Trendek a magyar fenntarthatósági jelentéskészítésben

A globális trendekkel összhangban teljesítenek a vezető magyarországi vállalatok a fenntarthatósági jelentéstétel területén. 2024-ben több mint háromnegyedük tett közzé ilyen beszámolót. Ez megfelel a világátlagnak, ha pedig a karbonkibocsátási célok közzétételét vagy a lényegességi felmérés gyakorlatát nézzük, ott akár az átlag felett is teljesítenek ezek a cégek – állapítja meg elemzésében a KPMG.

 Trendek a magyar fenntarthatósági jelentéskészítésben

Nyakunkon a CSRD – 2025-től még több vállalatot érint az Európai Unió vállalati fenntarthatósági jelentéstételi irányelve (Corporate Sustainability Reporting Directive), és jövőre tovább bővül a kör. De mennyire készültek fel erre a cégek? A KPMG 2024-es felmérése a fenntarthatósági jelentéstételről (Survey of Sustainability Reporting 2024) azt mutatja, hogy a top vállalatok ma már nem csak elfogadják a fenntarthatósági gyakorlatokat, hanem egyre nagyobb mértékben be is építik azokat alapvető üzleti stratégiájukba. Sok cég pedig már azelőtt lép, hogy erre köteleznék.

A KPMG elemzése a világ 250 legnagyobb vállalatának (G250), illetve 58 ország – köztük hazánk – top100 cégének adatait vette alapul (N100). A felmérés tehát 5800 vállalat nyilvánosan elérhető adatait veti össze, akárcsak a 2022-es kutatás, és elsősorban a 2023. július 1. és 2024. június 30. között közzétett jelentésekre támaszkodik. A magyarországi elemzés kapcsán lényeges, hogy a legtöbb, top100-ban szereplő adatszolgáltató vállalat külföldi tulajdonban van, és anyavállalatán keresztül jelent, így a hazai eredmények nem kizárólag az itthon tett lépéseket tükrözik.

A globális összkép

A KPMG 2024-es összesítése szerint a fenntarthatóságról való jelentéstétel és a szén-dioxid-kibocsátási célok kitűzése a szokásos üzletmenet részévé vált. A G250 vállalatok 96 százaléka és az N100 vállalatok 79 százaléka tett közzé fenntarthatósági jelentést. A jelentéskészítés aránya szinte azonos volt a két évvel ezelőtt mérttel, annak ellenére, hogy a fokozatosan bevezetett CSRD irányelvnek megfelelően egyre több nagyvállalatot érint a kötelező jelentéstétel.

A legnépszerűbb szabvány a friss elemzés szerint továbbra is a Global Reporting Initiative (GRI) ezt használta a G250 vállalatok 77 százaléka, a top100-ak körében pedig 71 százalékra emelkedett ez az arány. Világszinten a Sustainability Accounting Standards Board (SASB) és a tőzsdei iránymutatások használata is nőtt, de ezek összességében elmaradnak a GRI-től. Ez utóbbi alkalmazása azonban a következő években várhatóan csökkeni fog, hiszen sok vállalatnak kell áttérnie a CSRD jelentéstételi szabványára, az ESRS-re (European Sustainability Reporting Standards). A CSRD egyelőre a vállalatok egy kezdeti csoportját érinti a 2024. december 31-én végződő pénzügyi évre vonatkozó jelentések tekintetében, és néhány vállalatnak 2029-ig kell közzétennie az első megfelelő beszámolót. Néhány – főként európai székhelyű vagy európai tevékenységet folytató – vállalat azonban már most is készül erre; a kutatásban részt vevő európai cégek csaknem fele már most is az uniós elvárások alapján tesz közzé adatokat.

Lényegességi értékelést mind a G250, mind az N100 csoport csaknem négyötöde alkalmaz. A G250-es vállalatok nagyobb valószínűséggel használnak kettős lényegesség szerinti elemzési folyamatokat, amelyek mind a társadalomra és környezetre, mind a pénzügyi teljesítményre gyakorolt hatást értékelik. A kettős lényegesség (Double Materiality Assessment–DMA) a CSRD-nek való megfelelés egyik sarokköve, így azok közül, akik ezt már bevezették, azért tették, hogy felkészüljenek annak kötelezővé válására.

Biológiai sokféleséget érintő kockázataikról a G250, illetve az N100 csoport tagjainak mintegy fele számolt be, ez duplája a négy évvel ezelőtti aránynak, bár az utóbbi két évben a növekedés lassabb volt. A G250 vállalatainak csaknem háromnegyede az éghajlatváltozással kapcsolatos pénzügyi közzétételi munkacsoport ajánlásainak megfelelően számol be az éghajlati kockázatokról. Mivel a TCFD kulcsfontosságú input volt mind az ISSB sztenderdek, mind az ESRS kidolgozásában, az, aki már lépett, előnyben van az új sztenderdek átvételekor.

