Törvényi változás! Az özvegyi nyugdíjról döntöttek másképp
Milyen jogszabályokat érint a változás?
A módosítás két fontos dokumentumot érint:
- Az 1997. évi LXXXI. törvényt a társadalombiztosítási nyugellátásról, és
- A 168/1997. (X.6.) Korm. rendeletet, amely e törvény végrehajtásának részleteit szabályozza.
Konkrétan a 168/1997. (X.6.) Kormányrendelet 61/A. §-a egészült ki egy új, (3) bekezdéssel, amely az igénylési folyamatot teszi átláthatóbbá.
Mit tartalmaz az új szabály?
Ha egy özvegy házastársként kéri az özvegyi nyugdíjat (tehát törvényes házasságban élt az elhunyttal), a hatóságnak nem kell vizsgálnia, hogy valóban együtt éltek-e, kivéve, ha az elhunyt után egy élettárs is igényli az özvegyi nyugdíjat. Ez csak azokban az esetekben lesz fontos, amikor több személy is jelentkezik jogosultként, és az együttélés kérdése vitás lehet.
Mikor jár özvegyi nyugdíj? – Jogosultsági feltételek
Az elhunyt személy részéről
Az elhunyt után akkor járhat özvegyi nyugdíj, ha:
- Már nyugdíjas volt, vagy
- Nem volt még nyugdíjas, de megvolt a jogszabályban előírt szolgálati ideje.
Az igénylő részéről – Ki kérhet özvegyi nyugdíjat?
Özvegyi nyugdíjra jogosult lehet:
- Házastárs
- Bejegyzett élettárs
- Elvált házastárs
- Élettárs
Ezeket a jogszabály együttesen „házastársként” említi.
Az élettárs akkor lehet jogosult özvegyi nyugdíjra, ha:
- Legalább egy éve folyamatosan együtt éltek, és gyermekük is született, vagy
- Tíz éve éltek megszakítás nélkül együtt, még ha nem is született gyermekük.
Elvált vagy külön élő házastárs is jogosult lehet, de csak akkor, ha:
- A halál idején tartásdíjban részesült, vagy
- A bíróság házastársi tartásdíjat (nem gyermektartásdíjat!) állapított meg számára.
Mi történik, ha több személy is jogosult lehet?
Előfordulhat, hogy több személy is igényt tartana özvegyi nyugdíjra ugyanazon elhunyt után – például ha volt házastárs és élettárs is van. Ilyenkor a hatóság részletesen kivizsgálja, hogy kinek van valóban jogosultsága (pl. különélés ténye, ideje, együttélés hossza stb.).
Az új szabály azonban kifejezetten az egyszerű eseteket kívánja tehermentesíteni – vagyis amikor nincs másik igénylő, akkor az együttélés vizsgálata elhagyható.
Ideiglenes és végleges özvegyi nyugdíj – mikor jár, meddig jár?
Ideiglenes özvegyi nyugdíj
A házastárs halála után az özvegy automatikusan jogosult lehet ideiglenes özvegyi nyugdíjra, egy éven át. Ezt nem kell külön igazolni.
Ez az ideiglenes ellátás meghosszabbítható, ha az özvegy kiskorú vagy beteg gyermeket nevel:
- Ha a gyermek még nem töltötte be a 18 hónapot, a nyugdíj folyósítható a 18 hónapos koráig.
- Ha a gyermek súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg, akkor akár 3 éves koráig is kapható.
Fontos:
- Az ideiglenes özvegyi nyugdíj összege az elhunyt nyugdíjának 60%-a.
- A végleges özvegyi nyugdíj összege csak 30% – tehát sokaknak előnyösebb az ideiglenes ellátás meghosszabbítása.
Mikor lehet a végleges özvegyi nyugdíjra jogosultságot szerezni?
A végleges özvegyi nyugdíjra az az özvegy jogosult, aki a házastársa halálakor:
- Betöltötte a nyugdíjkorhatárt, vagy
- Megváltozott munkaképességű (az egészségi állapota 50% vagy kevesebb), vagy
- Fogyatékkal élőként vagy tartósan betegként jogosult árvaellátásra, vagy
- Legalább két árvaellátásra jogosult gyermeket tart el.
Mi van akkor, ha az özvegy halálkor még nem jogosult, de később azzá válik?
Van lehetőség „utólagos” jogosultságra is. Ha az özvegy a halál idején még nem felel meg a feltételeknek, de a haláltól számított:
- 15 éven belül (ha a halál 1993. március 1. előtt történt), vagy
- 10 éven belül (ha a halál 1993. március 1. után történt)
teljesíti a feltételeket, akkor utólag is kérheti az özvegyi nyugdíjat.
Összegzés
Az új szabályozás célja, hogy az egyszerűbb esetekben ne kelljen felesleges vizsgálatokat végezni, így gyorsabb és gördülékenyebb legyen az özvegyi nyugdíj elbírálása. Az érintettek számára ez kisebb adminisztrációs terhet jelent, különösen, ha nincsen vita a jogosultságról.
