Túl sokba kerül a kibertámadások utáni helyreállítás
2024. 07. 01. 11:00
A cégek esetében a kibertámadásokból származó helyreállítási költségek felülmúlják a biztosítási lefedettséget - mutat rá a Kiberbiztosítás és kibervédelem 2024. című jelentésének eredményeire hivatkozva a Sophos információbiztonsági cég az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében.
A biztosítás leggyakrabban azért nem állta teljes mértékben a költségeket, mert a számla végösszege meghaladta a biztosítási keretet - derült ki a globális felmérésből, amelyet az idén január és február között, 5000 kiberbiztonsági/IT vezető bevonásával készítettek.
A vizsgálatban a biztosítási kérelmet benyújtók csupán 1 százaléka mondta azt, hogy a biztosítójuk 100 százalékban finanszírozta az incidens elhárításánál felmerült költségeket.
A jelentés szerint a kiberbiztosítással rendelkezők 97 százaléka fektetett be védelmének fejlesztésébe, hogy az segítsen a biztosítás területén. Közülük 76 százalék mondta, hogy ez lehetővé tette számukra a lefedettségre való jogosultságot.
A közleményben kiemelték: a tény, hogy a cégek 76 százaléka fektetett be a kibervédelembe a kiberbiztosítási jogosultság megszerzése céljából, azt mutatja, hogy a biztosítások ezen alapvető biztonsági intézkedések végrehajtására kényszerítik a szervezeteket.
Jelezték ugyanakkor, hogy a cégeknek még mindig dolgozniuk kell védelmük megerősítésén. Egy kibertámadás mind a működés, mind hírnév szempontjából súlyos hatással lehet egy szervezetre, és a kiberbiztosítás megléte ezen nem változtat.
A megkérdezett 5000 IT és kiberbiztonsági vezető közül a védelmüket biztosítási okokból fejlesztő cégek 99 százaléka közölte, a befektetései révén a biztosítási lefedettségen túl szélesebb körű biztonsági előnyökhöz is jutott, beleértve a jobb védelmet, a felszabadult IT-erőforrásokat és a kevesebb riasztást.
A felmérésben részt vett szervezetek székhelye 14 országban: Amerikában, az EMEA régióban (Európa, Közel-Kelet, Afrika) és Ázsia Csendes-óceáni térségben található. A megkérdezettek 100 és 5000 közötti alkalmazottat foglalkoztattak, bevételük pedig kevesebb mint 10 millió dollártól több mint 5 milliárd dollárig terjedt.
Munkavállalói elégedetlenségtől tartanak a cégek, egy kutatás szerint jogosan
A 2026 nyarán életbe lépő EU-s bértranszparencia-kötelezettség jelentősen felrázza a magyar munkaerőpiacot, mégis a hazai vállalatok jelentős része nincs felkészülve a változásra. A Jobtain friss, HR vezetők és döntéshozók körében végzett kutatása rávilágít: a cégek túlnyomó többsége tud ugyan az új szabályozásról, de csak kevesen értik pontosan, milyen mélyreható hatásokkal jár majd a bérstruktúrára, a kultúrára és a működésre. „A bértranszparencia nem adminisztratív feladat, hanem kultúraváltási kényszer, amit nem elég HR szinten kezelni” – fogalmaz Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.
A magyarok nem cserélgetik a bútoraikat – tudatos, hosszú távra tervező piac rajzolódik ki a JYSK kutatásából
A magyar bútorvásárlási piac stabil, kiszámítható és kifejezetten tudatos: a vásárlók többsége nem impulzusból dönt, hanem előre tervez, személyesen vásárol és addig használja bútorait, amíg azok el nem használódnak. Többek között ez derül ki abból az országos, reprezentatív felmérésből, amely a JYSK megbízásából készült és a hazai bútorvásárlási és lakberendezési szokásokat vizsgálta.
Az év elején átlagosan mintegy 6 százalékkal emelték a fizikai dolgozók bérét
2025 decemberéhez képest idén januárban átlagosan 5,9 százalékkal emelkedett a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 5 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. A fizikai dolgozók 21 százaléka részesült 10 százalék feletti béremelésben, miközben 36 százalékuknak nem változott a bére az előző hónaphoz képest.
Igazságosabb útdíjrendszer, kevesebb áthaladó kamionforgalom
Az elmúlt időszakban több egyeztetést folytattunk a szakmai és logisztikai érdekképviseleti szervezetekkel az útdíjrendszer átalakításáról. Megdöbbentő és elfogadhatatlan, hogy egy zártkörű tárgyalásról illetéktelen hangfelvétel készült. Ez aláássa a bizalmat és a korrekt együttműködés alapját. Az egyeztetéseket ilyen körülmények között nem folytatjuk tovább - közölte az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) szerdán az MTI-vel.
Piaci részesedése megtartásában bízik a Peugeot 2026-ban Magyarországon
A Peugeot, a Stellantis csoport legtöbbet értékesített márkája 546 ezer autó eladásával 2025-ben még mindig a 8. helyet foglalta el az európai újautó-piacon, miközben egymás után érkeznek a kínai szereplők; a piaci részesedés megtartása az idén sokrétű kihívások elé állítja a francia eredetű márkát - erről beszélt Rémi Gábor, a Peugeot márkaigazgatója szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.
