Történelmi rekordot döntött tavaly a globális hotelipar

A nemzetközi tanácsadó cég négy globális hotellánc: a Marriott, a Hilton, az InterContinental Hotel Group és a Hyatt által közzétett adatokból összeálló reprezentatív mintája alapján 109 ország közel 26 ezer márkázott szállodája teljesítményének elemzését végzi el minden negyedévben, értékes betekintést adva a nemzetközi hotelpiac aktuális folyamataiba. Az adatok azt mutatják, hogy 70,2 százalékos értékével újabb küszöbértéket lépett át a foglaltság mértéke, ami különösen annak fényében komoly teljesítmény, hogy az átlagos napi szobaár (ADR) 165,3 dollárra nőtt az egy évvel korábbi 162,4 dollárról, ami 1,8 százalékos emelkedést jelent.

A kiemelkedő teljesítmény mögött a nemzetközi szabadidős kereslet mellett az üzleti célú csoportok utazások, ezen belül is a nagy nemzetközi céges rendezvények iránti igény töretlen növekedése áll, ami hatékonyan támasztja meg a szállodai keresletet. Ugyanakkor régiónként eltérő folyamatoknak lehetünk tanúi. Észak-Amerikában, különösen az Egyesült Államokban, a szállodapiac növekedési dinamikája a pandémiát követő kiugrásnak köszönhető magas bázis miatt már mérsékeltebbé vált, különösen a szabadidős szegmensben. Ezzel szemben az ázsiai–csendes-óceáni térségben és a Közel-Keleten a kereslet erőteljesen bővült. Európában az olimpiai játékoknak és további kiemelt eseményeknek köszönhetően a városi turizmus húzta a növekedést, miközben egyes piacokon már érzékelhető volt némi korrekció a korábbi rekordévekhez képest.

Magyarországon is jelentős eredményeket hozott a 2024-es év: a hazai szálláshelyeken (valamennyi szálláshelykategóriában) az előző évhez képest 11 százalékkal több, összesen közel 18 millió bel-, és külföldi turista fordult meg, rekord mértékű, összesen mintegy 44 millió vendégéjszakát töltve el (ez 6%-os bővülés év/év alapon) a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai szerint. Budapest vendégforgalma kirobbanó növekedést mutatott, különösen a külföldi turisták száma ugrott meg: az immár csaknem 6 millió beutazó vendég közel negyedével nagyobb létszámot tett ki, mint egy évvel korábban. A hotelek vendégbázisának erőteljes bővülésében kiemelt szerep jut a Budapest Airportnak, amely 2023-ról 2024-re 19,5 százalékkal több, összesen 17,6 millió utast fogadott és indított. Az eddigi tapasztalatok is azt erősítik, hogy a növekedés idén is töretlenül folytatódni fog. A hazai szállodai kínálat kapcsán elmondható, hogy a nemzetközi márkák (például Marriott, Hilton, IHG, Accor) körébe tartozó szállodák átlagos teljesítménye kiemelkedett a piac többi szereplőjéhez képest. Ezek a márkázott szállodák mind az árban, mind a kihasználtságban magasabb szintet értek el, mint a tulajdonosi üzemeltetésű (owner-operated) vagy független, nem branded hotelek – noha természetesen ebben a körben is bőven akadtak kivételek, amelyek az átlag felett teljesítettek.

Kilátások 2025-re

Az érintett négy nagy szállodalánc 2025-ben további bővülésre számít: az egy kiadható szobára jutó árbevétel (RevPAR) tekintetében további 3 százalékos emelkedéssel számolnak, miközben ugyanerre az időszakra 6 százalék körüli átlagos nettó szobaszám-növekedési rátával kalkulálnak. Minden jel szerint tehát idén is folytatódik a márkák kiélezett versenye a szállodai kínálat különböző szintjein.

Idén is tovább erősödik a márkák szerepe

„A magyarországi befektetőknek és üzemeltetőknek fontos felkészülniük arra, hogy az árérzékenyebb vendégek körében is egyértelmű tendencia a növekvő igényszint és a minőség felé való eltolódás. Ez ma minden szegmensre jellemző, beleértve az economy és középkategóriás hoteleket is – hívta fel a figyelmet Takács Márton, a Moore Hungary hotel és turizmus üzletági partnere és nemzetközi szektorvezetője. - A branded hotelek előnyét pedig éppen az egységes sztenderdek betartatása, a minőségbiztosítás, a globális foglalási rendszerekhez való hozzáférés és az erőteljes hűségprogramok hatékony működése biztosítja. Ezért arra számítunk, hogy idén Magyarországon is tovább nő a márkázott hotelek aránya.”

Magyarországon a branded hotelek részesedése jelenleg csupán 20-25 százalék, a vidéki viszonylatban ez az érték csupán 10 százalék körül mozog. Az Egyesült Államokban a szállodai piac közel 72 százalékát nemzetközi vagy nemzeti márkák uralják, és ez a mutató Európában is átlagosan 40% körül mozog szállodaegységek alapján számolva[1]. A Moore Hotels Quarterly előrejelzése szerint 2025-ben globálisan 6 százalékkal bővülhet a márkázott szállodai kapacitás, és a hazai bővülés mértéke várhatóan magasabb lesz ennél az értéknél is.

A márka természetesen önmagában nem garancia és nem általános megoldás, hiszen vannak olyan ingatlanok, ahol a lokációnak köszönhetően szükségtelen lehet a márka költségvonzatát vállalni, másutt a túl alacsony a szobaszám teszi ezt szükségtelenné. Ám összességében elmondható, hogy a kiszámítható minőség és szolgáltatási színvonal iránti igény mellett, amelyet az egyre nagyobb számban érkező nemzetközi turisták támasztanak, általában érezhető előnyt biztosít az ismert márkák jelenléte.

„Ami talán még fontosabb: le kell bontani azt a régi, rossz beidegződést, hogy az alacsonyabb csillag-besorolás rossz minőséget vagy nem megfelelő tisztaságot jelent. Fontos megérteni, hogy a minőség szó nem egyenlő a luxussal – tette hozzá Takács Márton. – Az egyre növekvő kínálat miatt immár minden szegmensben a jövőbeni siker elengedhetetlen kulcsa a stabil és jó minőség, a kifogástalan tisztaság és a rendszeres karbantartás, valamint a rendszeres felújítás.”