országos szinten és lokálisan is kritikus: az egy méteres talajrétegből jelenleg átlagosan mintegy 180 milliméter hiányzik. Emiatt a 2022-es, eddigi legrosszabbnak számító 2,8 millió tonnás országos hozamhoz képest is drasztikus, mintegy 50 százalékos visszaesésre számítunk: az idei kukoricatermelés várhatóan mindössze 1–1,5 millió tonna között alakul majd” – mutatott rá Demeter Zoltán, a K&H agrárüzletágának vezetője.

Évről évre fogy a magyar kukorica

A számok alapján egyre nehezebb pusztán átmeneti problémaként tekinteni a kukoricatermés visszaesésére. Az elmúlt évek adatai ugyanis jól kirajzolnak egy kedvezőtlen tendenciát.

Míg 2023-ban még 6,3 millió tonna kukoricát takarítottak be Magyarországon, 2024-ben már csak 5,3 millió tonna termett. A visszaesés 2025-ben tovább gyorsult, amikor az országos termés 3,9 millió tonnára csökkent. A 2026-os várakozások szerint pedig már csupán 1–1,5 millió tonnás eredménnyel lehet számolni.

Ez azt jelenti, hogy néhány év alatt a magyar kukoricatermés a korábbi szint töredékére zsugorodhat.

„Ez a drámai csökkenés már nem egyedi évjárati sajátosság, hanem egy tartós tendencia része. Míg 2023-ban még 6,3 millió tonna kukorica termett Magyarországon, ez a mennyiség 2024-ben 5,3 millió, 2025-ben pedig 3,9 millió tonnára esett vissza, idén pedig a korábbi szintek töredékét érheti csak el a termés” – hangsúlyozta Demeter Zoltán.

Már nem biztos, hogy mindenhol van jövője a kukoricának

A probléma túlmutat az idei veszteségeken. A sorozatos aszályos időszakok azt jelzik, hogy a kukorica termesztése Magyarország egyes térségeiben egyre nagyobb gazdasági kockázattal járhat.

A növény kifejezetten érzékeny a virágzás és a termésképződés időszakában jelentkező vízhiányra. Ha ezekben a hetekben elmarad a megfelelő mennyiségű csapadék, a hozam rövid idő alatt drasztikusan visszaeshet. A tartósan szárazabbá váló időjárás ezért nemcsak a termés mennyiségét, hanem a gazdálkodás kiszámíthatóságát is veszélyezteti.

Demeter Zoltán szerint a szektornak alkalmazkodnia kell az új körülményekhez.

„Látni kell, hogy a kukorica termesztése a jelenlegi klímafeltételek mellett egyre nagyobb kihívás Magyarországon. A gazdálkodóknak és a szektornak el kell fogadnia, hogy a folyamatosan csökkenő hozamok miatt elkerülhetetlenné vált a tervek és a működésük felülvizsgálata és az aszálytűrőbb termésalternatívák felé való nyitás.”

Szerkezeti átalakulás jöhet a magyar földeken

A következő évek egyik legfontosabb agrárgazdasági kérdése így az lehet, hogy milyen növények vehetik át részben a kukorica helyét azokon a területeken, ahol az egyre gyakoribb vízhiány miatt a termesztése már nem biztosít megfelelő hozamot.

Az aszálytűrőbb kultúrák előtérbe kerülése, a vetésszerkezet módosítása, valamint a vízmegtartást segítő technológiák és öntözési megoldások fejlesztése egyaránt felértékelődhet.

A jelenlegi helyzet arra figyelmeztet, hogy a magyar mezőgazdaság számára az alkalmazkodás már nem hosszú távú lehetőség, hanem egyre inkább rövid távú gazdasági kényszer. Ha az aszályos időszakok gyakorisága és intenzitása tovább növekszik, a hagyományos szántóföldi növénytermesztés szerkezete jelentősen átalakulhat Magyarországon.

A 2026-os kukoricatermés ezért nem pusztán egy rendkívül rossz mezőgazdasági év eredménye lehet, hanem egy olyan fordulópont, amely hosszabb távon is meghatározhatja, milyen növényeket és milyen technológiával termelnek majd a magyar gazdák.