A Biggeorge Property vásárolja meg az egykori Árpád Kórház ingatlanát
A Biggeorge cégcsoporthoz tartozó egyik ingatlanalap nyerte meg a múlt hónapban lezajlott nyílt elektronikus árverést, melynek eredményeként a fejlesztő tulajdonába kerül a 4. kerületi Árpád Kórház emblematikus épülete a hozzá tartozó telekkel együtt.
Miskolc többségi tulajdonába került a Diósgyőri Acélművek területe
Tóth-Szántai József (Pont Mi Egyesület - Fidesz-KDNP) polgármester aláírta azokat a szerződéseket, amelyek eredményeként Miskolc többségi tulajdonába került a Diósgyőri Acélművek (DAM) egykori területe - tájékoztatta a város önkormányzatának sajtóosztálya szerdán az MTI-t.
Az EU több mint 81 millió eurós humanitárius támogatást nyújt a Kongói Demokratikus Köztársaságnak
Az Európai Bizottság több mint 81 millió euró humanitárius támogatást mozgósít a kelet-kongói fegyveres konfliktus súlyosbodása miatt, amely az afrikai Nagy Tavak térségében újabb humanitárius válsághullámot indított el - közölte szerdán a brüsszeli testület.
Az agrárszakképzés is nagy hangsúlyt fektet az öntözésfejlesztésre
Az élelmezésbiztonság megőrzésére és a klímaváltozás következményeire is fel kell készíteni a fiatalokat, éppen ezért valósítanak meg öntözésfejlesztési beruházásokat az agrárszakképzési intézmények - jelentette ki Hubai Imre, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára Kenderesen, az Alföldi Agrárszakképzési Centrum projektnyitó rendezvényén, szerdán a szaktárca közleménye szerint.
GVH-elnök: „Lecsapunk a kartellezőkre!
2025-ben 18 kartell eljárás volt folyamatban, amelyekben 1800 tendert vizsgál a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) – emelte ki Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara (HBKIK) évnyitó szakmai konferenciáján, Debrecenben. A GVH elnöke leszögezte, hogy a nemzeti versenyhatóság könyörtelenül fellép a versenykorlátozó megállapodásokkal szemben. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az ajánlatkérők szerepe kiemelt jelentőségű a közbeszerzési kartellek feltárásában, illetve hatásosak az egyajánlatos közbeszerzések visszaszorítását célzó intézkedések.
Mi lesz Magyarország kőolajellátásával?
Magyarország kőolajellátása továbbra is biztonságban van, ugyanis hazánk 96 napra elegendő stratégiai tartalékkal rendelkezik, s ha Horvátország eleget tesz az európai szabályoknak, akkor március közepétől elérhetővé válik a tengeri útvonalon érkező orosz kőolaj is - erősítette meg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tárca közlése szerint szerdán Budapesten.
Négymillióval csökkent Románia népessége
Románia állandó népessége több mint négymillió lakossal csökkent a rendszerváltás óta eltelt 35 évben, és a fogyás csaknem kétharmada az elvándorlásnak tulajdonítható - közölte kedden Tudorel Andrei, a statisztikai intézet (INS) elnöke az INS egy átfogó elemzését ismertetve.
A Richter kutatási együttműködési és opciós megállapodást kötött a FimmCyte-tal
A Richter Gedeon Nyrt. stratégiai kutatási együttműködési és opciós licencmegállapodást írt alá a svájci FimmCyte AG biotechnológiai vállalattal, az együttműködés célja a FimmCyte úttörőnek számító antitestjének közös fejlesztése az endometriózis kezelésére - közölte a gyógyszeripari vállalat a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján szerdán.
Az AI hitelválságot robbanthat ki – a Bitcoin már kongatja a likviditási vészharangot
A Bitcoin árfolyamának drámai esése nem pusztán piaci zaj? Arthur Hayes szerint a kriptovaluta egy közelgő hitelválság előjele lehet, amelyet a mesterséges intelligencia (AI) által kiváltott tömeges munkahelyvesztés indíthat el. A volt BitMEX-vezér szerint a piacok alábecsülik a kockázatot – de a végén épp a pénznyomtatás repítheti új csúcsra a BTC-t.
5,50%-ra mérséklődhet a kamatszint év végére
A vártnál jobban csökkenő infláció az MNB számára teret engedhet a kamatcsökkentési ciklus februári indításának, ráadásul a februári 25 bázispontos kamatvágást márciusban újabb lazító lépés is követheti. Bár a februári és márciusi kamatcsökkentés után néhány hónapig kivárás lehet jellemző, ezt követően szeptembertől újraindulhatnak a kamatcsökkentések. Így idén év végére 5,50%-os alapkamatot várunk. Mindezt az alacsonyra csökkenő infláció engedi meg: régiós összehasonlításban nagyon magasnak tűnik most már az alapkamat az inflációhoz képest. A forint eközben a régiós fizetőeszközöknél jóval erősebben viselkedett az elmúlt hetekben, így könnyedén elbírja a kamatok mérséklését.
