Törvényi döntés! A NŐK40 nyugdíj így számítandó ki
Vonatkozó jogszabályok:
– 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
– 168/1997. (X. 6.) Kormányrendelet a fenti törvény végrehajtásáról
Az említett „összeszámítás” hivatalból is megtörténik egy úgynevezett adategyeztetési eljárás keretében, a törvényben meghatározott időpontban. Ugyanakkor lehetőség van arra is, hogy az érintett személy ennél korábban saját kérelmére kérje az adategyeztetést.
A hivatalból induló adategyeztetés – 3 évvel a nyugdíjkorhatár előtt
A nyugdíjbiztosítási hatóságok által automatikusan indított adategyeztetési eljárás célja, hogy egyeztesse a biztosított, illetve volt biztosított szolgálati idejét a társadalombiztosítás nyilvántartásával. Ez az eljárás három évvel a nyugdíjkorhatár betöltése előtt veszi kezdetét.
Milyen adatokat tartalmaz az egyeztetés?
A lakóhely szerinti kormányhivatal nyugdíjbiztosítási egysége részletes összesítést küld az alábbi adatokról:
- a biztosítással töltött időszakok és egyéb szolgálati idők,
- a nők számára a „nők 40” jogosultsági ideje szempontjából figyelembe vehető időtartamok,
- a foglalkoztatók megnevezései,
- az 1987. december 31. utáni időszakra vonatkozó nyugdíjjárulék-köteles keresetek, jövedelmek,
- a munkáltatók által ezen időszakra vonatkozóan befizetett nyugdíjjárulékok,
- továbbá azok a szolgálati időnek számító időszakok, amelyek után nem történt járulékfizetés.
Az 1988. január 1-jétől szerzett jövedelmek és járulékok kiemelten fontosak, mert a nyugdíj összegét ezek alapján állapítják meg.
A „nők 40” jogosultság szempontjából lényeges a pontos jogosultsági idő is, ugyanis itt nem egyszerűen 40 év szolgálati idő a feltétel, hanem 40 év jogosultsági idő – amit az érintettek sokszor nem ismernek részletesen.
Észrevételezési lehetőség
Az érintett személy az egyeztetési eljárás során jelezheti, ha valamilyen adat hiányzik vagy pontatlan. Ehhez benyújthatja a rendelkezésére álló dokumentumokat.
A nyugdíjbiztosítási szerv ezután kivizsgálja az eltérés okát, és szükség esetén nyilatkozattételre hívja az érintettet. A hatóság kérhet adatokat a foglalkoztatótól, egyéb adatszolgáltatótól, vagy más irattárat kezelő személytől, szervezettől, helyszíni szemlét tarthat, sőt, 2009. december 31. utáni időszakra vonatkozóan még az adóhatóságnál is kezdeményezhet eljárást.
A cél, hogy a társadalombiztosítási nyilvántartás alapján kiállított kimutatás valóban tartalmazza az összes, egyeztetett időszakot.
Az adategyeztetési eljárás végén a hatóság hivatalos határozatot ad ki.
Kérelemre induló eljárás – több lehetőség is van
Ha valakinek a hivatalos egyeztetési időpontnál korábban van szüksége az adataira, kérheti azok kiadását.
Évente egyszer lehetőség van adategyeztetési eljárás lefolytatására irányuló kérelem benyújtására. Emellett bárki – akár meghatalmazott útján is – betekinthet a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásba.
Ha valaki írásban szeretné megkapni az adatokat, kérésére az illetékes nyugdíjbiztosítási szerv hivatalos kivonatot bocsát ki. Ezek a lehetőségek az 1997. évi LXXXI. törvény 96. § (8) bekezdése alapján biztosítottak, és teljesen díjmentesek.
Külföldi szolgálati idő elismerése
Fontos tudni, hogy az adategyeztetési eljárás során lehetőség van a külföldön szerzett szolgálati idők igazolására is. Ebben a magyar nyugdíjbiztosítási szerv segítséget nyújt azzal, hogy az érintett által benyújtott dokumentumokat továbbítja az adott külföldi ország nyugdíjbiztosítási hatóságának, és kikéri tőlük a hivatalos igazolást.
2024 július 1-jétől ez a lehetőség már közvetlenül az egyeztetési eljárás keretében is kérhető, ellentétben a korábbi szabályozással, amikor erre csak külön, a szolgálati időről szóló hatósági bizonyítvány kiadását célzó eljárásban volt mód.
Ez az új szabály a 168/1997. (X. 6.) kormányrendelet 2024. július 1-jétől hatályos 89/A. § (2) bekezdésében található.