A magyarországi top100

A KPMG összesítése szerint a száz vezető magyarországi cég (H100) gyakorlata összhangban áll a globális trendekkel. Az vizsgálati év során 78 százalékuk tett közzé fenntarthatósági jelentést (ezek többsége csoportszinten, konszolidált alapon készült). A 11 legnagyobb magyarországi ágazat közül a legmagasabb jelentéstételi arányt egyebek mellett az autóiparban, illetve a gyógyszeriparban érték el, itt a vállalatok 100 százaléka számolt be fenntarthatósági teljesítményéről.

A magyar vállalatok esetén a GRI alkalmazása 2022-hez képest 11 százalékkal nőtt, 2024-re 86 százalékuk használta a szabványt, míg a SASB veszített népszerűségéből. A CSRD implementálása a magyar számviteli törvénybe várhatóan jelentős előkészítő lépéseket követel meg, így a GRI használatát várhatóan a szabvánnyal szoros kapcsolatban lévő, de mégis eltérő ESRS-ek használata váltja fel.

A vállalati fenntarthatósági jelentések független fél általi tanúsítása is egyre gyakoribb. A CSRD fokozatosan teszi 2024-es pénzügyi évtől kötelezővé a független tanúsítást, kezdetben csak korlátozott bizonyosságot ír elő. A független tanúsítást szerző vállalatok aránya 2024-re a G250-es körben 69 százalékra, az N100 vállalatok körében pedig 54 százalékra emelkedett. A jelentést készítő magyar vállalatoknál ez az arány 67 százalék, amely az 59 százalékos európai átlag felett van. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy a tanúsítás nagyrészt csak a jelentések bizonyos részeire terjed ki, a teljes jelentés hitelesítése még nem elterjedt gyakorlat, Magyarországon például ez csupán 40 százalék volt.

2024-ben a magyar top100-as vállalatok 90 százaléka végzett valamilyen lényegességi felmérést a fenntarthatósági jelentés megalapozásához. Ebben a tekintetben a magyar vállalatok az átlag felett teljesítenek. A fenntarthatósági információkat közzétevő magyar vállalatok 65 százaléka az éghajlatváltozást, 64 százaléka a társadalmi kockázatokat, 62 százaléka pedig a vállalatirányítási kihívásokat jelölte meg potenciális üzleti kockázatként éves vagy integrált jelentésében. Ez 2022-hez képest minden területen növekedést jelent.

Egyre nagyobb fókuszt kapott a kettős lényegességi koncepció is. Ezt a CSRD már kötelező elvárásként fogalmazza meg, de sok nagyvállalat már előbb megkezdte az alkalmazását. Magyarországon jelenleg a top100 vállalatok 41 százaléka alkalmaz ilyen típusú elemzést, némiképp elmaradva a 45 százalékos európai átlagtól.

A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése évek óta a prioritások közé tartozik. A CSRD-ban is kiemelt szerepet kapnak az üvegházhatású gáz kibocsátási célkitűzések és a dekarbonizációs stratégiák. Hazánkban 2024-ben a jelentést készítő top100 vállalatok 92 százaléka rendelkezett karbonkibocsátási célkitűzésekkel, ez az arány 2022-ben még csak 70 százalék volt. A magyar vállalatok ezzel a világ top100-as cégeinek 80 százalékos átlaga felett teljesítettek.

A biodiverzitás csökkenésére egyre több vállalat tekint üzleti kockázatként. Az elmúlt a négy év alatt Magyarországon több mint háromszoros növekedést mutatott ki a KPMG: idén már a top100 jelentő vállalat 53 százaléka volt ilyen véleményen.

A száz vezető magyar vállalat tehát összességében a globális trendeknek megfelelően halad a fenntarthatósági jelentéskészítés terén, a karbonkibocsátási célok közzététele és a lényegességi felmérés gyakorlata tekintetében pedig az átlag felett teljesít. A KPMG meglátásai szerint azonban a legtöbb nagyvállalatnál komoly erőfeszítésekre lesz szükség, hogy 2025-ben megbirkózzon a tovább növekvő elvárásokkal. Mindezek a kihívások pedig a nagyvállalati szegmens mellett a kis-és középvállalatok világába is begyűrűznek idővel.

Nagy Julianna, a KPMG szenior menedzsere, a kutatás eredményeihez hozzátette: „Az első ESRS jelentések hamarosan kijönnek, és ezek várhatóan jelentős hatással lesznek a jövőbeni trendekre, mivel az új standard az eddiginél jóval átfogóbb beszámolást vár el a vállalatoktól az azonosított fenntarthatósági témák esetében a vállalatirányítás, stratégia, célkitűzések és kapcsolódó mutatószámok, valamint a hatások-, kockázatok és lehetőségek kezelése területén egyaránt.”

Kombinálható lesz az új fix 3 százalékos lakáshitel más népszerű otthonteremtési támogatásokkal

Társadalmi egyeztetésre bocsátotta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) azt a kormányrendeletet, amelynek célja a már meglevő és népszerű otthonteremtési célú támogatási konstrukciók összehangolása a szeptemberben induló fix 3 százalék kamatú, államilag támogatott lakáshitellel - közölte a tárca pénteken az MTI-vel.
2025. 08. 02. 12:00
Megosztás:

Tiltakozik a visszaváltási díj csökkentése miatt a kereskedők érdekképviselete

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) ellenzi, hogy a visszaváltott palackok után az automatarendszert üzemeltető kiskereskedőknek járó díjat a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. a felére akarja csökkenteni - közölte az OKSZ pénteken az MTI-vel.
2025. 08. 02. 11:00
Megosztás:

Tablet egyetemre: költséghatékony Apple-megoldás tanuláshoz

A digitális tanulás 2025-re már nem csupán opció, hanem alapkövetelmény lett az egyetemi hallgatók számára. A megfelelő eszköz kiválasztása kulcsszerepet játszik a hatékony tanulásban és jegyzetelésben. Ha “tablet egyetemre’” témában keresgélsz, szinte biztos, hogy az Apple iPad és MacBook Air készülékek kerülnek először a látóteredbe – nem véletlenül. Ezek az eszközök kombinálják a csúcsteljesítményt, a hordozhatóságot és az egyedülálló Apple ökoszisztémát.
2025. 08. 02. 10:00
Megosztás:

RMDSZ-es kormányfőtitkár-helyettest és államtitkárt nevezett ki a román kormány

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részéről Faragó Péter Arad megyei politikust nevezte ki kormányfőtitkár-helyettessé a bukaresti kormány. Ötvös Koppány Bulcsú a művelődési minisztérium államtitkára lett.
2025. 08. 02. 09:00
Megosztás:

Az Otthon Start program megmozgatja az ingatlan- és hitelpiacot is

A nyári hónapokra jellemző, visszafogottabb aktivitással telt a július a hazai ingatlanpiacon, az Otthon Start program hatása viszont gyorsan meglátszott az érdeklődések növekedésében - közölte a Duna House pénteken.
2025. 08. 02. 08:00
Megosztás:

Stratégiai megállapodás: a Waberer’s és a Budapest Airport együttműködik a hazai légiáru-szállítás dinamikus fejlesztéséért

A mai napon Waberer’s International Nyrt. és a Budapest Airport Zrt. együttműködési szándéknyilatkozatot (MoU) írt alá, amelynek célja a hazai légiáru-szállítás és logisztika dinamikus fejlesztése, amely tovább erősíti azt a nemzeti törekvést, hogy Magyarország stabilan a legversenyképesebb légiáru-elosztó központ legyen Közép-Európában. A Waberer’s és a Budapest Airport megállapodásának legfőbb sarokpontja azon szinergiák kihasználása, amelyekkel a következő évtizedben is töretlen fejlődés valósulhat meg az egyik legfontosabb hazai stratégiai ágazat, a logisztika terén.
2025. 08. 02. 07:00
Megosztás:

Elérte a 45 milliárd forintot a Demján Sándor 1+1 Program kifizetéseinek összege – már több mint 500 vállalkozás jutott forráshoz

Gyors ütemben halad a hazai kis- és középvállalkozások fejlesztését célzó Demján Sándor 1+1 Program végrehajtása: már több mint 500 vállalkozás jutott hozzá a támogatási forráshoz, összesen 45 milliárd forint értékben, így a kifizetések összege két hét alatt megduplázódott. A beruházások országszerte elindultak, a program érdemi lendületet ad a hazai KKV-k technológiai megújulásához és növekedéséhez.
2025. 08. 02. 06:00
Megosztás:

SEI kriptovaluta árfolyam elemzés és előrejelzés

SEI token robbanásszerű növekedés előtt állhat – technikai és fundamentális jelek is alátámasztják Egy új Layer 1 csillag emelkedik?
2025. 08. 02. 05:00
Megosztás:

Drasztikusan módosították a korábbi foglalkoztatottsági adatokat

A nem-mezőgazdasági foglalkoztatottak száma 73 ezerrel nőtt júliusban az Egyesült Államokban, elmaradva a 104 ezer fős várakozástól.
2025. 08. 02. 04:00
Megosztás:

Váratlanul nagy volt a kereslet az iPhone-okra

Az Apple harmadik negyedéves eredménye jobb lett az elemzők által vártnál. Az árbevétel közel 5 milliárd dollárral múlta felül a várakozásokat, a 94,04 milliárd dollár 9,6%-os éves növekedést jelent.
2025. 08. 02. 03:00
Megosztás:

Nincs pénzed fogorvosra? Akkor itt van rá a visszapénzes megoldás

A magyarok fele már igénybe vett magánegészségügyi szolgáltatást az elmúlt két évben, és egyre többen keresik az elérhető, mégis minőségi megoldásokat. A K&H visszapénz most már olyan lehetőséget is kínál, amelynek segítségével kedvezményesen finanszírozható a fogászati ellátás.
2025. 08. 02. 02:00
Megosztás:

Ha az Ön nyugdíja kevesebb, mint 244.557 Ft, akkor rossz hírünk van!

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2025 júniusában az öregségi nyugdíjak átlaga 244 557 forintot tett ki. Mit jelent mindez?
2025. 08. 02. 01:00
Megosztás:

Módosult a GINOP Plusz-1.2.4-25 pályázati felhívás

A hazai mikro- és kisvállalkozások fejlesztésének ösztönzése érdekében a Nemzetgazdasági Minisztérium módosította a GINOP Plusz-1.2.4-25 „Mikro- és kisvállalkozások támogatása a leghátrányosabb helyzetű régiókban, illetve a Szabad Vállalkozási Zónákban” című felhívást. A támogatási keretösszeg a korábbi 50 milliárd forintról 150 milliárd forintra emelkedik, így háromszoros forrás válik elérhetővé a vállalkozások számára.
2025. 08. 02. 00:28
Megosztás:

Nyugdíjas lenni 30 évesen Magyarországon?! Igen, lehetséges!

Visszatér a K&H influenszerkampánya, amely tavaly igen nagyot ment a közösségi médiában és sok fiatal felkapta rá a fejét. Ezúttal egy helyett négy fiatal tartalomgyártó próbál meg egy hónapon át az átlagnyugdíjból – vagyis 224 ezer forintból – megélni.
2025. 08. 02. 00:01
Megosztás:

Szűk két hónapot adott Trump a gyógyszergyártóknak

Donald Trump azt követelte levélben 17 nagy gyógyszeripari vállalattól, hogy csökkentsék az amerikai gyógyszerek árait a többi fejlett ország áraihoz hasonló szintre.
2025. 08. 01. 23:00
Megosztás:

Nem nyűgözte le a befektetőket az Amazon

Az Amazon 13%-os év/év alapú második negyedéves bevételnövekedésről számolt be, összesen 167,7 milliárd dollár lett az árbevétel, szemben a várt 162 milliárddal.
2025. 08. 01. 22:00
Megosztás:

Karrierváltás: a bruttó hazai átlagkeresetet is meghaladhatja a junior informatikusok kezdő fizetése

A 750 ezer forintot is elérheti a junior informatikusok bruttó kezdő fizetése, amely így több mint 6 százalékkal meghaladhatja a KSH által július közepén publikált, mintegy 703 ezer forintos bruttó hazai átlagkeresetet. A magyar gazdaság gyenge teljesítménye miatt a juniorok elhelyezkedése egy hat-nyolc hónapos képzés után akár négy-hat hónapig is eltarthat, ám a legtöbb iparágban zajló digitalizációs hullámnak köszönhetően a különböző szektorokban szerzett tapasztalatokkal – például a jogi, egészségügyi, pénzügyi, mérnöki vagy oktatási szakmai múlttal – rendelkezők manapság is gyorsan elhelyezkedhetnek, és a fizetésük 2-4 év után, medior szinten már a bruttó 1,1-1,5 millió forintot is elérheti - összegzi a partnercégeitől szerzett tapasztalatokat az egyik legnagyobb hazai IT képzési központ, a PROGmasters.
2025. 08. 01. 21:00
Megosztás:

Drágult az üzemanyag és emelkedett az áfa

Romániában két százalékponttal nőtt az általános forgalmi adó (áfa) és mintegy 6 százalékkal drágult az üzemanyag pénteken, miután hatályba lépett a kormány deficitcsökkentő intézkedéseinek első csomagja.
2025. 08. 01. 20:00
Megosztás:

Kartellezés miatt 1,4 milliárdos bírságot szabott ki a GVH egészségügyi cégekre

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) összesen 1,4 milliárd forint bírságot szabott ki egészségügyi eszközöket gyártó és forgalmazó cégek kartellezése miatt - közölte a hatóság pénteken az MTI-vel.
2025. 08. 01. 19:00
Megosztás:

Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják

Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe - mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser éskibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült. A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.
2025. 08. 01. 18:00
Megosztás: